BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A tavalyi év során elfogadott Munka Törvénykönyve a nem állami szférában dolgozók munkaviszonyát rendezvén, természetesen nem tartalmazhatott rendelkezéseket az állami költségvetési szférában dolgozó köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, bírákra, ügyészekre, és más, az úgynevezett nem versenyszférában dolgozók tekintetében hiányzik a jogi szabályozás a bírák és a bírósági dolgozók vonatkozásában. Ezért is gondoltunk arra, hogy a tisztelt Parlament elé terjesztjük - elég régen - a bírósági szervezeti törvény bizonyos fokú módosítását, és a jelenleg más szintű jogforrásokban szabályozott munkajogi kapcsolatok törvényi szintű szabályozására vonatkozó javaslatunkat. Ennek tárgyalását kezdi meg a tisztelt Országgyűlés, amikor a bírák és a bírósági dolgozók szolgálati viszonyával kapcsolatos rendelkezésekhez szükséges törvényhozói akaratot kérjük. Természetesen a szokásos - a bíróságokat érintő -, alkotmányerejű törvénynek megfelelő arányú támogatást kérünk.
Nagyon röviden ismertetném azt a néhány fontos elvet, amely a törvényjavaslatban a bírák szolgálati viszonyát illetően érvényesül. Néhány apró feltétellel kiegészül a bírók kinevezésével kapcsolatos feltételek igazolása, így a bírói eskü letétele, illetőleg a személyi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok bővülnek, továbbá a bírói beosztásról szóló okirat kötelező tartalmát, a bírói munkavégzés során kirendelésre és áthelyezésre jogosult vezetők tételes felsorolását javasoljuk.
Jelenlegi - nem törvényi szintű - szabályozás alapján a bírákat évente hat hónap időtartamra lehet szolgálati érdekből, igazságügyi érdekből kirendelni. Ennek a szabálynak a fenntartása továbbra is indokolt. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, sajnos, még nem minden bírói hely az oda kinevezett bíróval betöltött, így továbbra is, de kisebb mértékben - kétévente hat hónap időtartamra - megfelelő értesítés és kellő időben történő értesítés esetén javasoljuk fenntartani és a törvényben szabályozni ezt a megoldást.
Sokszor fölmerült itt, a Parlamentben más bíróságokat érintő törvényi szabályozás keretében a bírák ügybeosztásának kérdése. Ebben a javaslatban az elhangzottaknak megfelelően - figyelembe véve a garanciális szabályokat - javaslatot teszünk arra, hogy a bírói függetlenség minél teljesebb körű érvényesülésére is gondolva, az ügyfelek szempontjából is nagy jelentőségű szabályozásként bevezessük azt, hogy a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztása naptári évben előre kerüljön megállapításra, és ezzel a legkisebb felülete is - technikai felülete is - megszűnjön a bírói függetlenség netán az ítélkezéssel kapcsolatos igazgatási jogkör összefüggésének.
A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét szabályozza a javaslat. Természetesen a bírók fölötti munkáltatói jogot az illetékes bírósági vezetők gyakorolják. Kivéve azokat a bíró vezetőket, akik az igazságügy-miniszter által kerülnek kinevezésre. Itt a jelenlegi alkotmányos szabályozásnak megfelelően a javaslat a hatályos szabályozásnak tesz eleget, amikor a javasolt megoldást tartalmazza.
A bírói tisztséggel összeférhetetlen tevékenységek körét illetően - mivel a bírói elfogulatlanság intézményes védelme olyan alapvető garanciális szabály, amelynek az indokolása, azt hiszem, nem túlságosan sok szót kíván, ezért - ennek az összeférhetetlenségi oknak a bővítését, mégpedig nem jelentéktelen bővítését javasoljuk, amikor azt kérjük, hogy a bíró ne lehessen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságnak, illetőleg személyes közreműködésre kötelezett tagként ne szerepelhessen ilyen társasági jogviszonyban.
A nem megfelelő szintű jogszabályban rögzített, úgynevezett otthondolgozási kedvezményt - ez a talán nem teljesen precíz megfogalmazása a bírói tevékenység lényegéből fakadó azon gyakorlati helyzetnek, hogy a bírák az ítélkezési tevékenység lényeges részét jelentő elemző és irattanulmányozási tevékenységet szükségszerűen nem fontos, hogy hivatali helyükön gyakorolják - e törvényben javasoljuk szabályozni, és a gyakorlati intézményt törvényerőre emelni. Természetesen kérelemre a tárgyalási napok megfelelő megtartása mellett a jogosult döntéshozó fóruma bírósági vezető, elnök, illetőleg az elnöki jogkör gyakorlója.
Ami a szabadsággal összefüggő javaslat, általában a köztisztviselők szabadságát illető törvényi szabályozást követi a javaslat. Eszerint a megállapított fizetési osztályok szerinti besorolás alapján teszünk javaslatot arra is, hogy az 50. életévét betöltött bíró a besorolástól függetlenül a legmagasabb fizetési osztály után járó szabadságot legyen jogosult igénybe venni. Itt a vezető beosztású bírói tisztségeket betöltők részére az alapszabadságon felül további öt nap pótszabadságot is indokoltnak látunk javasolni.
Ugyancsak törvényben kívánjuk szabályozni azt a korábban is meglévő, és a bírói karban és a bírósági dolgozók körében is természetesen évtizedes gyakorlatot jelentő intézményt, amely az úgynevezett jubileumi jutalom formájában részesíthető az ő számukra.
A törvény egyéb összefüggéseket, a korábbi jogi szabályozást is figyelembe véve, a bírói felelősségnek egy speciális alakzatával is foglalkozik, amely a bírósági szervezetnek történő károkozással összefüggő, és a fegyelmi felelősségre vonásra is egyébként alapot adó tevékenységnek az elbírálását teszi lehetővé a fegyelmi bíróságként eljáró testület számára. Természetesen az önálló kártérítési lehetőségre irányuló kártérítési eljárásra is lehetőséget kívánunk nyújtani.
A javaslatban a bíró részéről történő jogellenes bírói tisztség felmentéssel végződő szabályainak a pontosítását végezzük el. Ennek kapcsán a felmentési időt, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét pontosítjuk.
Természetesen jelentősége - mégpedig nagy jelentősége - van annak a javaslatnak, amely általában a munkaügyi viták kezdeményezésére és a munkáltatói döntéssel kapcsolatos munkaügyi bírósághoz fordulásra ad lehetőséget a bíróknak, illetőleg a bírósági tisztviselőknek.
Újabb jogi szabályozással mindenekelőtt az adatvédelmi törvényre és az ott követett elvekre tekintettel teszünk javaslatot a bírák személyi és szolgálati viszonyukkal összefüggő adatok nyilvántartására, és azzal is alá kívánjuk húzni a kérdés jelentőségét, hogy törvényi szintű szabályozást kérünk ebben a körben is.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek azok a legfontosabb elvek és elemek, amelyek a bírósági szervezeti törvény jelenlegi módosítását indokolják. Én csak emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy az igazságszolgáltatás másik körének hasonló szolgálati viszonyát szabályozó részletes előírásokat az ügyészségi törvények között kívánjuk elvégezni. A kérdés aktualitását a bíróságéhoz hasonló helyzet indokolja. Már most hivatkozom arra, hogy közel egy éve ebben a szférában - tehát az igazságszolgáltatás, az állami szférának ebben a különlegesen fontos körében - valójában nincsen törvényes szabályozás, csak analógiák és igen alacsony szintű jogszabályok alapján tudjuk fenntartani a legális megoldások és a Munka Törvénykönyvében követett elvek szerinti gyakorlatot.
Én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot, amelynek elfogadása iránt az előzetes ismereteink szerint meglehetősen nagy konszenzus mutatkozik, szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(16.30)
