ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a téma, amit Glattfelder képviselőtársunk fölvetett, a mezőgazdasági bizottságban már a múlt év novemberében fölmerült Kis Zoltán alelnök úr jóvoltából.
Vitathatatlan, hogy rendkívül nagy gondot jelent a mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezeti tagok esetében az, hogy a kárpótlási jegyet nem tudják úgy felhasználni, ahogy szeretnék, nevezetesen a vagyonnevesítés szabályai szerint a tagok tulajdonába adni, hogy ezzel az értékapapírral az élelmiszer-ipari beruházásokból mint állami tulajdonból részt vásárolhassanak.
Miután az iparágak privatizációja jelenleg folyik, mindenképpen szerencsés lenne, hogy ez mielőbb megtörténjék. Egyfelől.
Másfelől viszont van egy nagyon nagy gond. Nevezetesen, ha ezt az ígérvényt megkapják az érintett szövetkezetek és állampolgárok, mi van az ellentételezéssel? Nevezetesen az ígérvény másik oldalával: tehát miután ők ezt a kárpótlási jegyet a termőföldért kapják, a termőföld odakerül-e azokhoz, akiket illet, nevezetesen a kárpótlásra jogosultakhoz? Ha még nem is tulajdonba, hanem ugyanúgy kapjanak ők ígérvényt, nevezetesen olyanformán, hogy ingyenes használatba adja át a termelőszövetkezet a kárpótlásra kijelölt földalapokat olyan mértékben, amilyen mértékben ő igényt tart erre az ígérvényre. Kapja meg ezeket az ígérvényeket, használja fel arra a célra, amire ő akarja. De akkor szíveskedjék a termelőszövetkezetet ingyenes használatba átadni a földet az ott élő gazdának, kárpótlásra jogosultaknak, ugyanolyan mértékben, 500 forint/aranykorona elszámolása mellett, mint ahogy azt az indítvány tevője is javasolja, hogy az elszámolás alapja aranykoronánként az 500 forint legyen.
(12.00)
Akkor a paraszt is jól jár egyfelől, aki igényt tart a földtulajdonra, másfelől a termelőszövetkezeti tagok, akik a privatizációs folyamatban részt kívánnak venni, ők is hozzájutnak ahhoz a tulajdonhoz és tehetik a dolgukat. De az, hogy adunk egy ígérvényt, valaki felhasználja azt, és ugyanakkor ő ezért nem tesz le a másik oldalon semmit, ez fölöttébb veszélyes dolog, mert ezt az ígérvényt tulajdon-ellentételezésként nem lehet felhasználni. Mert a termelőszövetkezet tulajdona gyakorlatilag nem nyújt erre fedezetet, ugyanis a szövetkezetben, ami tulajdon közös használatban van, az a szövetkezeti tagok tulajdona, és a tagokat külön-külön meg kellene kérdezni, hogy ők a saját tulajdonukból milyen mértékben járulnának hozzá, hogy ezt a terhet rátehetik arra a tulajdonra.
Képviselőtársaim! Az elképzelés nagyon jó. Legyen megvalósítva! Viszont részemről úgy nyer támogatást ez a javaslat, ha azok a gazdaságok, amelyek ezt az igényt bejelentik, annak mértékében szíveskednek átadni a termőföldet, nevezetesen azoknak, akiket illet, tehát a kárpótlásra jogosultaknak. Jogi probléma nincs, ugyanis már egy korábbi törvényben meghatároztuk, és meg is adtuk azt a lehetőséget, hogy ingyenes használatba átadhatják a kárpótlási földalapot azoknak, akiknek kárpótlási igényük és jogosultságuk van. Vitathatatlan tény, hogy a termelőszövetkezetek annak idején azt mondták, jó, jó, mi átadjuk a földet, csak nem kapunk semmit, csak ingyen odaadjuk használatba. Hát most íme, itt a lehetőség, hogy kapnak egy előzetes kárpótlásijegy-ígérvényt, amit föl is használhatnak, és így nincs gond és probléma.
Én ezt a témát azért táncoltam ilyen alaposan körbe, hogy megértsék egyfelől az állampolgárok, hogy itt a szövetkezetek nem ajándékot kapnának és a tagjaik sem; másfelől meg a kárpótlásra jogosultaknak is lehetővé kell tenni az ő elképzelésük szerinti működést. Ha tehát a szövetkezetek igényt tartanak erre a dologra, akkor kukoricavetésre derüljön ki, hogy melyik szövetkezet mennyire tart igényt. Ennek alapján a kárpótlásra jogosultak is jelentkezzenek, hogy ők ingyenes földhasználat szempontjából milyen mértékben kívánnak igényt tartani a földre, és így találkozzon a két elképzelés egymással. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
