ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon érdekes érvrendszert hallottunk az előbb. Több törvényből összerakva hangzott el egy szakmai meglátás.
De ha már szakmai meglátást hangoztatunk, ismertetünk, én azt hiszem, ehhez a tények is jó, ha kéznél vannak. Engedjék meg, hogy most néhány adatot ismertessek.
A kárpótlási I. és II. törvényben megjelenített összaranykorona-igény az állampolgárok részéről az igénybejelentés során 61 494 651 aranykorona volt. A kárpótlási hivatal eddig elbírált összesen 35 854 895 aranykoronát, tehát a benyújtott igények 58,3%-át. És ebből az egész igényből a mai napig elkelt 4 354 326 aranykorona.
Tisztelt Képviselőtársam és mi mindannyian, tessék csak ezt gyorsan kiszámolni, hogy hány százaléka. Elfogadnám Kőrösi Imre felvetéseit akkor, ha ez nem 8% lenne, hanem 80%. Tessék nekem megmondani: ilyen tempóban a következő ötéves tervre teljesítjük a tervünket? Vagy mikorra? Ez egy nagyon fontos része az egésznek.
És még egy. Amit Kőrösi Imre elmondott, valamit tudni kell hozzá. A legelőbirtokosságok, az erdőbirtokosságok, tejszövetkezetek nem önkormányzati tulajdonban voltak, hanem állampolgári tulajdonban nagyrészt, melyre a kárpótlási igényt be kellett adni. Aki ezt elmulasztotta, az egy dolog. Aki nem mulasztotta el és beadta, akkor természetesen a földalapképzés során ezek a területek el lettek különítve és ugyanígy felállíthatják ezeket a közösségeket, közös hasznosítású legelőt és így tovább.
Abban igaza van Kőrösi Imrének, hogy az önkormányzatoknak - mint testületeknek - a földtulajdona, ami annak idején volt, nem került visszaadásra. Így igaz. És aggasztó lehet az, hogyha végigmegy a kárpótlás folyamata, akkor nem marad lehetőség az önkormányzatokat tulajdonhoz juttatni.
Hadd említsek ehhez is adatot. Nevezetesen azt, hogy - mint emlékszünk rá - a kárpótlási I. törvény kapcsán rendelkezett arról a Ház, hogy az állami tulajdonból 20%-ot a későbbiek során majd ki kell jelölni, mert a földalap-kijelölésnél csak a kárpótlási I. törvény igényeit vettük figyelembe, a többit nem. Nos, ez a 20% 401 671 hektárt, vagyis 6 025 074 aranykoronát jelent. Azért ez nem kis falat, és nem kis lehetőség a továbbiakra nézve, amikor még a Háznak lehetősége lesz tabula rasát csinálni, és esetleg nemcsak az állami tulajdonból visszamaradó földalapról, hanem így a 20%-ként kijelölt földalapból is lesz lehetősége sok mindenre.
Miért mondtam el ezeket a gondolatokat? Azért, mert szó nincs arról, hogy ez az Országgyűlés önkormányzat-ellenes lenne, vagy azt szeretné, hogy az önkormányzatoknak ne legyen lehetősége földhözjutásra. Csak kérem, értsünk meg valamit: 8%-nál tartunk országosan jelenleg az egész eljárás folyamatában a gyakorlati kivitelezés oldaláról. Nem tudjuk még az arányainkat, lehetőségeinket, és a gyakorlati igények beváltási oldalát, mert mit kérdez mindjárt az ember? Azt, hogy a földért kapott kárpótlási jegyek hány százaléka került földért átváltásra. Mert ez egy fontos arány. És mit mutatnak a tények? Azt, hogy mintegy 70%-a. Tehát 30%-a az, ami nem ilyen eredetű. Akkor máris elhangozhat: ha még a 20% kijelölést meg is tesszük, akkor még 10% feszültség van.
No, itt van Kőrösi Imrének igaza, és ezt úgy kell levezényelni, hogy emberileg, szakmailag is tisztességes megoldás szülessék. Én azt hiszem, erre a Ház ilyen szempontból igenis alkalmas lesz. Köszönöm szépen. (Taps.)
