SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Kevés olyan gazdaságpolitikai kérdés van ma Magyarországon, amelyben olyan széles körű egyetértés van, mint a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezt jelezték a tegnapi felszólalások is, hiszen valamennyi képviselőtársam kivétel nélkül támogatta a kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslat elfogadását. A plenáris ülésen elhangzott észrevételek ugyanakkor megerősítettek abban, hogy kicsit részletesebben beszéljek a hitelgarancia-rendszerről, melynek egyik lényeges eleme a tisztelt Ház asztalán lévő törvényjavaslat.
A Kormány kidolgozta és várhatóan a közeljövőben már valóságosan is működő garanciarendszer lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások akkor is hitelhez jussanak, ha a hitelnyújtásban a kötelező óvatossággal eljáró bankok kizárólag a fedezet hiánya miatt nem adnának kölcsönt. A hitel felvételéhez ugyanis - mint ahogy azt önök jól tudják - nemcsak piacképes projectre van szükség, hanem olyan biztosítékokra is, amelyek a pénzintézetek számára a hitel visszafizetésének biztonságát szolgálják. Az induló vállalkozások azonban sehol a világon nem rendelkeznek elegendő vagyoni háttérrel, különösen igaz ez Magyarországon, ahol az elmúlt évtizedekben a lakosság széles rétegei nem rendelkeztek olyan jövedelemmel, amely jelentősebb vagyonfelhalmozást tett volna lehetővé.
Milyen elemekből is áll ez a hitelgarancia-rendszer? A múlt év novemberében megalakult a Hitelgarancia Részvénytársaság több mint 3 és fél milliárd forintos alaptőkével, amelyből a Kormány részesedése 2 milliárd forint. Ezt az összeget a privatizációs bevételekből különítettük el. Alapítóik között a Kormány mellett 65 pénzintézet és 10 érdekvédelmi szerv is található. A Hitelgarancia Részvénytársaság elfogadott alapító okirata szerint a kis- és középvállalkozások hiteleinek akár 80 százalékáért is vállalhat készfizető kezességet.
A társaság felmentést kapott a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól, a tulajdonosok nem részesülhetnek osztalékban, és minden nyereséget kötelesek az alaptevékenység végzésére fordítani.
A tegnapi hozzászólások többsége a Hitelgarancia Részvénytársaság működéséhez kapcsolódott, az általam is legfontosabbnak ítélt kérdéseket érintve. Nagyon fontos ugyanis, hogy a társaság előre meghirdetett szabályok szerint folytassa tevékenységét, többek között azért, hogy a szubjektivitást - mint ahogy egyik képviselőtársam fogalmazott - ki lehessen küszöbölni.
Nem kevésbé fontos az sem, hogy megfelelő garanciák álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a nagyobb összegű hitelfelvételek ne vonhassák el a társaság forrásait a valóban kis vállalkozások elől.
Szeretném elmondani önöknek, hogy a Kormány a társaság megalakításakor és a működést meghatározó alapdokumentumok - üzletszabályzat, üzletpolitika - elfogadásakor a fenti kérdéseket az egyik legfontosabb rendezőelvnek tekintette. A Hitelgarancia Részvénytársaság üzletszabálya többek között a garanciavállalás eljárási szabályait, illetve a döntési mechanizmust tartalmazza, amely nyilvános, előre meghirdetett, és a pénzintézetekben az ügyfelek rendelkezésére áll.
Itt szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a megfelelő tájékoztatás kedvéért valamennyi képviselőtársunk számára az újságos asztalon ez az alapszabályzat rendelkezésre áll, akit ez érdekel, itt megtalálhatja kellő példányszámban.
A társaság elfogadott üzletpolitikája, amely alapvető célként fogalmazza meg, hogy a társaság minél több vállalkozás számára nyújtson garanciát, biztosíték arra, hogy ne a 100 millió forintos garancianyújtás legyen az általános gyakorlata a társaságnak.
Egyetértek azzal a felvetéssel is, hogy rendkívül fontos a garanciadíj nagysága. Ennek ugyanis olyan mértékűnek kell lennie, amely még elviselhető terhet jelent az igénybevevők számára. A most elfogadás előtt álló kisvállalkozói garanciaalap léte teszi lehetővé, hogy a részvénytársaság szolgáltatását az üzleti alapon nyújtott garanciavállalás mintegy egyharmadáért tudja vállalni. A fenti elvek következetes végrehajtását szolgálja, hogy a Hitelgarancia Társaság igazgatóságában a kormányzatnak vétójoga van az üzletszabályzat kérdésében.
Annak érdekében, hogy a részvénytársaság hosszú távú működése biztosítható legyen, szükség van arra, hogy az általa vállalt kezesség egy meghatározott részét - a törvényjavaslat szerint 70%-át - az államháztartás keretében működő kisvállalkozói garanciaalap viszontgarantálja. Ez teremti meg gyakorlatilag a pénzintézetek bizalmát abban, hogy biztosan számíthatnak a társaság vállalta kötelezettség megtartására.
A törvényjavaslat előírja az alap számára, hogy csak azokban az esetekben történhet viszontgarantálás, amikor a garancia összege nem haladja meg a 100 millió forintot, és a hitelt felvevő által foglalkoztatottak száma nem több 300 főnél. E feltételek megléte biztosítja ugyanis azt, hogy a hitelgarancia-rendszer működésének pozitív hatásai, kedvezményei valóban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat segítsék.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javaslatban szabályozott alapot a Kormány már a múlt év őszén létrehozta, ugyancsak 2 milliárd forinttal. Az államháztartásról szóló törvény szerint azonban elkülönített állami pénzalapot a továbbiakban csak törvény szabályozhat. Közvetlenül ez indokolja a törvényjavaslat elfogadását.
A tegnapi ülésen többen fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy hogyan biztosítható a kisvállalkozási alap pénzügyi forrásainak folyamatos biztosítása abban az esetben, ha már nem lesz elegendő privatizácós bevétel. Ezzel kapcsolatban egyfelől szeretném elmondani, hogy az alapnak természetesen a privatizációs bevételek mellett más forrásai is vannak, másrészt a javaslat szerint az alap kötelezettségeiért a központi költségvetés kezességet vállal. A benyújtott javaslat tartalmazza mindazokat az előírásokat, amelyek az alap 1992. évi működését szabályozó kormányrendeletben szerepeltek, kiegészítve a működés eddigi tapasztalatai alapján szükséges változtatásokkal.
Tisztelt képviselőtársaim benyújtottak a törvényjavaslathoz néhány olyan módosító indítványt, mely a Kormány előterjesztette javaslatot pontosítja, az egyértelmű megfogalmazást szolgálja. Ezeket köszönöm, és kivétel nélkül valamennyi elfogadását javaslom.
A törvényjavaslat megszavazása esetén a hitelgarancia-rendszernek egy olyan eleme épül be a hazai pénzügyi rendszerbe, amely egyfelől elősegíti, hogy a megfelelő vagyoni háttérrel nem rendelkező vállalkozások is hitelhez juthassanak piacképes, jövedelmezőnek ígérkező elképzeléseik megvalósításához, másfelől növeli a pénzintézetek hitelezési hajlandóságát, éppen azáltal, hogy mérsékli a hitelezési kockázatot.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslatot támogassák, és nagy többséggel szavazzák meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
