ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt)
ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt)
ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt) Elnök Úr! Ne haragudjon, de az előzményekre vissza kell térnem. Én nem kértem napirend előtti felszólalást, de ha ez így alakult, ezt most megköszönöm a Háznak, egy picikével több időm van így a reagálásra, mint lett volna két percben, az ügy komolysága viszont ezt indokolja.
Én egy héttel ezelőtt a Közért Vállalatok 24 üzletének a privatizációja kapcsán az adatok kezeléséről és biztonságáról szóltam, és ebből egy privatizációs ügy kerekedett. Én szeretnék az azt követő napon, tehát a március 8-án Szabó Tamás által elmondottakból néhány mondatot idézni, és ez az oka annak, hogy én szót kérek ma.
"Nehéz vitatkozni a képviselő úr állításaival, mivel azok pontatlanok, féligazságokat tartalmaznak, és elsősorban érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, illetve előítéleteken alapulnak."
Az érzelmi oldalt kivéve mindent visszautasítok, és én sajnálom azt, hogy az Állami Vagyonügynökség alkalmazottai és a privatizációs miniszter érzelmi oldalról nem tudja megközelíteni a privatizációt, mert a nemzeti érdek csak érzelmi oldalról igazolható. Ezt én vállalom. Valóban van érzelmi töltés is bennem, amikor a nemzeti privatizációról beszélünk.
Én szeretném bebizonyítani önöknek – tisztelt Ház –, hogy ez a privatizációs pályázat hamis volt és érvénytelen, mert az első fordulóban az a cég, amelyet a második forduló alapján győztesnek kihoztak, érvénytelen pályázatot adott be. Itt vannak nálam a dokumentumok, szeretnék belőlük fölolvasni.
"A pályázati kiírás szerint az ajánlathoz mellékelni kell a megajánlott vételár erejéig hitelígérvényt vagy banki fedezeti igazolást, és ez visszavonhatatlanul le legyen kötve."
Egy másik bekezdés: "Az ajánlathoz mellékelni kell a Budapesti Értékpapír és Befektetési Részvénytársaság igazolásának eredeti példányát annyi kárpótlási jegy letétjéről, amennyi az így teljesíthető vételárrész teljesítéséhez szükséges."
Nos, ez nem történt meg. Az igazgatótanács március 3-i jegyzőkönyvében az szerepel, hogy ez a cég összesen 10 millió Ft-ot helyezett letétbe mint bánatpénzt, és kárpótlási jegyben 1 milliárd 201 millió Ft-ot szeretne erre a privatizációra költeni oly módon, hogy ez a cég még március 3-án sem volt bejegyezve. Ez azért érdekes, mert el kellene dönteni, hogy belföldi cég volt ez a pályázó vagy külföldi. Ugyanis le kellett volna kötnie az értékpapírt, és olyan hitelígérvénnyel kellett volna rendelkeznie, amelyre a kiírás e szerint kötelezte.
A pályázati kiírás 3. bekezdése 3. pontjában az érvényességi követelményeknél az áll, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely nem tartalmazza a 2. bekezdés 4/f pontjában előírt pénzügyi igazolást, tehát azt, amit az előbb fölolvastam.
A tények: Szabó Tamás a következőt mondta ennél a felszólalásánál.
