BÁNFFY GYÖRGY (MDF)
BÁNFFY GYÖRGY (MDF)
BÁNFFY GYÖRGY (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országunk életére jelentősen kiható törvényjavaslatot tárgyaló munkánkban mindössze egyetlen módosító javaslatról, a 15462-es számot viselő módosító indítványról szeretnék szólni.
Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim: van nékünk egy általánosan elfogadott elvi megállapodásunk, amely már több esztendővel ezelőtt megszületett, hogy a természetes környezetet – flórát és faunát – csak meghatározott sorrendben fogjuk szabályozni. A már 1990 őszén megfogalmazott sorrend a következő: környezetvédelmi törvény, természetvédelmi törvény, földtörvény, erdőkről szóló törvény, vadászati törvény.
Ezeknek a törvényeknek egymással összehangoltnak kell lenniök, úgy, hogy a természetvédelem elsőbbségét kell figyelembe venni. A környezetvédelmi törvény még nem került elfogadásra. A természetvédelmi törvény tervezete most készül. Szerencsénkre, a földtörvényt tárgyaljuk, és az ehhez benyújtott 15462-es számú módosító indítvány – a termőföldről szóló törvényjavaslathoz benyújtva – beavatkozna az imént említett és általunk elfogadott szakszerű sorrendbe.
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 32. §-a lényegében a Polgári Törvénykönyv rendelkezésén alapul. A módosító indítvány befogadása ezzel alapvetően ellentétes helyzetet teremtene. A földtulajdonviszonyok végleges formáikban még nem alakultak ki. A vadászati jogot – tisztelt képviselőtársaim – kialakulatlan tulajdoni helyzethez kötni nem célravezető. Ez csak egy mindenre kiterjedő vadászati törvényben rendezhető, amely a földtulajdonos, a földhasználó érdekeit majd messzemenően összehangolja a vadgazdálkodás közösségi tulajdonnal összefüggő érdekeivel.
Tisztelt képviselőtársaim! Ma számos jogszabály érvényes, amely a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó részterületeket is rendezi. Ez az összetett jogszabályrendszer – egészen a szabálysértési kódexig bezárólag – a már említett Polgári Törvénykönyv 128. §-án alapszik.
A beilleszthetőség cáfolatául még néhány példát hadd említsek. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény 82. §-a rögzíti, hogy az önkormányzat saját bevétele a vadászati jog értékesítéséből közigazgatási területén származó bevétel. Ez az önkormányzatoknak ma már elvileg évente körülbelül 200 millió Ft-os bevételt jelent. Azért elvileg, mert vannak gazdaságok, amelyek ma sem fizetik meg az önkormányzatok részére az ilyen címen beszedett összegeket. Ha alanyi jogon a termőföld tulajdonosa szerzi meg a vadászati jogot, ezzel megszűnne az önkormányzatok ezen bevételi forrása.
A módosító indítvány szövege tehát – elfogadása esetén – a kétharmadosnak minősített önkormányzati törvénnyel ellentétes lenne.
Az ország területén jelenleg érvényes haszonbérleti szerződések vannak hatályban. Kiépült a szakmai felügyeleti rendszer. Ezen egymondatos módosító indítvány elfogadása, részletes szabályozás nélkül, amúgy is kusza mezőgazdasági helyzetünkben káoszt eredményezne.
Egy példa továbbá: a vadászterületek nagy részén külföldiekkel érvényes, erre az évre szóló szerződések vannak hatályban. Ezek az államnak – összértékben – közel 100 millió dollár bevételt jelentenek. Ezen szerződések a törvénymódosítás után hatálytalanná válnának. Az ebből eredő kár megfizetését nem tudom, hogy ki vállalhatja.
Az elmondottak – a teljesség igénye nélkül – arra utalnak: félő, hogy ezen módosítás a képviselői döntésszabadság korlátozásához, valamint a törvénykezésben kényszerpálya kialakításához vezetne.
Tisztelt képviselőtársaim! Lehetséges a vadászatot új alapokra helyezni, de akkor a részben már említett alapvető törvényeket, jogszabályrendszert is széles körben változtatni kell. Ezt csak egy mindenre kiterjedő egyeztető folyamat előzheti meg. Ezért javaslom: építsünk az új, most készülő vadászati törvényre, amely jelenleg is bonyolult egyeztetési folyamaton megy át.
Nyilatkozatokból tudjuk, hogy a javaslat a magántulajdonhoz kötött vadászati rendszerre épül, és elfogadása esetén – szakértők szerint – a hatálybaléptetése további hosszas időt igényel majd. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a módosító javaslatban szereplő igény jogszabályi kidolgozása már folyamatban van. Ezt a munkát egy egymondatos törvénymódosítással keresztülhúzni, megelőlegezni – mintegy megzavarni – károkat okozna. Ezt a felelősséget Parlamentünk nem veheti magára. A döntésnél, tisztelt képviselőtársaim, szíveskedjenek a fentiekre is figyelemmel lenni. Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.)
