LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A termőföldről szóló törvényjavaslat részletes vitája kapcsán néhány dologról szeretnék csak szólni. A bizottsági tárgyalás során, a módosító javaslatok értékelése kapcsán ugyanis elég keményen kialakult, hogy milyen törvény elfogadása várható.
A preambulummal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy módosító javaslatot nyújtottam be én is és több képviselőtársam is azért, mert nem egészen érthető, megítélésem szerint talán zavaros. Azt szerettük volna tulajdonképpen elérni, hogy a termőföld tulajdonjogának rendezése után a törvény ne hátra, hanem inkább előre mutasson, és az a preambulumban is kerüljön megfogalmazásra.
A termőföld tulajdonjoga megszerzésének korlátozása kapcsán több módosító javaslatot nyújtottunk be annak érdekében, hogy a törvényt ne lehessen kijátszani. Ilyen például a termőföld cseréje: nincs eléggé pontosan szabályozva, és lehetőség van a kijátszására.
Sajnos, úgy tűnik, hogy nem sikerül ezt a javaslatunkat elfogadtatni, és olyan törvényhely marad, ami szabad teret ad ezen korlátozás kijátszásának.
Hasonlóképpen módosító javaslatot nyújtottunk be az elmaradott térségek településeire vonatkozó külön szabályozásra, a törvényjavaslat szerint ugyanis az elmaradott térségekben a korlátozás külön kerülne elbírálásra. Szeretnénk, ha ez a szabályozás ebben a törvényben – vagy törvényben – kerülne megfogalmazásra, tekintettel arra, hogy nem tisztázható pontosan, mi az, hogy elmaradott térség, ennek a fogalma változhat az idők folyamán. Márpedig ha időben változik, rendkívül pontosan szabályozni kellene, hogy vajon most a termőföld-tulajdonjog szerzése törvényes volt-e, vagy törvénytelenné válik, s egyébként sem fogadható el egy ilyen fontos szabályozás egyéb jogszabályban, mindenképpen törvényben kellett volna ezt elbírálni.
A termőföld-tulajdonjog megszerzése kapcsán többen szóltak már, hogy a birtokelaprózódás ellen jelentős lépéseket kellene tenni. Ezt nem mindenben sikerült ebben a törvényben elfogadtatni. Ennek egyik lehetősége lett volna az elővásárlási jog biztosítása.
Én javaslatot tettem arra, hogy ne csak a haszonbérlőt, hanem a feles bérlőt, a részes művelőt és a szomszédos termőföld tulajdonosát is illesse meg ez az elővásárlási jog. Szabó képviselőtársam is szólt ennek az ügynek a fontosságáról: azt gondolom, sajnálatos, hogy nem sikerült a törvény elfogadásáig ebben egy olyan konszenzust kialakítani, ami jól szolgálná közös érdekeinket.
Többen felvetették az általános vita kapcsán, hogy a vetőmag-termeltetés érdekében, az előírt izolációs távolságok megtartása, megtarthatása érdekében e törvényben szabályokat kellene megfogalmazni. Ez nem sikerült. A törvénytervezetben szereplő passzus, amely úgy szól, hogy a szomszédoknak egyeztetniük kell, teljességgel elfogadhatatlan: vagy más jogszabályban – nem hiszem, hogy ebben a törvényben már lehetséges –, vagy valamilyen támogatási rendszerrel erre módot kellene találni. Adottságaink kitűnőek a vetőmag-termeltetésre, kár lenne, ha törvényi szabályozás híján nem tudnánk ezeket megvalósítani.
Jelentős vita alakult ki a mezőgazdasági bizottságban a haszonbérlet maximális időtartama körül. Úgy tűnik, hogy a szántóművelési ágnál 10 évet fog elfogadni a Parlament – ugyanis a bizottság többsége erre a véleményre hajlott –, mint a határozott idejű szerződés leghosszabb időtartama. Megítélésem szerint ez elfogadhatatlan, túlságosan rövid. Én erre a pontra is 30 esztendőt javasoltam, például azért, mert egy szarvasmarhatelep működésének vagy egy sertéstelep működtetésének ideje semmiképpen nem fér bele a tíz esztendőbe.
Nagyon érdekes ennek az ügynek a megítélése. Az előttem felszólalt Szabó Lukács képviselőtársam, azt hiszem, a négy éve tartó lendülettől felhevülve továbbra is összekeveri a szezont a fazonnal… (Derültség.) …amikor azt magyarázza, hogy a határozott idejű haszonbérlet időtartamát nem szabad 10 évnél hosszabban megállapítani, mert ha ennél hosszabbra adunk lehetőséget, akkor a tulajdonos nem élhet a tulajdonosi jogaival, és ha megváltoznak a körülmények, nem bonthatja fel ezt a szerződést.
Pontosan fordított a helyzet. Ha mi most 10 évben korlátozzuk, mondjuk, a szántóművelési ágú termőföldterületnél a határozott idejű haszonbérlet időtartamát, akkor korlátozzuk indokolatlanul az új tulajdonost, akinek például érdekében állhatna az, hogy ennél hosszabb távra kötelezze el magát. Ugyanakkor semmilyen kötelezettsége nincs egy tulajdonosnak, mivel a törvénytervezetben nem szerepel minimális időtartam a haszonbérletre; semmilyen kötelezettsége nincs a tulajdonosnak, hogy ennél rövidebbet ne köthessen ki. Tehát azt hiszem, az általa elmondott javaslat értelmezhető pontosan úgy, hogy korlátozzuk a tulajdonosi jogaiban a termőföld tulajdonosát.
Nem sikerült elérni – a bizottsági tárgyalás szerint –, hogy a haszonbérelhető terület maximumával ne kényszerítsük a szövetkezeteket arra, hogy a jelenleginél kisebb termőföldterület haszonbérletére köthessenek szerződést. Ez a törvénytervezet ugyan a tulajdonjog megszerzésénél a korábbi státuszt teljes egészében elismeri; úgy tűnik, hogy tovább tart a szövetkezet gyanús állapota a Parlament többsége előtt, ezért rájuk is vonatkoztatni kívánják a 2500 ha-os haszonbérelhető területmaximum-korlátot. Talán sikerül enyhíteni azzal, hogy a bizottság támogatta javaslatomat, amely szerint a szövetkezeti tagok tulajdonát képező termőföld haszonbérlete ne számítson bele ebbe a korlátba.
Valójában a közeli évekhez viszonyítva két újdonság is szerepel a törvényjavaslatban. Az egyik az, hogy az állam elrendelheti a termőföld hasznosításának korlátozását, itt természetesen – vagy nyilván – a nyugat-európai termelési korlátozásokról van szó, és egyetértek azzal, hogy ezt csak kártalanítás mellett tehesse. De mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés szabályozása egy ilyen fordulatot is vett, úgyhogy szó nincs arról, hogy minden területre mindenképpen szükség van. Az állam kártalanítás mellett jogosítványokat kér, és minden bizonnyal kap arra, hogy korlátozhassa egyes termékek termelését.
(19.00)
A másik hasonló ügy a tagosítás ügye, amiről Szabó képviselőtársam részletesen szólt. Valójában úgy tűnik, mintha a kormányzat egyik kezével aprózná a földeket, a másik kezével már a tagosításról, az optimális méretű táblák, birtokok kialakításáról beszélne. Sajnos, szükség lesz erre. Megítélésem szerint nem öt esztendeig, mint ahogy az előttem szóló ezt elmondta, hanem minden bizonnyal ez legalább húszéves programja lesz a termőföldtulajdon rendezésének.
Nem vagyok megelégedve azokkal a kedvezményekkel, amelyeket a Kormány ennek a tagosításnak az elősegítése érdekében ebben a tervezetben megfogalmazott. Az, hogy ezek az önkéntes földcserék – ahogy Szabó képviselőtársam elmondta – illetékmentesek, valóban csak a legeslegkisebb segítséget jelentik, ha úgy tetszik, adómentességet jelentenek. Ennél többre lenne szükség: valamilyen mértékű állami támogatásra legalább a területek fölmérésénél, az új táblák kijelölésénél, a földmérési munkáknál vagy a tervek elkészítésénél.
Nem megnyugtató számomra az erdőművelési ág változtatásának szabályozása a földtörvénytervezetben. Az erdőtörvényre minden bizonnyal hosszabb ideig várni kell, és ezért tartottam volna fontosnak, hogy ebben a törvényben pontosabb szabályozást fogalmazzunk meg, hiszen nagyon sok a gyanú, sok a panasz arra, hogy a szabályozás híján, az ellenőrzés híján erdőket vágnak ki, és a pótlásuk nem biztosítható.
Én azt gondolom, hogy nem elegendő az a szabályozás, ami a tervezetben szerepel, ami a többi művelési ágra vonatkozik, hogy be kell jelenteni az erdőművelési ág változtatását a földhivatalnál. Ezt túlságosan könnyűnek és engedékenynek tartom. Igenis, az erdőművelési ág megváltoztatását csak a telepítési kötelezettség elbírálásával együtt lehessen megtenni.
Még egy pontról szeretnék beszélni, az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól a földhivatal ne adhasson felmentést a természetvédelmi területeken, csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehessen ezt megtenni. A tervezetben az szerepel, hogy a művelésiág-változást csak akkor kell a földhivatalnak megtagadnia, ha erre a természetvédelmi hatóság megkérte. Azt gondolom, pontosan az ellenkező eljárást kellene gyakorolni ahhoz, hogy ezeknek a területeknek a védettségét megtartsuk. Úgy tűnik, hogy – ha szelidített formában is – ez bekerül a törvényjavaslatba.
Sajnos, azt gondolom, ezek miatt a pontatlanságok miatt valóban könnyen előfordulhat, amit kormánypárti képviselők felszólalásukban elmondtak, hogy itt egy átmeneti földtörvényről van szó. Ha egy átmeneti földtörvényt 3 év alatt vagy 4 év alatt tudtunk megcsinálni, ez nem eléggé megnyugtató. Mindenesetre azt gondolom, nagy szükség van arra, hogy legalább ilyen mértékben szabályozzuk a termőföld tulajdonlását és hasznosítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
