PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföldről szóló 14809-es számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaim mellett szeretnék érvelni. Beszédemben nem érintem az előterjesztő és a bizottságok által is támogatott javaslatokat. Külön részt kívánok viszont szentelni a 153., a 155. és a 202. pontban szereplő indítványaimnak. Itt egyrészt gépelési hiba történt, másrészt – értelmezési probléma folytán – ezen javaslataim helyett új javaslatokat nyújtottam be, illetve – ha a részletes vita megengedi – csatlakozó módosító indítványként már be is nyújtottam ezeket a javaslatokat.
A 153. pontban a törvényjavaslat 36. §-a (1) bekezdését kívánom kiegészíteni, illetve az utolsó mondatban a zárójeles részt kívánom elhagyni, mivel a törvény e szakaszában egyértelművé válik, hogy a gazdálkodó vagy termel, vagy hasznosítási kötelezettség terheli – és ez a szövegnek az elején szerepel is. A kiegészítést pedig azért tartom fontosnak, mert a termőföld minőségi állapotának a fenntartása aktívabb és fontosabb tevékenység, mint ha csak azt írjuk elő, hogy a talajvédelmi előírásokat tartsa be. Tudniillik a talajvédelmi előírások betartása mellett a termőföld minősége romolhat.
A 155. pontban a 36. § (2) bekezdése c) pontját kívánom módosítani. Ezzel egyrészt az a célom, hogy szakszerűen fejezzük ki a mező- és erdőgazdasági művelést, másrészt rámutat arra, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy ha már belterületbe vontunk egy földet, és korábban belterületbe vont földet akarunk kivonni a termelésből, azokra vonatkozzanak ezek a szabályok.
(18.20)
A 202. pontban a talajvédelmet szolgáló véderdő helyett véleményem szerint sokkal helyesebb és szakszerűbb az a megfogalmazás, ha azt mondjuk, hogy védőerdő, és ezt zárójelbe téve meg is nevezzük, hogy tulajdonképpen mire gondolunk. Én itt a talajvédő és a mezővédő szavakat kívánom beszúrni. Ez, én azt gondolom, hogy tágabb és pontosabb megfogalmazás is, mivel azt gondolom, nemcsak talajvédelem céljára szoktunk erdőt telepíteni.
A jelentés 209. és 216. pontjában szereplők összetartoznak. Mivel a 209. pont szerint a törvényjavaslat 51. § (3) bekezdését új i) től l) pontokkal kívánom kiegészíteni, vagyis azokkal a pontokkal, amelyeket a jelentés 216. pontja szerint az 53. § (1) bekezdésének elhagyásával szeretnék elérni, a módosításnak a lényege tulajdonképpen az, hogy a földvédelmi járulék felét kellene megfizetni ebben az esetben, és ezt én a járulékmentes kategóriába kívánom helyezni abban az esetben, ha mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik a beruházás, vagy haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítéséről van szó, illetve a mezőgazdasági érdeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítését végezzük.
A szövegben benne van, hogy mezőgazdasági érdeket szolgál. Tehát indokolatlannak tartom a járulék felének a kivetését. Arról nem is beszélve, hogy az eredeti szövegben – persze a módosítás szerint már úgy tűnik, hogy ez nem lesz bent, hiszen a módosító indítványomat támogatták a bizottságok és maga az előterjesztő is, de – szerepel például a közlekedési területek és a régészeti területek járulékmentessége. Én azt gondolom, ha az eredeti szövegben a törvény szellemében ezek járulékmentességet élveztek volna, akkor az általam korábban elsorolt három tevékenység, ami mezőgazdasági célt szolgál, indokolt, hogy járulékmentes legyen.
A 200. pontban szereplő módosító indítványomat visszavonom.
A jelentés 225. pontjában, ahol is tulajdonképpen egy csatlakozó módosító indítványt fogok beadni, vagy értesülésem szerint az alkotmányügyi bizottság is egy ilyen csatlakozó módosító indítványon gondolkodik, a következőről van szó: a földek helyett a törvény elnevezése alapján, ahol tulajdonképpen a törvény termőföldről beszél mindenhol, én megjelölöm, hogyha ebben az esetben termőföld, a továbbiakban minden esetben, amikor földről beszélünk, akkor termőföldet kell érteni.
Én ezt az általános vitánál is elmondtam már, hogyha a törvény végigmegy egy olyan fogalommal, ami tulajdonképpen egy közgazdasági fogalom, s a földet leszűkíti a termőföld kategóriájára, ami tulajdonképpen egyes művelési ágakat jelöl, akkor a törvényen végig kell vinni ezt a fogalmat, és meg kell jelölni, hogy miről beszélünk, mert ebben a szakaszban például azt mondjuk, hogy földekkel kapcsolatos ügyekben. Most automatikusan a törvény szellemével nem fér össze, ha olyan földekről beszélünk, amelyek a termőföld kategóriájába nem férnek bele. Tehát egy joghézag keletkezik tulajdonképpen, hogy minden földet idegondolunk, ugyanakkor ez a törvény csak a termőföld-, és ebben az esetben is csak a törvény által megjelölt termőföld-kategóriákkal kíván foglalkozni.
Itt egy érdekes dolog tapasztalható. Erre majd, remélem, államtitkár úr válaszol, hogy egy bizottság támogatta, egy nem. Ez még ugye nem lenne érdekes, hiszen a bizottságoknak joguk, hogy támogatják vagy sem, de maga az előterjesztő is egyik bizottsági ülésen támogatta, a másik bizottsági ülésen nem támogatta. Ezt szerencsés volna tudni majd, hogy most az előterjesztőnek tulajdonképpen mi a véleménye.
Ehhez közel hasonló helyzet alakult ki a 229. pontban szereplő módosításnál is, azzal a különbséggel, hogy itt két bizottság támogatta, kettő nem, de az előterjesztőnél már csak egy igen és három nem szerepel. Itt hasonló a kérdésem, hogy vajon most mi az előterjesztőnek az álláspontja.
A módosításnak egyébként az a lényege, hogyha a talajvédő gazdálkodás kötelezettségét előírjuk, akkor ehhez hozzá kell rendelni az állami támogatás igénybevétele melletti kifejezést is. Egyébként ezt nagyon jól látta a mezőgazdasági bizottság s a környezetvédelmi bizottság is. Ugyanis én nagyon fontosnak tartom a kötelezést, hogy ökológiai adottságokhoz kívánja igazítani a földhasznosítást, az agrotechnikát, valamint a talajvédelmet szolgáló gazdálkodást írja elő. Ehhez viszont hozzá kell rendelni az állami támogatást. Ez egyébként minden fejlett országban így szokás, és csak így várható el eredmény is.
Merőben más helyzetet tapasztalunk a 227. pontban szereplő módosító indítványomnál, és itt szeretném fölhívni a képviselőtársaim figyelmét egy dologra. Itt egyetlenegy bizottság sem támogatja, és maga az előterjesztő sem támogatja, én mégis fenntartom, mert a termelőt kívánom védeni minden olyan pluszköltségtől, amely tőle függetlenül következett be. Itt a globális vagy a nagytérségi szennyezésekről van szó, és azok hatásainak a kivédéséről, amit én teljesen állami feladatnak tekintek, és szeretném, ha így is lenne. Ebben az esetben érvényesülhet ugyanis az az elv, amit, azt hiszem, ebben a Házban nagyon sokan vallunk, hogy a szennyező, a károkozó fizessen. Ha pedig érvényesül, akkor ne a behajtóknál, a bírságot kivetőknél jelenjék meg ez a pénz, ez az anyagi forrás, hanem azt az elszenvedők kapják meg, és ezt a káruk mérséklésére, az okozott talajdegradációs folyamatok helyreállítására tudják fordítani.
A képviselőtársaim meggyőzésére a következőt szeretném elmondani: nagyon sok gazdálkodót ér olyan környezeti károkozás, amely miatt a termés mennyisége és annak minősége jelentősen csökkenhet. Én azt gondolom, mindannyian tudunk a savas esőkről. Ez egy globális probléma. De én azt gondolom, hogy országrészen belül is jelentős problémákat okozhat például a vörösiszap-depó. A vörösiszap-depó környékén, én azt gondolom, jelentős talajpusztulással számolhatunk, arról már nem is beszélve, hogy a termés minőségét jelentősen befolyásolja.
Hogy egy közelebbi dolgot mondjak: hidrológiai viszonyok megváltozása jelentős mértékben rontja a gazdálkodóknak a gazdálkodási esélyeit. Gondoljunk a Szigetközre, a talajvíznek a lecsökkenésére. De ugyanez az eset fordulhat elő a másik oldalról, amikor tározók létrehozásával – például kiskörei tározó, de még sorolhatnám – a talajvíz olyan mértékben emelkedik meg, hogy a sikeres gazdálkodásnak az alapjai szintén megkérdőjeleződnek. Tehát ebben az esetben, én azt gondolom, egy félreértés van, amikor a bizottságok ezt nem támogatták. Arról lehetett szó, hog az állami támogatás igénybevétele mellett én nem arra gondoltam, hogy a földművelési tárcának kellene ezt a támogatást biztosítani, hanem az állami támogatás igénybevétele mellett, illetve amikor az állam magára vállalja ezeket a felelősségeket, akkor a szennyezőktől befolyó bírságok, környezethasználati díjak, termékdíjak, és sorolhatnám, amelyek mind kihatnak a mezőgazdaságra, ezek a befizetések ott kerüljenek fölhasználásra, ahol gondot okoztak.
Tehát arra kérem a képviselőtársaimat, ezen módosító indítványomat úgy támogassák, hogy itt én a termelőt, a mezőgazdasági gazdálkodót, a mezőgazdaságban gazdálkodót kívánom védeni, és nem a földművelési tárcára kívánom a terheket áthárítani, hanem azokra, akik a károkat, a környezetszennyezést okozták. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)
