BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Igen szomorú vagyok. Nagyon szomorú vagyok, hogy a magyar mezőgazdaságot csak ennyien képviseljük. Örömöm van, hogy azért egy somogyi képviselő itt van közöttünk, de a többi tizenegy nem tudom, hol van. Egy fontos téma, amiről igenis, beszélnünk kell, a magyar gazdaság egyik húzóágazata, a mezőgazdaság, csak ennyiünket érdekel. Engem nagyon elszomorít. Megígérem az elnök asszonynak, csak a témáról fogok... (Boros László: Itt ülnek a szakértők!) A szakértők itt ülnek, de nemcsak szakértők kellenek ide, nemcsak tsz-elnökök kellenek. Kellenek ide olyanok is, akik a termelőszövetkezetben vannak, akik azon dolgoznak, nem mint vezetők. Az ő érdekeiket is kell hogy képviseljük. Jómagam nem tsz-elnök vagyok, hanem egyik részese e szövetkezetnek.
Az 1990. évi I. törvény módosítása négy cikkelyből áll. Az első cikkely tulajdonképpen felháborító. Ez azt mondja ki, úgy értelmezzük, hogy valójában a szövetkezeti tagok, akik meghirdetik a nagygyűlést, és a részarány-tulajdonosok amikor részt vesznek a nagygyűlésen, majd kérhetnek napirendi pontokat. Ez igen lesújtó. Megmondom, miért. A szövetkezetnél nagyobb részben a részarány-tulajdonosok vannak. Úgy lenne ez igazságos, kedves képviselőtársaim - mert úgy gazdaság -, ha ezeknek a részarány-tulajdonosoknak legalább egy része benne lenne a vezetőségben. Ki látott már olyan gazdaságot, hogy valakinek ott van a tulajdona és nem szólhat be a vezetésbe? Nagyon fájlaljuk ezt a dolgot.
Ugyanakkor azok az emberek, akik 1959-1960-ban megalakították a szövetkezetet, akik bevitték földjeiket, tulajdonukat, gazdasági szerszámaikat, igavonóikat, erejüket, és 15-20 forintos munkaegységekért dolgoztak - nagy részük sajnos az idő múlásával elhunyt, mert eljárt a 40 év. Közben az örökösöké lett a részarány-tulajdon. Ők ebből majdnem ki vannak zárva. Mi ezt nagyon fájlaljuk.
A részarány-tulajdonosok másik része el lett űzve a tsz-ből. Különböző üzemegységek, ágazatok megszűntek. Megszűntek az állattenyésztési üzemegységek, az istállók üresek lettek, nem kellett már oda ember. Itt van a legtöbb munkanélküli a tsz-ben. Ezek az emberek is máshol keresték a megélhetést, elmentek. De valamikor ott volt a tulajdonuk, a munkaerejük. Nem javasoljuk, hogy őket kizárjuk.
Mondok rá példát is: életerős fiatalemberekkel találkoztam - biztos, ismered, kedves képviselő barátom - Somogy megyében, Igalban panaszolja nekem, hogy a tsz átszervezés által kisebb lett, eladták a földeket németeknek, amiben fogok a miniszter úrhoz interpellálni. Alig van terület. Ez az életerős, 30-32 éves fiatalember az utcára került. Tehát munkanélküli lett, mezítláb kitették. Jogtalannak tartom, hogy ez az életerős agrár-fiatalember onnét kikerült, és nincs mihez nyúlni: nem kapja meg a részarány-tulajdonát, nem kapja meg az édesapja után bevitt tagi tulajdonokat, mert nem lehet ezeket kihozni. Tehát van erre elég sok példa, ami miatt mi ezt nem értékeljük.
Úgy gondoljuk, hogy az üzletrésznek - mint az előbb is mondtam - a vezetőségben igenis benne kellene lenni, mert egy részvény azért van, hogy osztalékot adjon. Nem tudom, egyik kezemen meg lehet-e számolni, hogy melyik tsz-ben van osztalék ezekből a tulajdonokból? Szerintem nem. Hanem mi van? Évről évre kevesebb. Ezt magamról, a családomról tudom. Amikor a feleségem az édesapja után örökölt 176 ezer forint vagyonrészt két éve, az idén már azt mutatták, hogy 90 ezer forint, jövőre még annyi se lesz, utána még kevesebb lesz, a végén semmi nem lesz. Tehát a tsz-ek felélik ezeket a vagyonokat. (Közbeszólás balról: Az nem részvény!)
Háttérbe szorítják azokat az embereket, akik ezeket a dolgokat valamikor megalapították. Háttérbe szorítják a valóban tanult embereket, de kikerültek onnét, mert nincs munka. Tulajdonképpen a mostani tsz-tagok, akik megmaradtak, olyan kevesen vannak, hogy ha egy faluban volt kétezer ember, és a tsz-ben ebből valamikor háromszáz ember dolgozott, ma már majdnem csak tíz ember dolgozik. Alig vannak ott. Ők veszik ki a részüket ezekből a hasznokból. Ezt mi semmiképpen nem támogatjuk.
Nem értjük, miért kell szorgalmazni az olyan szövetkezeteket, ahol egyre rosszabb a gazdálkodás menete, ráfizetéses. Hiszen bebizonyított tény: ahol a magántulajdon nem dominál, ahol az emberek nem érzik magukénak a tulajdont, és azt Csáki szalmájaként kezelik, azt miért kell erőltetni? Hisz már 1989-ben is hatvan százalékban veszteségesek voltak a tsz-ek. Nem a négy évben mentek tönkre, már előbb is veszteségesek voltak. Ezek a tények az elmúlt negyven évet bizonyítják.
Ezért mi azt mondjuk - igaz, hogy a miniszter azt mondta, hogy nem vonja vissza, de azért mi mondjuk -, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot, és majd új törvényt készítsen, ahol a magántulajdonon alapuló szövetkezet legyen a kiindulópont. Ezt majd mi, a Független Kisgazdapárt is támogatja. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzék soraiban.)
