DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi államtitkár: Köszönöm szépen. Az egyezménnyel való összhang esetenként jogalkotás nélkül, a jogalkalmazás megváltoztatásával is megteremthető. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol az egyezménynek megfelelő joggyakorlat csak törvényhozás útján alakítható ki. A most tárgyalandó négy törvényjavaslat Magyarország belső jogrendszerének és az emberi jogok európai egyezményének összhangját hivatott biztosítani.
Mielőtt e törvényjavaslatok a tisztelt Ház elé kerülhettek, meg kellett vizsgálnunk a Strasbourgi Emberi Jogi Bizottság és Bíróság joggyakorlatát. E bizottság és bíróság a tagállamokat elmarasztaló határozataival korrigálta és korrigálja a jövőben is az egyezményben részes államokban bekövetkezett emberi jogi jogsértéseket, és készteti ezzel a tagállamokat arra, hogy oldják fel az egyezmény és a belső jogrendszereik közötti diszharmóniát. A bíróság döntései nemcsak tartalommal töltik meg az egyezmény rendelkezéseit, hanem - a jogsértések megállapítása mellett - elégtétel nyújtására is kötelezik a tagállamokat. Van, amikor magának a jogsértésnek a megállapításában vagy épp egy jelképes pénzösszeg-kifizetésre kötelezésben kimerül ez az igazságos elégtétel, de az esetek nem kis részében a bíróság jelentős pénzösszegeket ítél meg a kérelmező javára. Az emberi jogok megsértése esetén a legsúlyosabb szankció azonban nem ez, hanem ami az alapokmányban található, nevezetesen az európatanácsi tagság felfüggesztése, legsúlyosabb esetekben annak megszüntetése.
Hangsúlyozni kívánom, hogy a strasbourgi szervek nem egyes jogintézményeket, hanem konkrét eseteket vizsgálnak. Ebből következik, hogy a bizottság és a bíróság gyakorlatát a jövőben is elemeznünk kell, és az egyezmény, valamint a belső jog összhangjának biztosítása nem fejeződik be e négy törvény megalkotásával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a javaslatok néhány fontos tételére felhívjam a figyelmüket.
A büntetőeljárásról szóló törvény módosításának a szakértői kirendelésre, az ügyészi nyilatkozatok megismerésére vonatkozó rendelkezései az egyezmény 6. cikkében írt, az ügyfélegyenlőség elvét is magában foglaló, a bíróság előtti tisztességes, méltányos pereljáráshoz való jogot hivatottak biztosítani. A javaslat a személyi szabadság tiszteletét előíró 5. cikk 3. pontjára figyelemmel kimondja, hogy a terhelt bírósági határozat nélkül csak 72 óráig tartható őrizetben, az 5. cikk 4. pontjára figyelemmel pedig gyakoribbá teszi az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatát. A javaslat a büntetőeljárásban a személyes adatok kezelésének szabályait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez igazítja.
Gyakran hallani az utóbbi időben, hogy a büntetőeljárás során nemcsak a vádlottak, hanem a tanúk is lehetnek kiszolgáltatottak. Az eljárás sajátossága folytán nyilvánosságra kerülő személyi adataik révén az eljárás egyéb szereplői vagy éppen kívülálló személyek felkeresik és zaklatják őket. A javaslat lehetőséget ad a hatóságnak arra, hogy a tanúk kérelmére - vagy akár hivatalból is - a tanú személyi adatait zártan kezelje. Ez a rendelkezés nem csorbítja a vádlott jogát az egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz.
Az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása indokolja azt, hogy a javaslat a terheltnek minden esetben biztosítja azt a lehetőséget, hogy a bűnössége kérdésében bíróság döntsön, így megrovás vagy eljárási fegyelem (sic!) esetén a bírósági eljárás általa is kikényszeríthető.
A kártalanítási eljárás új szabályai nemcsak azt biztosítják, hogy a 6. cikkben megfogalmazott ártatlanság vélelme érvényesülhessen így, hanem figyelemmel vannak az Alkotmánybíróság 1991-ben kelt határozatában foglaltakra is azzal, hogy részletesen meghatározzák a kártalanítás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait.
A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat a már idézett egyezmény 5. és 6. cikkében foglaltakra tekintettel bevezeti a fegyveres erőknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő, rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben alkalmazható fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatát. Ebben az esetben ugyanis a fegyelmi eljárás - figyelemmel a szabadságelvonást tartalmazó szankcióra - a strasbourgi gyakorlat szerint olyan eljárásnak minősül, melynek során a bírói utat biztosítani kell. Igen fontosnak tartom e javaslat azon rendelkezését, hogy a bírósági felülvizsgálatra irányuló kérelem elbírálása előtt a fogságfenyítés nem hajtható végre. A kérelem elbírálására nyitva álló igen rövid idő - mindössze három nap - garantálja, hogy az alakulat fegyelmi helyzete ne romoljon.
Az egészségügyről szóló törvény módosítása - az egyezmény 5. cikkének 4. pontjában foglalt követelményekre tekintettel - gondoskodik arról, hogy a kóros elmeállapotú betegek intézeti gyógykezelése - ha arra nem a beteg kérelmére kerül sor - bírósági határozat alapján történjék, illetve a bíróság az eddigieknél nagyobb gyakorisággal ellenőrizze a betegek intézeti gyógykezelésének szükségességét.
Az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosítása azt hivatott biztosítani, hogy az ügyvéd elleni fegyelmi eljárásban hozott határozat bírói felülvizsgálatára is lehetőség legyen. Ezt az egyezmény 6. cikkének 1. pontja indokolja, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság bírálja el.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy ismét felhívjam a figyelmet arra, hogy a törvénymódosításokra az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében van szükség. Elfogadásuk hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság minél kevesebb esetben hozzon hazánkkal szemben elmarasztaló ítéletet, és így kivívott nemzetközi tekintélyünket az emberi jogok tisztelete terén megőrizzük, netán növeljük. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatokat tisztelt képviselőtársaim ennek tudatában fogadják el, és ezzel nemzetközi kötelezettségeinknek is eleget teszünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
