DR. HALLER ZOLTÁN
DR. HALLER ZOLTÁN
DR. HALLER ZOLTÁN (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A választottbírósági eljárásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban igazi politikai aggályok nem merültek fel. A ma elhangzott három felszólalás is némi árnyalatnyi különbséget tartalmazott az előzőekkel, a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Néhány szóban a választottbírósági eljárás előnyeiről szeretnék beszélni, bár ezt Áder kollégám az előbb megtette. Vajon melyek azok a tényezők, amelyek miatt a fejlett nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező országokban az üzletemberek a mai napig előnyben részesítik ezt az intézményt az állami, korábban királyi stb., más jellegű bíróságokkal szemben?
Úgy gondolom, hogy az első a szakértelem. Isépy és Csákabonyi képviselőtársam korábbi fölszólalásukban elmondták, történelmi visszatekintésükből is kitűnik, hogy a kereskedők korábban maguk közül választották ki azt a személyt vagy annak a testületnek a tagját, akire vagy amelyre jogvitáik eldöntését bízták.
(10.10)
Természetes, hogy az állami bíróságok bírái magas szintű elméleti és gyakorlati jogi képzettséggel rendelkeznek. Nem várható el azonban mindnyájuktól, hogy részletesen ismerjék a nemzetközi kereskedelem szokásait, magas szintű, tárgyalási szintű nyelvvizsgával rendelkezzenek, s más országok jogszabályaiban is hasonlóan jártasok legyenek, mint hazájukéban. Mindez követelmény azonban az állandó választottbíróságok bíráival szemben.
Az egyes országok jogi szabályozása különbözőképpen dönt abban a vonatkozásban, hogy a választottbíróknak kell-e jogi végzettséggel rendelkezniük vagy sem. Ez általában sehol sem követelmény. Mérnök, közgazdász és természetesen nem kevés jogász, ügyvéd is található közöttük.
Másik nagyon fontos előny a gyorsaság. A választottbírósági eljárás lényegesen egyszerűbb, kötetlenebb, mint a rendes bíróság processzusa. Éppen ezért lényegesen hamarabb születik döntés a jogvitában. Méghozzá jogerős döntés, ami igen fontos, hiszen Magyarországon elmondható, hogy nem az első fokú eljárások húzódnak elsősorban, hanem inkább a másodfokú eljárások ideje sokkal hosszabb. Minthogy az eljárás egyfokú, fellebbezésre általában nincs lehetőség. Az esetek többségében a felek gyorsabb döntéshozatalra számíthatnak, mint a rendes bíróság esetében.
Az olcsóság. A rövidebb ideig tartó eljárás rendszerint kevésbé költséges, mint a hosszan elhúzódó. Ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy közismert és a magyar felek által is gyakran kikötött külföldi választottbíróságok többségénél jelentős mértékű a választottbírósági díj.
A választottbíráskodás gazdaságosságának megítélésénél azonban mindenképpen figyelembe kell venni az alábbi pontban foglaltakat is. Ezért vitatom Balsai képviselőtársam előadását, hiszen ő általában a válasz-tottbíróságok költségességéről szólt, nem a magyar választottbíróságról, amely a többihez képest igen olcsó.
A barátságos eljárás nagyon fontos követelmény a gazdasági életben. Azt mondhatjuk, hogy a választottbírósági eljárás akkor végződött eredményesen, ha a felek közötti ellentétet nem mélyítette el. Esetleg elősegítette egyezség létrejöttét, de legalábbis hozzájárult ahhoz, hogy a felek üzleti kapcsolata az eljárás befejezése után is megmaradjon.
Az említett követelményeknek természetesen nem minden esetben lehet eleget tenni. Az eljárás barátságos jellegét természetesen befolyásolja a jogvita jellege, a felek képviselői, végül, de nem utolsó sorban a választottbírók egyénisége is.
Az eljárás általában nem nyilvános, és ez igen nagy előny. Míg az állami bíróságok eljárásával szemben alkotmányos követelmény a nyilvánosság, addig az üzletemberek gyakorta éppen azért döntenek a választottbíróság kikötése mellett, mert üzleti tevékenységüket, az abból származó jogvitákat, azok menetét és eredményét nem kívánják nyilvánosság elé tárni.
A viszonylag egyszerű végrehajthatóság is az előnyei közé sorolható. Az általában végleges választottbírósági határozatok végrehajtásában önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami bíróságok nyújtanak segítséget.
Nemzetközi választottbírósági ügyekben bír jelentőséggel a külföldi választottbírósági döntések elismeréséről és végrehajtásáról szóló, ma már többször említett New York-i egyezmény. Ez Magyarországon 1962-ben lett kihirdetve. Ezt több mint kilencven ország ratifikálta idáig. Ez azért jelentős, mert kétoldalú egyezmények körülbelül 20-25 országgal vannak, amelyek hasonló követelményeket biztosítanak magyar, külföldön pereskedő felek számára.
Ebben az említett New York-i egyezményben a konvenció részes államai arra vállaltak kötelezettséget, hogy a többi ratifikáló országban hozott választottbírósági döntéseket szükség esetén saját állami bíróságuk segítségével végrehajtják. Az egyezmény értéke különösen akkor érzékelhető, ha meggondoljuk, hogy más ország állami bírósági döntése csak az említett kétoldalú jogsegélyegyezmény vagy viszonosság esetében hajtható végre.
Tisztelt Ház! A Magyar Gazdasági Kamara mellett működő választottbíróság gyakorlata, emelkedő ügyszáma is azt mutatja, hogy emelkedik a belföldi-belföldi és a belföldi-külföldi felek közti ügyek száma. Megjelentek a külföldi-külföldi közti perek. Ez a magyar gyakorlat jelentős elismerését jelenti. Hiszen kelet-közép-európai, központi választottbírósága lehet a magyar, a jelen szabály elfogadását követően is.
A Magyar Gazdasági Kamara választottbírósága működését ez idáig az 1985. évi 11. számú törvényerejű rendelet írta elő. Az új kamarai törvény egyik bekezdése is kimondja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő állandó választottbíróság a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett állandó választottbíróság jogutóda.
1993-ig a választottbírósági hatáskört csak a jogviták meghatározott csoportjára lehetett kikötni. A polgári törvénykönyv múlt évi november elsejei módosítása ezt a korlátozást feloldotta és lehetővé tette, hogy belföldi gazdálkodó szervezetek is e fórum hatáskörét kössék ki gazdasági természetű szerződéseikben. E rendelkezés hatása már most megmutatkozik, és előreláthatólag rövid időn belül az ügyforgalom nagymérvű növekedésével fog járni, tekintettel az állami bíróságok nálunk is tapasztalható túlterheltségére.
Tekintettel arra, hogy e területen semmiféle regisztrációs kötelezettség nem hárul a felekre, pontosan nem állapítható meg, de becslések alapján több ezerre tehető például azoknak a gazdasági társaságot alapító szerződéseknek a száma is, amelyekben a tagok közötti jogi konfliktusok eldöntésére a felek a választottbíróság hatáskörét kötötték ki.
A magyar választottbíróság növekvő ügyszáma arra utal, hogy a vállalkozókat az állami bíróság túlterheltségén kívül ezen intézmény hatásköre kikötésére ösztönzik a hazai pályán történő pereskedés kétségtelen előnyei is. Azokban az esetekben ugyanis amikor a jogszabály adta lehetőség a választottbírósági fórum kikötése, a felek elvileg külföldi hasonló intézményhez is fordulhatnának, amennyiben ebben állapodnak meg. Ez azonban - információim szerint - csak viszonylag ritkán történik meg. Annak mérlegelése során, hogy a felek jogvitáikat hazai vagy külföldi választottbíróság elé vigyék, a vállalkozókat és jogi tanácsadóikat indokoltan motiválják az alábbi szempontok: A magyar választottbíróság eljárási díja lényegesen alacsonyabb a hasonló nyugati intézmények díjtételénél is.
Előny a magyar nyelv használatának lehetősége. Itt kívánom megjegyezni, hogy a magyar választottbíróság előtt jelenleg magyarul, németül és angolul lehet perelni, illetőleg minden olyan nyelven, amelyre tolmácsot hoz az eljáró ügyfél.
Megtakaríthatóak továbbá a külföldi pereskedéssel járó utazási és tartózkodási költségek is. Ugyanakkor a szabad bíróválasztás következtében az ügyfelek lényegében ugyanazt a szolgáltatást kapják, mint külföldön.
Egyébként a magyar választottbíróság bírólistáján szereplők közül többen esetenként külföldi társintézményeknél is dolgoznak. A magyar bírók svájci, német és más bírói jegyzéken szerepelnek, de a magyar jegyzékben is szerepelnek külföldi bírák, kijelölhető bírák.
A Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett állandó választottbíróság igen jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Együttműködési megállapodást kötött például az osztrák, svájci, német, görög, olasz, angol társintézményekkel. E kapcsolatok segítik az intézményt abban is, hogy információval lássa el a tanácsért gyakran hozzá forduló magyar vállalkozókat.
A Magyar Gazdasági Kamara választottbírósága 1992-ben a Phare-program keretében jelentős pénzügyi támogatásban részesült. Ebből sikerült az intézmények teljes számítógépes rendszerét is kiépítenie.
Az állandó választottbíróság bírói létszáma, titkársága s infrastruktúrája az ügyszám jelentős növekedését, akár három-négyszeres növekedését is elbírja, ráfordítás-igényes bővítés nélkül. Sőt költségvetési bevételekkel is jár, minthogy a perérték egy százaléka az önkormányzatok illetékbevétele.
Ugyanakkor e választottbíróság jellegénél fogva - a felek választják - csak lehetőség a felek számára, hogy vitáik eldöntését rájuk bízzák, az ügyek egyes kategóriájára nézve kötelezőként előírni nem lehet, mert abban a pillanatban megszűnik a választottbírói jelleg.
A nemzetközi választottbíróság széles körű szakirodalommal rendelkező külön szakmává növi ki magát a nemzetközi kereskedelem második világháború után történt robbanásszerű kiszélesedésével. Intézményhálózatukat elsősorban a kamarai választottbíróságok jelentik, amelyek hozzáértése, pártatlansága alapján bizonyos nemzetközi rangsora, presztízse van kialakulóban.
A magyar kamarai választottbíróság előkelő helyet foglal el ebben a rangsorban, s ezzel növeli az egész magyar választottbíráskodás és igazságszolgáltatás jó hírnevét. Ezért van különös jelentősége ennek a törvénynek és rendelkezéseinek, és főleg annak, hogy az intézményi választottbíróságok közül csak az országos Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírósága jogosult nemzetközi ügyekben eljárni.
Tisztelt Ház! Az elmúlt időben merült fel az ügyvédi kamarákban az igény állandó választottbíróság felállítására. A kisgazda-vezérszónok tévesen állapította meg azt, hogy az eljárásban ügyvédek nem vehetnek részt. A magyar névjegyzéken számos magyar és külföldi ügyvéd is található, sőt húsz betöltetlen hely is, amelyre jelentkezhetnek megfelelő nyelvtudással rendelkező ügyvédkollégáink. De aki bíráskodik, ugyanott nem képviselhet ügyfelet. Sajnos ez az, ami a jelenlegi bírói ilyen jellegű szabályokban nem szerepel. Ez pedig az az etikai minimum, amelyet a bizalmon alapuló eljárásban megsérteni nem szabad.
(10.20)
(Boros Lászlót Nahimi Péter váltja fel a jegyzői székben.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadásra ajánlott törvény - mint több képviselőtársam már elmondta - egy ENSZ-szervezet által készített minta magyar joghoz igazodó változata. Nem mondták el, de a nemzetközi szabályozást előkészítő bizottságot a magyar Szász Iván vezette, dr. Horváth Éva, a működő választottbíróság vezetője is tagja volt ennek a bizottságnak.
Megfelel a törvény a jogharmonizáció követelményeinek - mint ahogy azt Áder képviselőtársam is említette -, hiszen az Európai Közösség irányelvei is ugyanilyen szabályok meghozatalát irányozzák elő.
Meg szeretném nyugtatni Isépy képviselőtársamat, hiszen jelenleg folyik a kodifikáció Nagy-Britanniában, Olaszországban, és előtte áll Németországban az ország-gyűlés.
Balsai képviselőtársam említette a kodifikációs folyamatot is. Erről szeretnék pár mondatban szólni. A törvényjavaslatot a választottbíróság készítette elő, erre az Igazságügyi Minisztérium 1988-ban kérte fel. A törvény 1990 és '91 fordulóján került vissza az Igazságügyi Minisztériumhoz, talán az említett polgári jogi és polgári eljárásjogi változás miatt nem kerülhetett az Országgyűlés elé. Sajnos ez az utóbbi polgári eljárási változtatás szüntette meg a gazdasági bíráskodást, a gazdasági pereket, amelyek jelentős előnyöket bírtak a normális polgári eljáráshoz képest.
A törvény tehát nagyjából 1990-91 derekán készen volt. Sajnos nem került ide, az új kormány porolta le, terjesztette az Országgyűlés elé.
A választottbíróság súlyát, jelentőségét három módon lehet csökkenteni. Sajnos valamennyi elhangzott a korábbi felszólalásokban. Például nem lép életbe a kamarai törvény, és nem rendelkezünk a bíróságok sorsáról.
A másik: államosítjuk a választottbíróságot, és közjogi érvek alapján túlterjeszkedünk az állam által megszokott szabályozási szinttől, mint ahogy Balsai képviselőtársam említette módosító indítványában; vagy állandó választottbíróságnak hívjuk a gyakorlat, felkészülés, nemzetközi kereskedelmi ismeretek nélkül eljáró szervezeteket.
Osztom Balsai képviselőtársam nézetét viszont abban, hogy ettől nem várható a bírósági terhek jelentős csökkenése. Ehhez jelentős jogtudatfejlődés szükséges mind a perlekedők, mind az őket képviselők között. A csődök, a felszámolások, a rendezetlen, évekig húzódó perek, a társaságokon belüli viták arra késztetik a jogkövetőket, hogy ugrásszerűen emelkedjen az ilyen jellegű eljárások száma.
Jogos elvárásunk és reményünk: a működő választottbíróság megőrzi jelenlegi szakmai színvonalát és Közép-Kelet-Európa központi választottbíróságává válik. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, fogadják el az előterjesztést és mihamarabb szavazzuk meg a törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
