DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A magyar jegybank ugyan nem alkalmaz diszkontkamatlábat, (Derültség a bal oldalon.) és 23 százalékos kamatot sem, de attól azért a kérdés még jogos, (Derültség a bal oldalon.) hiszen a jegybank refinanszírozásai, kamatai, amelyeket a pénzintézeteknek kihelyezett refinanszírozási keretekre állapít meg, 25 százalékosak, a középtávú tőkepiaci kamatnak megfelelő jegybanki alapkamat 25 százalékos, a rövid távú refinanszírozásra megállapított, állampapír-visszavásárlást finanszírozó hitelek kamatlába pedig még ennél is magasabb, 31 százalékos. A kamatszint tehát magas Magyarországon.
A kamat három dologtól függ, tisztelt képviselő úr. Attól, mekkora az infláció, attól, mekkora a pénznek az ára, a pénzzel szembeni kereslet, mekkora a bankok költségszínvonala és a bankok bizonytalansága. Ahol 20 százalék az éves fogyasztói árindex, ott 5 százalékos reálkamathoz 25 százalékos kamat tartozik. Az ön által felsorolt nemzetközi példák azzal a kitűnő lehetőséggel élnek, hogy 1-2 százalékos inflációs rátára teszik rá az 5-6 százalékos reálkamatlábat. A jegybank sem állapít meg ma magasabb kamatot ennél. Széchenyinek igaza van, nem uzsorás a magyar jegybank, csak sajnos, nagyon magas az infláció, sajnos, nagyon magas az államháztartás hiánya, ami magasan tartja a kamatokat, és sajnos, még rossz állapotban vannak a bankjaink, amelyek a kockázatnak az egy részét is a magas kamatok révén próbálják realizálni. Ezért tehát ahhoz, hogy a kamatokat csökkenteni lehessen, csökkentenünk kell az inflációt, csökkentenünk kell az államháztartás hiányát, és rendbe kell tennünk a magyar bankokat. Abban az esetben ez a 25 százalékos szint is csökkenthető lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
