BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy előterjesztőként szóljak. Tulajdonképpen két témakörben szeretnék szólni.
Az egyik az a kérdés, amit itt mindenek előtt a Fidesz felszólalói, Kósa Lajos és Deutsch Tamás vetettek föl, azaz az eljárás kérdése, a másik része a dolognak pedig maga a tartalmi kérdés lesz, tehát a részletes vita szabályai szerint a módosító indítványok.
Kezdeném az eljárás kérdésével. Az eljárás miből áll? Abból áll, hogy mi, három szabaddemokrata képviselő, Dornbach Alajossal és Tardos Mártonnal benyújtottunk egy önálló képviselői indítványt, a privatizációs törvény módosítására. Májusban nyújtottuk be az indítványt, októberben kezdődött el ennek a parlamenti tárgyalása.
Valamilyen rejtélyes okból ez a tárgyalás egészen a mai tárgyalásig mindig este, tévéidőn kívül folyt. Egyetlenegy alkalommal nem televíziós időben! Ennek egy nagyon fontos következménye volt, hogy a Fidesz képviselői egyetlenegy alkalommal nem vettek részt ezen a vitán. Deutsch Tamás itt említette, hogy áttanulmányozta a vita eddigi menetét, akkor biztos felismerte azt a sajátosságot, hogy a Fidesz egyetlenegy alkalommal... Három alkalommal volt meghirdetve az általános vita és elnapolva anélkül, hogy egyetlenegy hozzászóló lett volna, mert a Fidesz számára a privatizáció egy napirend előtti téma, egy televíziós téma, egy sajtóértekezlet-téma, és nem egy olyan téma, amiben meg kell próbálni megoldani az ország ügyeit és a privatizáció ügyeit.
Volt részletes vita is. A fideszes Kósa Lajos sajtóértekezleten kritizálta azt, hogy a részletes vita tíz percig tartott. Nem tíz percig, valóban rövid ideig tartott, ugyanis egyetlenegy felszólaló volt az ellenzék oldaláról, Raskó György képviselőtársunk, aki ezekhez a vitatott javaslatokhoz elmondta a véleményét. Azért zárták le a részletes vitát, mert nem volt más hozzászóló. A Fidesz részéről – többek között – a részletes vitához sem kívánt senki hozzászólni. Én nagyon örülök, hogy ma tévéidőben megy ez a vita, mert ennek következtében Kósa Lajos, a Fidesz privatizációs illetékese végre eljött a plenáris ülésre és elmondta, hogy mit gondol erről a törvényjavaslatról. A tévéidőn kívüli viták erre nem adtak alkalmat. Nagyon szeretném ezt világossá tenni.
Kósa Lajostól itt ma meghallottuk azt, hogy a Fidesz az eredeti javaslatot sem támogatja. Ezt mondta itt el előttünk a Fidesz. Tehát nem a kormány módosításait nem támogatja, hanem az eredeti javaslatot sem támogatja. Az általános vitában erről nem esett szó. A Fidesz ezt ott nem mondta el. Deutsch Tamás ma elmondta itt nekünk, hogy itt a privatizáció alapvető problémáit ez a javaslat meg a mi eredeti javaslatunk nem tisztázza, nem oldja meg mindazokat a kérdéseket, amiket meg kellene oldani. Elfogadom, hogy ez az álláspontja, de miért nem mondta el ezt az általános vitában, amire nem tudom, hány alkalma lett volna. Tudom, hogy miért nem mondta el, mert nem televíziós időben volt. Nem napirend előtt folyt, amikor öt percben, úgy, hogy a kormánypártoknak kevés idejük van válaszolni, részletesen ki lehet fejteni privatizációs ügyeket.
Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ha valami botrányos, akkor a Fidesznek a magatartása ennek a privatizációs törvénynek a vitájában kétségkívül botrányos.
Mi történt itt valójában? Az történt, hogy mi benyújtottunk egy önálló képviselői indítványt, még jóval a Tocsik-ügy előtt, mert láttuk azt, hogy milyen problémák vannak, és szemben Deutsch Tamás feltételezésével, nem igaz az az állítás, hogy az ellenzék csak támad és a kormánypártok csak védekeznek és védik a mundér becsületét. Nem így van. Mi azért nyújtottuk be a javaslatunkat, mert láttuk a problémákat és mi nem egyszerűen napirend előtt szavaltunk a privatizációról, hanem megkerestük azokat a módokat, hogy hogyan lehet azokat a visszaéléseket, a visszaélések lehetőségét elhárítani, de legalábbis lényegesen szűkíteni.
A mi törvényjavaslatunk, amelyről most megtudtuk, hogy a Fidesz nem támogatja – még a Kisgazdapárt is azt mondta, hogy most támogatja, a Fidesz azt mondta, hogy nem támogatja, az eredetit sem –, az eredeti törvényjavaslatunk arról szól, hogy hogyan lehet átláthatóbbá, világosabbá, ellenőrzöttebbé tenni a privatizációt, hogyan lehet a pályázati eljárás szabályait szigorítani – csak el kell olvasni a javaslatunkat –, hogyan lehet szigorítani az eljárást, hogyan lehet elhárítani bizonyos olyan veszélyeket, amelyek a jelenlegi privatizációs rendben is meg az előző ciklusban, tehát az MDF-kormány idején kialakított privatizációs rendben fennállnak.
(12.40)
A Heti Világgazdaság megírta, hogy nem lett volna Szolnoki Kőolajkutató-ügy, ha azok a szabályok érvényesülnek, amiket mi javaslunk. Erre irányul a mi javaslatunk, amit a Fidesz nem támogat. A Fidesz nem támogatja azt, hogy tisztább, világosabb, ellenőrzöttebb legyen a privatizáció, mert akkor talán kevesebb alkalom lesz napirend előtti felszólalásokra.
A kormány valóban közben dolgozott a maga javaslatán, de kiderült, hogy miután a mi javaslatunkat már tárgyalja az Országgyűlés, ezért addig, amíg ezt be nem fejezi az Országgyűlés, nincs mód elkezdeni egy kormányzati javaslat tárgyalását; és ez adta az ötletet arra, hogy akkor módosító indítványként igyekezzünk ennek a tárgyalásnak, ennek a törvényjavaslatnak a keretei közé beilleszteni azt a kormány szándékaiból, ami beilleszthető, egyszerűen azért, hogy ezek a korrekciók a privatizációs törvényen már most, decemberben megszülessenek, már januárban érvényesek legyenek, már januárban szigorúbb szabályok mellett folyjon a privatizáció, és ezért született ez az eljárás, ami szerintem nem támadható. Olyan értelemben nem támadható, hogy a helyes szándék szerintem egyáltalán nem támadható.
Azt is hadd tegyem hozzá, hogy azon a bizonyos negyedórás részletes vitán ezek közül a javaslatok közül a legfontosabbak már itt voltak. Raskó György, aki megtisztelte részvételével azt a részletes vitát – jóval a tévéközvetítés után –, ő elmondta az észrevételeit, és ha összeveti az eredeti ajánlásban szereplő módosító indítványokat azokkal, amelyek a kiegészítő ajánlásokban szerepelnek, akkor azt is láthatja Deutsch Tamás, hogy bizony a kormánypártok megfontolták és figyelembe is vették Raskó György észrevételeit.
Tehát erről szól ez a történet. Semmi olyan szándék nem volt, hogy bármit elrejtsünk a plenáris ülés elől, az volt a szándék, hogy mielőbb végrehajtsuk azokat a módosításokat a privatizációs törvényen, amelyek tisztább, átláthatóbb, ellenőrzöttebb, jobban működő privatizációt tesznek lehetővé. Ez a dolog lényege, így néz ki a Fidesz magatartása.
Külön szeretném hangsúlyozni, hogy voltak olyan ellenzéki képviselőtársaink, akik a bizottsági üléseken nagyon kemény munkával segítették ezeknek a módosító indítványoknak az olyan átalakítását, amelyek számukra is elfogadhatók, és jobbá teszik ezeket a módosító indítványokat. Tessék megnézni az ajánlásban az alkotmányügyi bizottság meg a gazdasági bizottság különböző megfogalmazásait; Raskó Györgynek nagyon sokat köszönhetünk abban, hogy jobbak lettek ezek a javaslatok; Kutrucz Katalinnak nagyon sokat köszönhetünk ebben. Ezzel szemben Kósa Lajos, amikor a gazdasági bizottság oda jutott, hogy most ezzel fog foglalkozni, ezzel a törvényjavaslattal, akkor fölállt és távozott, mert ő ebben a bizottsági ülésen ezen nem kívánt részt venni. Csak sajtóértekezleten kívánja elmondani azt, hogy micsoda dolgokat csinál ez a csúnya kormány.
Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogyha valami botrányos ennek a privatizációs törvénynek a történetében, akkor ez kétségkívül botrányos. És az is, amit ezek után itt Deutsch Tamás képviselőtársunk elmond arról, hogy mit is csinál itt a kormány.
Nem beszélünk ellenzéki képviselőtársainkról úgy, ahogy azt Deutsch Tamás feltételezi. Különbséget tudunk tenni aközött az ellenzéki magatartás között, amit itt sok mindenkitől tapasztaltunk és aközött, amit a Fidesz részéről volt alkalmunk tapasztalni.
Végül szeretnék valamit a kérdés érdeméről is beszélni. Kósa Lajos itt kifogásolta, hogy miért belső ellenőrzésről beszél ez a javaslat. Arról is beszél ez a javaslat. Éppen azért, mert Deutsch Tamás kezdeményezte azt, hogy terjesszék ki a közbeszerzési törvény hatályát az ÁPV Rt.-re, ezt a javaslatot kívánta a kormány beemelni már most a privatizációs törvénybe azzal a bizonyos módosító indítvánnyal; csak úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési törvényt mint gazdasági társaságra az ÁPV Rt.-re nem lenne helyes alkalmazni, hanem lényegében ugyanazokat a szabályokat fogalmazza meg egy olyan beszerzési szabályzat, amit jóváhagyunk az ÁPV Rt.-re. Ez a szándék – hangsúlyozom, a Deutsch-féle javaslat minél gyorsabb beemelése a törvénybe –, ez vezette a kormányt, ez vezette a gazdasági bizottságot, és erre kapjuk a Fidesztől azt a választ, amit itt most Deutsch Tamástól volt alkalmunk meghallgatni.
Természetes, hogy nem csak belső ellenőrzésről van szó – amit itt Kósa Lajos a szemünkre hányt –, természetes, hiszen ez a javaslat az eredeti javaslatunk, amit meg is erősít a gazdasági bizottság módosító indítványa; valójában arról szól, hogy a nyilvánosság ellenőrzése legyen sokkal erősebb. Hiszen hangsúlyozzuk, hogy az emlékeztetőbe bárki betekinthet, hogy azt a levéltárban bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. Soha ilyen nyilvánossága a privatizációnak nem volt Magyarországon. Az előző ciklusban, az MDF-kormány idején sem volt, abszolúte nem volt, mint amit ez a javaslat most lehetővé tenne.
Ami pedig a részletes vitában a konkrét módosító indítványokat illeti, itt kétségkívül abban a munkában, amit a gazdasági bizottságban és az alkotmányügyi bizottságban ellenzéki képviselőtársaink részvételével, az MDNP-s képviselőtársaink részvételével elvégeztünk, a legtöbb módosító indítványra sikerült olyan megoldást találni, amit a kormány is támogat, és mi, előterjesztők is támogattunk, mert megnyugtatóak számunkra ezek a módosító indítványok.
Vita végül is egyetlenegy kérdésben maradt. Mert abban, hogy a versenyeztetési kötelezettséget hol kell leszűkíteni, ebben a két bizottság munkájában olyan megnyugtató megoldásokat sikerült kialakítani, amiben egyetértés van köztünk, és amit szerintem ellenzéki képviselőtársaink is nyugodtan elfogadhatnak. Elfogadhatnak azért is – és ezt szeretném hangsúlyozni –, mert minden privatizációs döntés feltételeit szigorítja ez a módosítás, tehát az olyan döntés feltételeit is, hogy mikor hozzanak versenyeztetés nélkül döntést, ezt is egy, az eddiginél sokkal szigorúbb szabály szerint kell megtenni az ÁPV Rt. igazgatóságának, és nem úgy, mint eddig.
Mégis egy kérdésben még ma is vita van köztünk, és ez az ingyenes vagyonátadás kérdése. Mi is úgy gondoljuk, hogy érthetőek azok a törekvések, amelyek a kormány által támogatott gazdasági bizottsági módosító indítványban vannak, amelyek részben szövetkezetek, különösen pedig önkormányzatok esetében újabb lehetőséget akarnak nyitni az ingyenes vagyonátadásra. Ismerjük azokat az ügyeket, amelyek miatt az ÁPV Rt., a kormány, illetve azok a képviselőtársaink, akik ezeket a módosító javaslatokat támogatják, szükségesnek tartanák, hogy ilyen lehetőség a törvénybe belekerüljön. Mi, előterjesztők ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az a szövegezés, amit a jelenlegi módosító indítványok, jelenleg a kormány által támogatott módosító indítványok tartalmaznak, az a szövegezés nemcsak azt teszi lehetővé, amire képviselőtársaink gondolnak, és amire az ÁPV Rt. gondol, hanem sokkal tágabb teret nyitna az ingyenes vagyonátadásra, és mi ezért jelenlegi szövegezésünkben mint előterjesztők ezeket a módosító indítványokat nem tudjuk támogatni.
Ugyanakkor készek vagyunk arra, hogy a részletes vita lezárásáig – ami a jelek szerint csak este történik – keressünk az ezeket a módosító indítványokat támogató képviselőtársainkkal közösen olyan megoldást, ami valóban csak az olyan típusú önkormányzatoknak szóló ingyenes vagyonátadásra nyújtana módot, amire képviselőtársaim igazában gondolnak és eloszlatná – legalábbis, ha jószándékúnak tekintjük őket – azokat az aggodalmakat, amelyek itt ellenzéki oldalról is és nem csak ellenzéki oldalról megfogalmazódnak. Mert a jelenlegi szövegezés bizony módot nyújtana az ÁPV Rt.-nek és a kormánynak olyan vagyonátadásra is, aminek a gazdasági célszerűsége és különösen a méltányossága valóban megkérdőjelezhető. Kiváltképp megkérdőjelezhető, hogy szövetkezetek, tehát gazdasági vállalkozások számára legyen ingyenes vagyonátadás olyan módon lehetséges, ahogy ezt a jelenlegi módosító indítványok tartalmazzák.
Én abban bízom tehát, hogy meg tudjuk találni a részletes vita lezárásáig azokat a megfogalmazásokat, azokat a javaslatokat, amelyek számunkra mint előterjesztők számára is elfogadhatóvá teszik ezeket a javaslatokat, és énnekem meggyőződésem akkor, hogy ezeknek a heteknek a privatizációs törvény javítására irányuló erőfeszítéseivel jó és hasznos munkát végzünk, legalább azok – kormányoldalon és az ellenzék egyes pártjai részéről egyaránt –, akiknek tényleg az a fontos, hogy a privatizációs törvény és maga a privatizáció javuljon, és nem valami más. Köszönöm szépen.
