DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Miután részletes vitáról van szó, a vita menetét illetően úgy gondolom, hogy érdemes lenne erre a körre terelni, ezért én most a magántulajdon fogalmának a pontosítására vonatkozó SZDSZ-es indítvánnyal kívánok mindenekelőtt foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy helytelen az előterjesztőknek az a megközelítése, hogy csak a magyar állami tulajdont tartják állami tulajdonnak. Arra hivatkoznak, hogy a pontosítással az állami tulajdont akarják tisztázni, illetőleg az állami tulajdont a magánszférától elkülöníteni.
Ugyanakkor – az én megítélésem szerint – az előterjesztőknek a magántulajdon fogalmával kapcsolatos álláspontja félrevezető, mert itt rögtön hivatkoznék is rá, ha ez nem így lenne, akkor az egész energiaprivatizáció törvénysértő lenne, hiszen az energiaszektor jelentős része külföldi állami tulajdonba került, nem pedig magántulajdonba, amint azt a privatizációs szabályok előírnák.
Úgy gondolom, hogy ez lehetett az egyik indoka annak, hogy a privatizációt felügyelő miniszternek, illetőleg az ÁPV Rt. vezetésének a független kisgazdapárti frakcióban történt látogatása kapcsán az állami oldalról is felmerült annak a szükségessége, hogy a stratégiai iparágak privatizációjának szükségességét felülvizsgálják. Álláspontom szerint ez a felülvizsgálat mindenképpen indokolt.
De erre való tekintettel indokolatlan a T/2505. szám alatt előterjesztett önálló képviselői indítvány tárgyalásának a befejezése, hiszen ha adott esetben éppen az állami tulajdon fogalmának, illetőleg a magántulajdon fogalmának a pontosításával kapcsolatban az előterjesztők álláspontját fogadnák el, akkor az könnyen szembekerülhetne a stratégiai iparágak privatizációjának kérdésével szembekerülő állami vezetéssel.
Én úgy gondolom, hogy itt arra ki kell térni, hogy a privatizáció mindenképpen magánosítást jelent, és a magánosítás szabályait akkor is be kell tartani, hogyha az külföldi vevőt érint. Hiszen nem hinném, hogy bármivel is jobban működne a külföldi állami tulajdon, mint a magyar állami tulajdon, akkor egyszerűen nincs értelme a privatizációnak, hogyha a külföldi állami tulajdont más kategóriaként értékeljük, mint a magyar állami tulajdont.
A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok, egy olyan érv, amely az SZDSZ indítványának, illetőleg az SZDSZ fémjelezte Bauer Tamás, Dornbach Alajos, Tardos Márton előterjesztésének azt a részét illeti, hogy 1997-re fejeződjék be a privatizáció. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a privatizáció gyorsításának ilyen megközelítése rendkívül veszélyes, és a mögött – a mi meglátásunk szerint – az a törekvés áll, hogy még ebben a kormányzati pozícióban a kormányzati erők privatizálják a rendelkezésre álló vagyont, ami viszont ellentétes a gazdasági szemlélettel, hiszen a privatizációnak az lett volna az eredeti célja, hogy az ipar szerkezetét modernizálni lehessen.
Ha viszont nem ez a szempont, hanem az, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének kormányzatban való részvétele alatt fejeződjék be a privatizáció, akkor nyilvánvaló, hogy itt politikai szándék húzódik meg a háttérben. Ez pedig árcsökkentő hatású, a nemzeti vagyon további leértékelődéséhez vezethet, és mindenképpen károsnak minősül, hiszen itt egy politikai párt éhségének kielégítéséről, nem pedig gazdasági szempontok figyelembevételéről van szó.
Legyen szabad arra is kitérnem, hogy az előterjesztés a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint nem tárgyal érdemi kérdéseket, és nem ad érdemi megoldást. Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt H/3349. szám alatt beterjesztett országgyűlési határozati javaslata érdemi megoldásokat ad a felmerült kérdésekre.
A privatizáció eddigi folyamata egyértelműen bizonyítja, hogy a nemzeti vagyon háromnegyed része úgy került privatizálásra, hogy nem volt valódi versenyhelyzet, nem volt nyilvánosság, nem volt – és a mai napig sincs – egy nemzeti leltár. Nincs meghatározva, hogy a nemzeti leltárban szereplő értékek milyen hányadából milyen stratégiai cél megvalósítása látszik szükségesnek. Nincs olyan pozitívuma a privatizáció folyamatának, amely előírtan és követhetően olyan szempontokat határozna meg, hogy adott esetben például a jobb működőképességet kell elérni a privatizáció kapcsán, vagy több munkahelyet kell teremteni.
Tehát egyértelmű, hogy a privatizációnak a céljai nem követhetők nyomon, és ennek az az eredménye, hogy a nemzeti vagyon háromnegyed része nemcsak úgy került elprivatizálásra, hogy semmilyen józan cél megvalósítva nem lett, hanem itt jelentős, a termelő szférában lévő vagyon kikerült a termelő szférából, és az nem is forgatható vissza a termelő szférába, hiszen nemegyszer átalakultak luxusvagyonná, luxus-személygépkocsikká, és álláspontom szerint akkor, amikor az előterjesztők a javaslatukat megtették a különböző törvényi szakaszok precizírozására, akkor bár több paragrafust érintően is ilyen indokot terjesztettek elő a 2., 3., 7., 9. és 10. §-t illetően is, ami az összesen 11 paragrafusból álló előterjesztést illetően egy elég jelentős részét érinti az előterjesztésnek.
(11.30)
Tulajdonképpen az ő utalásuk mindösszesen annyit tartalmaz, hogy pontosabban szeretnék kifejezni az eredeti törvényben megfogalmazódó törvényhozói munkát.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint azonban a privatizációs törvény módosításának bármely szakasza vonatkozásában csak akkor van értelme, ha a módosítást követően azokból a célokból, amelyeket az előbb felsoroltam, tehát hogy valamilyen módon elősegítse a nemzetgazdaságjog működőképességét, egy valódi versenyhelyzetet, a nyilvánosságot és a többi, ebben a körben van értelme.
Na most, az előterjesztésnek a nyilvánosság megteremtésére irányuló célja nyilvánvalóan helyeselhető, talán az egyetlen igazán helyeselhető elképzelés. Nem látjuk azonban eléggé konkrétnak azokat az előterjesztéseket, amelyek a nyilvánosság és a verseny elvének kifejlesztését és érvényesülését elősegítenék.
Ezért a T/2505. szám alatt előterjesztett javaslatnak csak nagyon kis része támogatható a Független Kisgazdapárt által, és bár a részletes vita szakaszában tartunk az ügynek, legyen szabad megjegyeznem, hogy a cél mégiscsak az, hogy az előbb említett stratégiai célok közül legalább valami megvalósuljon, és ezért végül is a Független Kisgazdapárt a lehetséges részében, annak ellenére támogatni fogja ezt az indítványt, hogy alapvetően nem ért egyet az előterjesztéssel, és úgy gondolom, hogy az előterjesztés döntő többsége valójában érdemi megoldást nem tartalmaz, de a privatizáció most már olyan súllyal érinti az egész nemzetgazdaság jövőjét, hogyha bármilyen kis részben javítja a jelenlegi helyzetet, akkor a kisgazdapárt azt is eredménynek tekinti. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
