KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A privatizációs törvény egy rövid kis részéhez szeretnék kiegészítést és magyarázatot adni, ez pedig a vagyonjuttatásnak azon kicsi, rövid sorához kapcsolódik, amelyik úgy szól, hogy "szövetkezetek számára ingyenesen vagyon juttatható kormánydöntés alapján és oszthatatlan szövetkezeti formában".
Kósa Lajos úr emlegette az új választásra való felkészülést, én meg azt mondom, hogy a '94. évi választásra való felkészülés jegyében fogalmazódott meg a mezőgazdasági termelők igénye, már akkor, hogy igenis szeretnének egy olyan jellegű vagyonhoz jutni, amelyikkel talán át lehetne ugrani azt a 40-50 évet, amennyi előnye van legalább a nyugati szövetkezőknek, és egy nyugati típusú szövetkezést létre lehetne hozni bizonyos száz százalékos állami tulajdonú élelmiszer ipari cégeknél.
Sajnos, amikor ez a politikai döntés megszületett '95-ben a kormány részéről, és támogatta a mezőgazdasági bizottság, ez rendkívül szűk körre korlátozódott, összesen hat 100 százalékos állami tulajdonban lévő üzemre lehetett ezt a célt meghatározni. Hozzá kell tennem, hogy időközben, sajnos, ez a kör is lényegesen jobban leszűkült, alig a felére.
Mi lett volna és még mindig mi az eredeti cél? Az, hogy egy térség mezőgazdasági termelői, beleértve szövetkezetet, társaságot és egyéni termelőt is, ne csak beszállítója lehessen egy élelmiszer ipari cégnek, ne csak integrálhassa őt egy magán élelmiszer ipari vagy egy állami élelmiszer ipari cég, hanem elmondhassa azt, hogy ő ennek a cégnek a tulajdonos beszállítója, el lehessen mondani, hogy ez az élelmiszer ipari cég az adott térség termelőitől vásárol fel, és az adott térség termelőinek az érdekeit szolgálja, mint, mondjuk, egy holland vagy egy dán típusú szövetkezés.
(11.20)
Ezt a gondolatot tulajdonképpen nagyon sokan befogadták, és nem csak kormánypártiak, hisz az előbb, amikor hivatkoztam Szájer képviselő úr visszaigazoló levelére, akkor elmondhatom, hogy az ellenzék összes pártja részéről hol frakcióvezető, hol frakcióvezető-helyettes nyilatkozott ennek a célnak a támogatásáról.
Összességében mára már ez konkrét formában igazából két cégnél valósulhat meg: a Gemenc Gabona Rt. és a Ringa Húsipari Vállalat esetében. Mindkét cégnél, a Ringánál jelenleg 50 egyéni és szövetkezeti, illetve jogi személyiség, a Gemenc Gabona esetében 140 magánszemély és jogi személyiség hozta létre azt a szövetkezetet, amelyik célul tűzte ki, hogy ezt a két céget először vagyonkezelésre, s a későbbiek során – ha megfelel az állami elvárásoknak, tehát megfelelő módon kezeli, és nem herdálja el az állami vagyont –, akkor oszthatatlan szövetkezeti formában tulajdonosai is lehessenek ezeknek az élelmiszer-ipari cégeknek.
Éppen ezért örülök én annak, hogy a kormány továbbra is fenntartja ezt az indítványát, örülök annak, hogy támogatja a kormány. Hozzá kell tenni, hogy politikai döntés, de nem "osztogatósdi", és nem valamiféle ködös választási és egyéb célkitűzéseket akar ezzel megvalósítani, hanem igazából be akarja váltani ez a kormány, ez a politika azt az ígéretét, amelyik úgy szól, ha már az előző kormányzat idejében alig jutott tulajdonhoz a mezőgazdasági termelő az élelmiszer-ipari cégek privatizációjában, most legalább a morzsákból kaphasson valamit. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
