KÓSA LAJOS

Full text search

KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnöknő. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a mondandóm bevezetéseképpen elfogadhatatlannal minősítsem azt az eljárást, amit a kormány választott annak kapcsán, hogy a privatizációs törvényjavaslatot módosítsa!
Az előtörténet mindenki számára világos. A három SZDSZ-es képviselő, aki a most tárgyalt módosító indítványnak az előterjesztője – Bauer Tamás, Tardos Márton és Dornbach Alajos – ezt a módosítást 1996. május 14-én terjesztette be, vagyis egy egész más szituációban, egész más paragrafusokhoz, mint ami az érdemi része ennek a mostani törvénymódosításnak. Azonban világos, hogy az ősszel a Tocsik-ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált a privatizációs törvény tarthatatlansága, és a kormány maga is úgy nyilatkozott, hogy ezt a törvényjavaslatot módosítani kell, illetőleg a privatizációs törvényt módosítani kell.
Azonban a kormány valamilyen oknál fogva nem merte saját nevén vállalni ennek a privatizációs törvénynek a módosítását, hanem bebújt a három SZDSZ-es képviselő válla mögé. Nyilvánvaló egyébként, ha pestiesen akarok szólni, akkor azt mondom, hogy ez ügyes, hiszen az SZDSZ ezzel társvesztessé válik végképp a privatizációs ügyekben, hiszen ő módosítja, a három SZDSZ-es képviselő az előterjesztője annak a javaslatnak, ami alapján később a privatizáció folyni fog. Vagyis, hogyha az MSZP-nek ez volt szándéka, akkor azt mondom, hogy ügyes, ez végképp lezárja az ügyet az SZDSZ csiki-csuki taktikája előtt. Ezzel bele vannak keverve a privatizációba vastagon. Nehéz lesz nekik majd azt mondani, hogy fel vannak háborodva, hiszen az ő előterjesztésük alapján kerültek be ezek a csatlakozó módosító indítványok. Persze módjukban állna az előterjesztőknek visszavonni – látván ezt a helyzetet, ami kialakult – az eredeti javaslatot, hogyha mentesülni akarnának ennek az erkölcsi súlya alól, de szemmel láthatólag nem akarnak. Tehát innentől kezdve végképp el lehet mondani, hogy az SZDSZ ebben cinkos.
A módosítás tartalmi részét illetően sajnálattal állapítjuk meg, hogy privatizációs botrányok és a Tocsik-ügy kapcsán az MSZP, SZDSZ nem azt a tanulságot vonja le, hogy a privatizációt ellenőrizhetővé, nyilvánossá és átláthatóvá kell tenni, hanem az ellenkezőjét. És azt a tanulságot vonja le, hogy az a baj a Tocsik-ügyben, hogy nem törvényi felhatalmazás alapján csinálták azt, hogy az állami vagyont ilyen kétesen használták fel. Tehát most az állami vagyont akarják ilyen, a törvényi felhatalmazás alapján már saját politikai céljaikra felhasználni.
Napnál világosabban és fényesebben beszél erről az ügyről az a módosítás, ami a kormány döntése alapján kívánja az ÁPV Rt.-t kötelezni arra, hogy térítés nélkül adjon át helyi önkormányzatok részére állami vagyont.
Hogyha megnézzük azt, hogy az ehhez kapcsolt kritériumok micsodák, akkor világos: ezek a kritériumok nem körülírtak, nehezen behatárolhatók, hiszen mindegyik önkormányzat minden gazdálkodásában érintett a foglalkoztatáspolitika vagy a szociálpolitika. Ezek a célok azt sugallják, sőt azt mondják ki, hogy a kormány döntése alapján ingyen önkormányzatoknak kell adni állami vagyont. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Lehet.) Lehet adni. A kormány döntése alapján kell, bocsánat. Tehát a kormány dönthet úgy, viszont ha a kormány úgy döntött, át kell adni. Itt az ÁPV Rt.-nek önmagában nincsenek semmifajta döntési jogosítványai, így az ÁPV Rt. kötelezhető a kormánydöntés alapján. Na most, ez területfejlesztési szempontból, önkormányzati szempontból és foglalkoztatási, szociálpolitikai szempontból sem indokolt.
Gondoljuk csak meg azt, hogy ott ahol a legnagyobb bajban vannak az önkormányzatok, azok típusosan olyan önkormányzatok, hol nincs olyan állami vagyon, amit át lehetne adni. Mert az a baja ezeknek az önkormányzatoknak, hogy nincs ott semmi, nincs termelőtevékenység, nincsenek jelentősebb üzemek, az ország önkormányzatainak nagyobbik részében nincs olyan állami vagyon, amit térítés nélkül, ingyenesen át lehetne adni. Tehát, hogyha a kormánynak komolyan az a szándéka, hogy a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében segítséget kapjanak, akkor egy rendes programot kellett volna ideírni, nem pedig azt, hogy a kormány döntése alapján feltételek nélkül lehet osztani az állami vagyont.
Ez nyilvánvaló politikai szándék. Nem szól másról, minthogy '97 már a választásokra való felkészülés éve, és osztani kell az állami vagyont. Lehetőleg úgy, hogy abban ne legyen kritérium, és ha lehet, akkor a politikai szempontoknak maximálisan eleget lehessen tenni.
Ez a törvényjavaslat számunkra elfogadhatatlan. Lehet persze mindenfajta ködös érveket felhozni annak érdekében, hogy ez miért nagyon előnyös és kedvező szociálpolitikai, vagy foglalkoztatáspolitikai szempontból. Vagy hogy és miért segíti az a) változat az önkormányzatokat, a b) változat a szövetkezetekkel kiegészítve a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatokat és szövetkezeteket. Azonban hogyha valódi a szándék, akkor valami világosabb kritériumrendszert és világosabb feltételrendszert kellett volna leírni. Így ez nem szól másról, mint arról, hogy ingyen lehet a kormánydöntés alapján állami vagyont osztani. Ez számunkra elfogadhatatlan.
A beterjesztett törvényjavaslat egy másik pontjában megpróbálja rendezni a kormány – a gazdasági bizottságra hivatkozva, természetesen, hiszen a gazdasági bizottság az előterjesztő – az állami tulajdonban lévő erdőknek a kérdését, illetőleg azokat az erdőket, amelyek nem a kincstári vagyonkezelő vagy a kincstár tulajdonában vannak, és nem a honvédség tulajdonában vannak, ami töredéket érint, hanem azokról az erdőkről van szó, amelyek az ÁVÜ – vagy később az ÁPV Rt. – tulajdoni körébe tartoznak.
Azonban ez a megoldás – bár ehhez már sokszor próbált hozzányúlni a kormányzat, illetve különböző képviselők – sem éri azt el, hogy az erdőgazdálkodás egységes legyen abból a szempontból, hogy a tulajdoni viszonyok átláthatók és világosak legyenek. Hasonlóképpen attól félünk, hogy így az erdőgazdálkodás erdészeti szempontjai a privatizáció kapcsán messze háttérbe szorulnak. Ezért ezt a javaslatot így elfogadni nem tudjuk, azonban ez egy valós és fontos probléma, aminek a megoldása mielőbb szükségessé vált vagy válna, de nem ebben a formában.
Nem tudjuk elfogadni azt a javaslatot, ami az ellenőrzést úgy próbálja megvalósítani, hogy magát az ÁPV Rt.-t kötelezi arra, hogy egy belső ellenőrzési rendszer kialakításával valósítsa meg a privatizációs ügyletek ellenőrzését. Mert persze ez szükséges, de ez önmagában kevés. A privatizációs törvényhez pont egy olyan módosító indítványt kellene betenni, amely a privatizáció ellenőrzésének nem a privatizációs rt.-n belüli kérdésével foglalkozik, hanem azzal foglalkozik, hogy más, a privatizációt ellenőrizni hivatott vagy képes szervezetek hogyan tudják ellenőrizni, milyen jogosítványok kapcsán a privatizációt. A privatizációs rt.-re bízni önmaga ellenőrzését, ez önmagában nem old meg, azt gondoljuk, semmit.
A következő kérdés az módosítás, amely a versenyeztetést mellőzni kívánó részt érinti. Ez a törvénymódosítás kinyitja azt a lehetőséget, hogy mely körökben lehet a privatizáció kapcsán a versenyeztetést mellőzni. Mi ezt nem tudjuk támogatni, és nem tudjuk elfogadni, mert szintén nincsenek meg azok a garanciális elemek ebben a bővítésben, amelyik érvényesítené azt a követelményt, hogyha már tényleg nincsen ellenőrzés, akkor világos feltételekkel legyen a privatizáció lebonyolítva.
Már beszéltem arról a javaslatról, ami az önkormányzatok számára történő ingyenes vagyonosztást jelenti. Itt csak azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem az önkormányzatok vagyonjuttatásának az ellenzői vagyunk, hanem annak vagyunk ellenzői, hogy feltételek nélkül a kormány döntése alapján lehessen ezt megtenni, vélhetőleg politikai szándékkal.
Éppen ezért ezt a törvényjavaslatot a Fidesz frakciója támogatni nem tudja, sem az eredetit, sem a módosításokat és rendkívül aggályosnak tartjuk azt a módszert, ahogy ezt a parlamentben a kormány tárgyalni óhajtja. Ez messze nem azt mutatja, hogy a helyes tanulságot vonta le a kormány a privatizációs botrányokból, inkább az ellenkezőjét mutatja. Ezért aztán ezeket a módosításokat nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit