DR. RAPCSÁK ANDRÁS
DR. RAPCSÁK ANDRÁS
DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony, s egyben köszönöm, államtitkár úr, a fáradozást is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az illetékügyben eljáró hatóságokra vonatkozó rendelkezéseket a parlament '96-ban akként módosította, hogy "az illeték kiadásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el."
Az érvényes költségvetési törvény úgy rendelkezik, hogy az illetékbevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb '97. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékekkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. Nem rendelkezik azonban a szabályzat és a törvény a tekintetben, hogy mi történik akkor, ha nem történik megállapodás. Nem rendelkezik és nem ismeri kvázi az érdekeltségi hozzájárulás fogalmát. Mi is az az érdekeltségi hozzájárulás? Milyen munkavégzés ellenében kapják az illetékesek az érdekeltségi hozzájárulást? Tudniillik itt arról van szó, hogy az illetékek mértéke törvényben meghatározott, az illetékfizetésből befolyó összeg nagysága nem azon múlik, hogy hogyan végzik az adott köztisztviselők a munkájukat, hanem azon, hogy a törvény mit határoz meg illeték vonatkozásában.
(15.20)
Természetesen én nem azért szólok, hogy a közismerten alulfizetett köztisztviselők kevesebb bérezésben részesüljenek, hanem olyan extrém helyzet állt elő, amely a választott tisztségviselők tekintetében, a megyei önkormányzatoknál, a főjegyzők tekintetében 3-4 milliós kifizetéseket tesz lehetővé. Csongrád megyében, ahol egyébként is kirívó állapotok uralkodnak, 25 millió forintot állítottak be e célra. Ez rendkívül nagy összeg.
A törvényhozás időszakában ismertetnem kell, hogy valamennyi, nem megyeszékhelyi, megyei jogú város támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az elsőfokú illetékügyi eljárás kerüljön a megyei jogú városok polgármesteri hivatalához, hiszen az mind a személyi, mind a dologi kiadások körében megtakarítást eredményezett volna, és ők természetesen nem élnek ilyen érdekeltségi hozzájárulásokkal.
Kérdéseim: Mi a véleménye a tárcának az érdekeltségi hozzájárulásról, indokoltnak tartja-e ennek fönntartását? Miért kell támogatni ilyen rendezetlen módon a megyék szerepének erősödését a megyei jogú városok autonómiájának korlátozása mellett? Tulajdonképpen a következő kérdés az elkövetkezendő költségvetési törvény meghozatalához csatlakozik: Milyen lehetőségeket lehet még látni a megyei jogú városok autonómiájának csorbítására, akár pénzügyi, akár a Belügyminisztérium törvényhozási gyakorlatában?
Várom államtitkár úr válaszát. (Isépy Tamás tapsol.)
