DR. FODOR ISTVÁN
DR. FODOR ISTVÁN
DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Terjedelmében rövid, rendelkezéseinek hatását tekintve mégis jelentős törvényjavaslatot terjeszt ezúttal a kormány a tisztelt Ház elé. Jelentősek a törvényjavaslatnak a civil szférát érintő hatásai, mert a honvédelmi kötelezettség egyik formája az általános hadkötelezettség, a sorkatonai szolgálat, és ezzel összefüggésben a polgári szolgálat időtartamának csökkentése közvetlenül érint minden hadköteles férfit, a családi kapcsolatokon és a munkaviszonyon keresztül érintetté teszi az egész társadalmat.
Nem kevésbé érinti a sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése a honvédség egészét, hiszen ezáltal módosul a hadrend, a szervezet, a kiképzés rendszere, új követelményt támasztva a hivatásos állománnyal szemben.
A honvédség működése szempontjából ugyancsak jelentősnek mondható a törvényjavaslat másik szabályozási tárgyköre, a Magyar Honvédség parancsnokságának honvéd vezérkarrá történő átalakulása, és ezzel együtt a haderőnemi vezérkarok, a szárazföldi vezérkar, valamint a légierő vezérkarának létrehozása.
Tisztelt Ház! A mindennapi életünket befolyásoló törvények, azok módosításai csak akkor felelhetnek meg a várakozásnak, ha az újonnan létrehozott viszonyok szervesen illeszkednek a szabályozással érintett terület egészének rendszerébe, ha szolgálják az érintettek érdekeit, és előremozdítják a rövidebb vagy hosszabb távon megvalósítandó célkitűzéseket.
(17.30)
Ennek a követelménynek bármely jogszabály csak megalapozott célkitűzéssel, körültekintő előkészítést követően felelhet meg. Ami a célkitűzést illeti: a társadalom egésze előtt már a kormányprogram részeként ismertté vált, hogy a Magyar Honvédség 1998-ig jelentős átalakuláson megy keresztül, s ennek során az átalakulásnak már ebben a szakaszában csökkenhet a sorkatonai szolgálat időtartama. A társadalom egyetértését a célkitűzés egészével - tehát a honvédség átalakításával s ennek részeként a szolgálati idő csökkentésével - számtalan jel visszaigazolta, sőt ez utóbbi tekintetében tapasztalható várakozás már korábban csábító lehetőséget kínált népszerű intézkedés megtételére.
Amikor kijelentem, hogy éppen az előkészítés körültekintő voltának köszönhetően kerül sor most - és nem előbb vagy nem később - a szolgálati idő csökkentésére, akkor az időzítés alatt nem a folyó 1997-es naptári évre gondolok, hanem arra, hogy az átalakulás folyamatának korábbi szakaszában már végbement változások egyszersmind feltételét képezték annak, hogy a rendszer egésze szervesen illeszkedő részként fogadja be ezt az intézkedést, megteremtve a célkitűzés megalapozottságát. Amikor körültekintő előkészítésről beszéltem, ez alatt tehát azt értettem, hogy az átalakulás folyamatának a honvédség működőképessége szempontjából legkedvezőbb szakaszában kerül sor ezen új elem beépítésére.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános hadkötelezettség keretében a katonai szolgálati idő csökkentésének okaként első helyen - egyébként nem indokolatlanul - a közérdek és a személyes érdekek egyeztetésének társadalmilag elfogadott, az alkotmányban az alapvető jogok és kötelezettségek összhangjában is kifejeződő igényét szoktuk megjelölni. Ezt az igényt nagyon hétköznapi nyelven úgy tudnám kifejezni, hogy az állampolgár alapvető jogainak gyakorlását csak olyan mértékben korlátozhatja még egy olyan intézmény is, mint a honvédség, amennyire ez a honvédelmi kötelezettség oldaláról feltétlenül indokolt.
Van azonban egy ugyancsak az alkotmányból levezethető, annak belső viszonyait egyebekben nem érintő ok, amely miatt a sorkatonai szolgálat időtartama hétköznapi számtanpéldává egyszerűsödik, attól kezdve, hogy kimondjuk a honvédség létszámának csökkentésére vonatkozó szándékot. Ez a matematikai összefüggés pedig az, hogy a kisebb létszámú hadseregben kevesebb az egyidejűleg szolgálatot teljesítő sorkatonák száma is. Márpedig, ha kevesebb férőhelyen, azaz sorkatonai beosztásban ugyanannyi hadkötelest akarunk kiképezni, arra egyetlenegy módszer van, az pedig a forgási sebesség növelése, másképpen: a szolgálati idő csökkentése. Ami ebben az alkotmányos kötöttség: az az általános hadkötelezettség; a hangsúly kedvéért megfordítom: a hadkötelezettség általános volta. Alkotmányos keretek között ugyanis kivitelezhetetlen, hogy törvényben meghatározott eseteken kívül bármilyen más megfontolás alapján különbséget tegyünk hadköteles állampolgárok között, és csak azért, mert az egyik számára van hely, behívjuk katonának, a másikat pedig hely hiányában nem hívjuk be.
Emlékeztetnem kell a tisztelt Országgyűlést arra, hogy a Magyar Honvédség létszáma tíz év óta folyamatosan csökken, s ezen időszak alatt harmadszor kerül sor a szolgálati idő csökkentésére hasonló összefüggések miatt. Amikor tehát a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai alapelveiben és honvédelmi alapelveiben megfogalmazott feladatrendszer figyelembevételével a kormány 1994-ben elhatározta a honvédség átalakítását, létszámának további jelentős csökkentését, és ezt a szándékot az Országgyűlés 1995-ben elfogadott határozatával szintén kinyilvánította, megkerülhetetlen volt egyúttal annak a célkitűzésnek a kimondása is, hogy csökkenteni kell a sorkatonai szolgálat időtartamát, mely célkitűzést az említett határozat ugyancsak megerősítette. A kérdés csupán az volt, hogy körültekintő előkészítéssel sikerül-e alátámasztani ennek a célkitűzésnek a megalapozottságát, biztosítani a továbbiakban a honvédség működőképességét és egyáltalán a képességet a fentebb említett, a biztonságról szóló elveinket tartalmazó dokumentumokban megfogalmazott feladatok teljesítésére.
Ennek alapvetően két feltétele volt. Az egyik a Magyar Honvédség hadrendjének olyan formában történő átszervezése, hogy a gyors reagálású és a reagáló erők keretében hivatásos és szerződéses katonákból álló, megfelelően összekovácsolt és minden időben feltöltött, tehát minden időben alkalmazható szervezeti egységek jöjjenek létre, amelyek alkalmasak nemcsak a biztonsági kockázatok rövid távra prognosztizálható szintjén esetleg ki nem zárható konfliktusok kezelésére, hanem alkalmasak a nemzetközi szerepvállalásunkból adódó kötelezettségek, feladatok teljesítésére. A sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentéséhez a másik feltétel a kiképzés teljes rendszerének, szervezetének, hadrendbe illesztésének, infrastruktúrájának, tartalmának, tematikájának, személyi és technikai feltételeinek megújítása, más szolgálatokkal összhangba hozása, a váltási rend módosítása. A felsorolásból is érzékelhető az a szerteágazó kapcsolatrendszer, amely hitelessé teszi a körültekintő előkészítésre vonatkozó kitételt.
Tisztelt Országgyűlés! Az új kiképzési rendre történő átállással kapcsolatos egyszeri költségek a Magyar Honvédségnél mintegy 170 millió forintot tesznek ki. Ezek a kiképzési objektumok és lőterek átalakításával, korszerűsítésével, áteresztőképességével, funkcióbővítésével, valamint az ismétlődő kiképzési feladatok végrehajtása érdekében szimulátorok rendszerbe állításával, továbbá a kiképzési okmányok kidolgozásával függnek össze.
A csökkentett katonai szolgálati idő bevezetése átmeneti hatásaként - egyszeri alkalommal, összekovácsolt és alkalmazható sorállományú alegységek biztosítása érdekében - szükséges, hogy az újoncállomány ráfedéssel kerüljön behívásra a honvédséghez. Az év közbeni, májusi többletbehívások költségeit a februárban bevonultak kilenc hónapos szolgálat utáni leszerelése, továbbá az év első felében fel nem töltött, szerződéses beosztásokra biztosított költség kompenzálja. Így a Magyar Honvédség esetében a tárca az átálláshoz nem igényel a költségvetéstől többlettámogatást.
A Magyar Honvédség mellett sorkatonai szolgálatot a Határőrségnél is teljesítenek a hadkötelesek. A Határőrség szervezeti korszerűsítésének elfogadása esetén ez évben utoljára vonulnának be sorkatonai szolgálatra a hadkötelesek, így 1998-ra a bevonultak leszerelésével a Határőrségnél már csak hivatásos és szerződéses határőrök teljesítenének szolgálatot a jövőben.
Tisztelt Ház! Katonás kifejezéssel élve tehát jelentem: a feltételek adottak, méghozzá most alakultak úgy, hogy a kormány javaslatot tegyen az általános hadkötelezettség alapján teljesített sorkatonai szolgálat időtartamának 12 hónapról 9 hónapról történő csökkentésére, azzal, hogy az új szabály vonatkozik minden olyan sorkötelesre, akik szolgálatukat 1997. február 1-je után kezdték meg.
(17.40)
Tisztelt Országgyűlés! A fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése értelemszerűen maga után vonja néhány, a szolgálat teljesítésével összefüggő szabály módosítását. A továbbiakban ezekre kívánok röviden utalni.
A törvényjavaslat a saját háztartásában két kiskorú gyermekét eltartó hadköteles szolgálati időtartamát hat hónapról három hónapra mérsékli. Ez utóbbi rendelkezésre figyelemmel le kell szerelni azt a sorkatonát, akinek második gyermeke a sorkatona szolgálati ideje alatt született, és már legalább három hónap katonai szolgálatot teljesített - mármint természetesen az apa.
A törvényjavaslat az új rendszer sajátosságaira tekintettel módosítja azt a követelményt, hogy a bevonuló sorkatonák döntő hányada lehetőleg a lakóhelye közelében teljesítsen katonai szolgálatot, mégpedig olyan módon, hogy az alap- és szakalapozó kiképzés idejét követően lesz lehetőség a lakóhely közelében a szolgálat teljesítésére.
A javaslat további lényeges eleme, hogy az alap- és szakalapozó képzés során - a sorkatonai szolgálat egyik legnehezebb időszakában - a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény alapján alanyi jogon járó kimaradás korlátozható legyen. A törvényjavaslat szerint e három hónapban a kimaradás engedélyköteles és korlátozható, de ez esetben is legalább heti két kiképzési napon biztosítani kell a katona részére a kimaradást; természetesen lehet több napra is engedélyezni. Ennek ellentételezéseként - mivel a kiképző központok harckészültségi feladatot alapvetően nem látnak el - az alap- és szakalapozó képzésben részt vevő állomány részére minden hétvégén eltávozást kell engedélyezni. A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát az első időszakos katona hetente legalább két kiképzési munkanapon mehet kimenőre, továbbá péntektől vasárnap estig eltávozásra.
A csökkentett időtartamú sorkatonai szolgálat figyelembevétele mellett a törvényjavaslat módosítja a honvédelmi törvénynek a tartalékos katonai szolgálatra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Ennek körében a tartalékos katonai szolgálatra behívhatóság okai kiegészülnek a mozgósítási parancsnoki foglalkozással. A tartalékos katonai szolgálatra kötelezettek első és második korcsoportjára vonatkozóan a módosítás együttesen állapítja meg a szolgálatteljesítés időtartamának maximumát. A törvényjavaslat szerinti módosítás lehetővé teszi azt is, hogy ha a honvédelmi érdek indokolja, a tartalékos hadköteles önkéntes jelentkezés alapján a hadkötelezettség teljes időtartama alatt időbeli korlát nélkül teljesíthet katonai szolgálatot.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy békefenntartói feladatok ellátása során az erre önként jelentkező katonák a törvényben meghatározott minimális szerződéses szolgálati viszony idejénél rövidebb szolgálati időt is választhassanak.
A törvényjavaslat szerint a hadkötelezettség alapján békében kilenchónapos sorkatonai és hathónapos tartalékos katonai szolgálat teljesíthető, tehát a szolgálati idő összesen 18 hónapról 15 hónapra csökken. Mivel a polgári szolgálatról szóló, közelmúltban elfogadott törvény a polgári szolgálat időtartamát a sorkatonai és tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamában határozza meg, a törvényjavaslat elfogadása esetén 18 hónapról 15 hónapra csökken a polgári szolgálat időtartama is.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 1. §-ával összefüggésben ismételten hivatkoznom kell a tisztelt Ház egy korábbi döntésére. A 115/1996. számú országgyűlési határozat döntött arról, hogy a Magyar Honvédség parancsnoksága alakuljon át honvéd vezérkarrá, és jöjjenek létre a haderőnemi vezérkarok, így a szárazföldi vezérkar, valamint a légierő vezérkara. A törvényjavaslat 1. §-a az átalakítás törvényi alapját teremti meg.
A Magyar Honvédség parancsnokságának átalakításával és a haderőnemi vezérkarok létrehozásával összefüggésben az előkészítés során felmerült, hogy célszerű lenne már most a Honvédelmi Minisztériumba integrálni a honvéd vezérkart. Álláspontunk szerint erre az integrációra jelenleg még nem kerülhet sor a következő okok miatt. A honvéd vezérkar Honvédelmi Minisztériumba történő integrálása alkotmányossági, közigazgatási, polgári irányítási és ezekkel összefüggésben katonai vezetési kérdéseket vet fel, amelyek megoldása a miniszteri funkció változását, az államtitkári, vezérkarfőnöki hatáskörök átrendezését teszi szükségessé. Az integráció révén ugyanis a honvéd vezérkar a Honvédelmi Minisztérium szervezeti elemévé válik. Ez pedig felveti a miniszter - mint politikai vezető - közvetlen katonai vezetői jogkörét, amely az alkotmány módosítását teszi szükségessé. Ezt a megoldást összhangba kell hozni a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslattal is, emellett meg kell teremteni a jogi feltételeket, garanciákat ahhoz, hogy az integráció ne eredményezhessen hatalmi koncentrációt. Kimunkálást igényel a vezérkari főnök viszonya a miniszterhez és a minisztérium más vezetőihez, valamint a honvédség felső szintű vezető szerveihez is.
Egyébként a Magyar Honvédség parancsnoki beosztásának megszűnése önmagában is az alkotmány módosítását igényeli. Ezt a munkát a honvédségről szóló törvény téziseinek kidolgozásával összefüggésben a honvédelmi tárca már megkezdte. Az integráció végrehajtásával kapcsolatos konkrét elgondolásról és az ezzel összefüggő feladatok megoldásának módjáról és várható időpontjáról az Országgyűlés honvédelmi bizottságát tájékoztatni fogjuk.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot tárgyalják meg és fogadják el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
