DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot lényegében támogatjuk, de néhány módosítást mindenképpen indokoltnak tartunk. Köztudott, hogy a törvényjavaslat benyújtására az adott sürgős okot, hogy az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvénynek és a Házszabálynak az alkotmánybírósági előzetes normakontrollra vonatkozó rendelkezését hiányosnak találta, és mulasztásos alkotmánysértésben marasztalta el az Országgyűlést. Elrendelte, hogy záros határidőn belül az Országgyűlés ezt a helyzetet szüntesse meg.
Az Alkotmánybíróság kifogása döntően az volt, hogy házszabályi rendelkezés nem adott garanciálisan lehetőséget 50 országgyűlési képviselőnek arra, hogy előzetes normakontrollt eredményesen kezdeményezzen, még akkor sem, ha az Alkotmánybíróságról szóló törvényben írt feltételeknek az 50 képviselő indítványa megfelelne. Tehát a házszabályi garanciákat szükségesnek tartotta az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben 50 országgyűlési képviselő kezdeményezi az eljárást, akkor azt köteles legyen lefolytatni az Alkotmánybíróság, és ennek legyenek meg a garanciái.
Ennek kapcsán azonban terítékre került egy évek óta, tulajdonképpen a parlamenti képviselőcsoportokat és a jogásztársadalmat, de magát az Alkotmánybíróságot is foglalkoztató kérdés, nevezetesen, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az előzetes normakontrollra vonatkozó rendelkezései helytállóak-e, pontosabban: korszerűek-e, megfelelnek-e az Alkotmánybíróság - eredetileg a törvényalkotó által megfogalmazni szándékolt - céljainak és rendeltetésének. Sok esetben napvilágot láttak alkotmánybírósági körökből is olyan vélemények, hogy az előzetes normakontroll intézményét jelentősen szűkíteni kell.
Amikor az alkotmányügyi bizottságban a legutóbbi két ülésen ez szóba került - de itt a plenáris ülésen is, szenvedélyes vitát váltott ki ennek a gondolatnak egyáltalán a felvetése -, egyes ellenzéki képviselő hölgyek és urak azt az álláspontot képviselték, hogy ha az Alkotmánybíróság a Házszabály hiányosságait állapította meg, és annak kiküszöbölését rendelte el, akkor ennek apropóján nem lehet az anomáliákat olyan módon megszüntetni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseit változtatjuk meg. Azt hiszem, hogy ez az érvelés megalapozatlan.
Szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni arra, hogy a múlt év tavaszán hetekig folytattunk vitát az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslatról. Ennek a törvényjavaslatnak a vitája során arra az egybehangzó álláspontra jutottak a képviselőcsoportok - de egyetértésben az Alkotmánybíróság tagjaival is, legalábbis számos megnyilatkozásuk ezt bizonyította -, hogy korrekt ügyrendi törvényt alkotni nem lehet mindaddig, amíg magának az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a hézagosságát, belső ellentmondásait nem küszöböljük ki, vagyis amíg egy korszerű, új, átfogó szabályozást nem alkot a tisztelt Ház az Alkotmánybíróság hatásköréről és működéséről. Múlt év őszén az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag arra kérte fel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az ügyrendi törvényjavaslat határozatlan időre történő elnapolása mellett a kormány dolgozza ki az egységes és új, átfogó alkotmánybírósági törvényjavaslatot.
Az a véleményünk, hogy mivel ennek az új törvényjavaslatnak a koncepciója eleve azt célozta, hogy az előzetes normakontrollt csak nagyon szűk keretek között hagyjuk meg, ezt a feladatot most ebben az egy kérdésben el kell végezni.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely most lehetővé teszi, hogy 50 országgyűlési képviselő minden egyéb feltételtől függetlenül bármely meghozott törvény esetében - pontosabban: zárószavazás előtt bármely törvény esetében - előzetes normakontrollt kérhet, ez nemcsak az én véleményem, hiszen az egyik ellenzéki képviselő úr fogalmazta meg a napisajtóban, hogy ez egy korlátlan obstrukciós lehetőséget biztosít az ellenzéknek.
Ráadásul arra még senki nem mutatott rá, hogy ugyanabban az ügyben akár többször lehetne - ismételten, akár a végtelenségig - előzetes normakontrollt kérni. Ha az Alkotmánybíróság egyszer kifogást talál egy törvény szövegében a megszavazott részletek tekintetében, akkor az annak kiküszöbölését célzó országgyűlési döntéssel szemben ismét lehetne előzetes normakontrollt kérni. Nyilván ezt a lehetőséget senki nem akarja fenntartani. Mi sem jellemzőbb, hogy senki nem kívánja fenntartani - mint ahogy most pár órával ezelőtt meggyőződtem róla -: a Fidesz képviselőcsoportja részéről is benyújtottak módosító javaslatot arra nézve, hogy az előzetes normakontroll az 50 országgyűlési képviselőt ne illesse meg, vagyis képviselők ne kezdeményezhessenek előzetes normakontrollt. Ez a jog maradjon meg egyes módosító javaslatok szerint csak az Országgyűlésnek, mások szerint Országgyűlésnek és köztársasági elnöknek, de volt olyan elképzelés is, hogy akár a kormánynak is legyen meg ez a lehetősége.
Az SZDSZ képviselőcsoportja bármelyik megoldást tudja támogatni, szintén támogatja a módosítást, nevezetesen, hogy képviselők osbstrukciós lehetőséget teremtve ne élvezzenek jogosultságot ilyen eljárás kezdeményezésére. Erről többet nem is mondanék, mert az a véleményem, hogy az ellenzéki és a kormánypárti padsorokban egyaránt ez az elképzelés széles körű támogatást fog élvezni. Hangsúlyozom, az Alkotmánybíróság tisztelt elnöke is az elmúlt hat év folyamán több ízben jelezte, hogy ezt a kérdést újra kell szabályozni.
A benyújtott törvényjavaslatnak az 1. §-a arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy az alkotmánybírák megbízása a törvényben írt 70. életév elérése esetén is csak akkor szűnjék meg, ha az utódját már megválasztották. A megoldással egyet tudnék érteni, és képviselőcsoportunk is egyet tudna érteni, azonban nem a benyújtott javaslat szerint. Ugyanis a benyújtott javaslat azt tartalmazza, hogy - szó szerint idézem -: "az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad", amíg helyére az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem választja.
Ugyanakkor a hatályos törvény módosítással nem érintett 15. § (3) bekezdése egy kategorikus rendelkezést tartalmaz, miszerint az Alkotmánybíróság tagja 70. életévének betöltésekor nyugállományba vonul. Magyarán mondva, itt sokkal körültekintőbben kellene ezt a kérdést szabályozni, több rendelkezést kellene módosítani, világossá kellene tenni, hogy milyen a státusa a 70. életéve betöltése után annak az alkotmánybírónak, aki mindaddig hivatalban marad, amíg utódját meg nem választják. Az a véleményünk, hogy ez az 1. § maradjon el, legalábbis időlegesen, hiszen az Igazságügyi Minisztériumban készül az egységes új alkotmánybírósági törvény. Abban ez pontosan szabályozható összefüggéseiben és nem ilyen improvizált rendelkezéssel.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2. §-át az SZDSZ képviselőcsoportja támogatja, amely egy 30 napos határidőt szab az Alkotmánybíróságnak arra, hogy az előzetes normakontrollt - amennyiben azt arra jogosult kezdeményezi -, ezt az eljárást lefolytassa. A jogbiztonsághoz az is hozzátartozik, hogy kiszámítható, biztos határidőn belül kapjon választ a törvényhozó arra nézve, hogy a zárószavazás előtt az Alkotmánybíróság jogosult indítvány esetén miként vélekedik a törvényjavaslat és az elfogadott módosító javaslatok alkotmányosságáról.
(19.30)
Legfeljebb itt majd összefüggéseket kell pontosító javaslattal kiküszöbölni, mert a javaslat arról szól, hogy az Országgyűlés indítványára kezdeményezett eljárásban kell 30 nap alatt határozatot hozni. Az a véleményem, hogy ha a köztársasági elnök kezdeményezi, akkor is 30 nap alatt kell, ha netán a kormánynak lesz erre jogosultsága, akkor szintén ezt a 30 napos határidőt be kell tartani.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
