MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy monomániásnak tekinthetnek, mert 1990 óta valamennyi jogállással kapcsolatos törvényjavaslatban a szerzői jogi fogalmazás helyett igyekeztem - a modern kor szellemének megfelelően - a szellemi tulajdon egész körére vonatkozó fogalmazást találni.
Ebben annak idején Tölgyessy Péter alkotmányjogász segített nekem, és így sikerült kialakítani egy formulát, amely az egyre bővülő szellemi tulajdoni körnek a szabályozásait - és a jövőbeli szabályozásait is - magába foglalta. A múlt században alakult ki a szerzői jognak az intézménye. Jókai Mór képviselőtársunk nagy beszédet mondott annak idején ebben a Házban, ha nem is fizikailag itt; és azóta lényegében ez a jogfajta megmaradt. Ugyanúgy abban az időben alakultak ki az iparjogvédelemnek a különböző kategóriái, amelyek az utóbbi negyed vagy fél évszázadban fantasztikus módon elkezdtek fejlődni. Ha nem gondolunk másra, csak az elektronika, a számítástechnika fejlődésére, amikor a szoftverek védelmét nem tudták rendesen megoldani, akkor világossá vált az, hogy olyan új, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogintézmények jönnek létre, amelyek alól nem lehet köztisztviselőket, bírákat, a parlament elnökét, az alelnökeit és másokat kizárni.
Érthető az a tendencia, amely szigorítja a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a bírák keresőtevékenységét, de úgy gondolom, nem szabad ezt olyan mértékig korlátozni, hogy az egyre fejlődőben lévő szellemi tulajdonnak a hatálya alól kicsússzanak.
Ezért én rendszeresen be szoktam nyújtani módosításokat a jogállási törvényekhez; ezeket az Országgyűlés, illetve a törvényeket előkészítő Igazságügyi Minisztérium rendre el szokta fogadni, a parlament alkotmányügyi bizottsága pedig rendszeresen támogatni szokta. Most csúszott egy kis homok a gépezetbe, amikor a bírák esetében ezt az alkotmányügyi bizottság nem támogatta. Az alkotmányügyi bizottság ülésén sajnos nem tudtam részt venni - mert egy másik bizottságot kellett vezetnem -, és ennek során olyan megállapítások is történtek, amelyek pontatlanok.
Dr. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az eredeti szövegben is benne van a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, és ezért teljesen felesleges az én módosító javaslatom. Én nagyon alaposan megnéztem az eredeti törvényjavaslatot, és abban erről nincsen szó. Így szól az eredeti javaslat, amit az Igazságügyi Minisztérium állított elő: a bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi és oktatómunkát végezhet keresőtevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát - ez is érdekes fogalmazás, ezt lábjegyzetbe teszem -, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelességei teljesítését.
Ebből a taxatív felsorolásból érezhető, hogy ez szűkítő jellegű, és erőteljesen, hogy úgy mondjam, csak a kultúra egyik felével foglalkozik; teljesen kihagyja belőle a természettudományos alkotás lehetőségét, a feltalálói tevékenységet, de akár a logikai rendszerek fejlesztésének a lehetőségét is. Úgy gondolom, kevés olyan bíró van, aki a leterhelő munkája mellett mondjuk szoftvert fejleszt, de van ilyen. És miért ne lehetne elképzelni, hogy innovatív gondolatai legyenek egy bírónak, és ne csak jogalkalmazással foglalkozzon? Miért ne lehetne elképzelni azt, hogy adott esetben ő szembekerül ezzel a paragrafussal?
Lehet, hogy az eleve nagyon nehézkesen megszerkesztett 23. § (1) bekezdését az én módosításom nem tette a legtökéletesebbé, viszont ebben az esetben arra gondolok, hogy maga az alkotmányügyi bizottság vagy az előterjesztő ennek a javítását elvégezhette volna. És itt hadd mondjam el kritikai éllel az Igazságügyi Minisztérium felé, hogy én több mint hét éve adogatom be ezeket a módosító javaslatokat - és mindig, rendszeresen elfeledkeznek róluk. Nem tudom, milyen koherencia van a törvény-előkészítés során az Igazságügyi Minisztériumban; feljegyzik-e valahová az észrevételeket? Van-e "nagykönyvük", vagy a számítógépben egy olyan memória, ahova ezeket feljegyzik?
Rendszeresen, szinte valamennyi új jogállási törvényben felmerül ez a probléma, és eddig még minden alkalommal sikerült ezt kiigazítani; mondom, most van az első döccenő. Változatlanul felhívom az igazságügy-miniszter úr figyelmét arra, hogy ezt a kérdést rendezni kellene, és a modern kor követelményének megfelelően előremutató szabályozást kellene hozni.
(20.00)
Hadd mondjam el: olyat, mint amit száz-valamennyi évvel ezelőtt a szabadalmi törvényben hoztak, amely közel száz évig élt, és ma is sok szabályozása jobb, mint a nemrégen elfogadott találmányi törvényünké.
Ha most, 1997-ben nem tudunk legalább 15-20 évre előre gondolkozni, nem tudjuk a szellemi tulajdon körét pontosan definiálni, és az ebből való következtetéseket következetesen keresztülvinni a törvénykezésünkben, akkor nem leszünk méltóak a száz évvel ezelőtti jogalkotókhoz - azok utódaiként. Köszönöm szépen. (Taps.)
