DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kolozsvárott áll egy bizonyos Biazini nevű fogadó, annak falán két emléktábla látható. Az egyik kisméretű, az első emeleti ablakok között, mintegy 100 éve Petőfi Sándornak állítva emléket; a másik egy nagyobb méretű - szemmagasságban, két év óta -, Funar polgármester jóvoltából. (Egy hang a jobb oldalon: Pfuj!)
Két héttel ezelőtt, amikor Mécs Imre képviselőtársunk megemlékezett azokról az emelkedett percekről, amikor Snagovban felavatásra került az első közös magyar-román emlékoszlop, emléket állítva Nagy Imre mártír miniszterelnöknek és az elhurcolásban, a raboskodásban osztozó sorstársainak, a parlament ellenzéki soraiból disszonáns hangokat hallhattunk. Hogy is mondta Dávid Ibolya MDF-es képviselőtársunk? - "nem feledteti a snagovi emlékműről való megemlékezés velem azt a keserű élményt sem, amely abból eredt, hogy köztársasági elnökünk megkoszorúzta Mátyás szülővárosában azt a Funar-emlékművet".
Ezen a valótlan állítást tartalmazó felszólaláson felbuzdulva ellenzéki képviselőtársaim már kárhoztatták a Külügyminisztériumot, mondván, hogy nem készítették megfelelően elő a látogatást, kifogásolták, hogy nem kerültek megcáfolásra a sajtóhírek, és nem került sor képviselőtársam, államtitkár kollégám tévedésen alapuló hozzászólásának helyreigazítására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vitatom, hogy a felszólalást követően történt hiba ezen az oldalon is, de az okot ne cseréljük fel az okozattal. Vegyük sorra a tényeket!
Göncz Árpád köztársasági elnök úr május 27-i kolozsvári programja az alábbiakat rögzíti: 9 órakor találkozó a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak vezetőivel; 10 órakor Göncz Árpád meglátogatja a Szent Mihály és a Farkas utcai templomot; 10 óra 30: Göncz Árpád és Emil Constantinescu elnökök megkoszorúzzák a volt Petőfi utcai Petőfi-emléktáblát; 10 óra 50: Göncz Árpád és Emil Constantinescu megkoszorúzzák a memorandisták emlékművét; 11 órakor indulás gépkocsival Marosvásárhelyre.
A programban történt csúszás időben, hisz a köztársasági elnök úr az említett templomokban több időt töltött. De ami a koszorúzást illeti, ott csak arra került sor, amit a program rögzített.
Mit ír erről a Reform című független politikai hetilap június 3-ai száma? - "Petőfi emlékének együtt adózott a két államelnök"; a ceremónia másik mozzanata azonban nem szerepelt a magyar sajtótudósításokban. A Reform olvasói a helyszíni beszámolót a szemtanún kívül az Adevarul című, nagy példányszámú román napilapból kapják. Idézet: "A látogatás szigorú protokoll-menetrendjétől egyetlen pontban volt eltérés: Constantinescu elnök tegnap reggel érkezett Kolozsvárra, és az utolsó pillanatban döntötte el, hogy megkoszorúzza Gheorghe Bariiu emléktábláját, az író és forradalmár 185 éve született. Mivel Göncz tartózkodott e gesztus gyakorlásától, Constantinescu elnök egyedül rótta le a kegyeletét az emlékműnél. Hitelt érdemlő források a magyar fél elzárkózását azzal indokolták, hogy az emléktábla szövegében olvasható egy állítás, miszerint a '48-as forradalom idején a magyar hadsereg meggyilkolt 40 ezer románt."
Ténykérdés tehát, hogy az elnök úr Kolozsvárott a volt Biazini fogadó falán zuhogó esőben Petőfi Sándor emléktábláját koszorúzta meg.
Ténykérdés, hogy a Külügyminisztérium a látogatás előkészítésekor még a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel járt el. Így történt ez a kolozsvári koszorúzás esetében is, amelyről elnök úr többek között az RMDSZ véleményét is figyelembe véve döntött.
Szeretném itt megjegyezni, hogy a román és a magyar államfő együttes kolozsvári jelenlétét nemcsak az ottani magyarság, de a helyi románság döntő többsége is örömmel üdvözölte, csakúgy, mint az elnöki látogatás egészét, amelynek valamennyi eseménye szimbólumértékű volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ne hagyjuk, hogy a funari hangok, praktikák érvényre jussanak, és megnehezíthessék a minden kétséget kizáróan megindult pozitív folyamatokat! Tudom, emlékszem rá, képviselőtársaim, hogy ebben a Házban már Szent-Iványi István frakcióvezető úr rávilágított az önök állításának valótlanságára. Emlékszem arra, hogy már én is megszólaltam ebben az ügyben. De ebben a Házban oly sokszor megismétlik az igaztalan, hamis állításokat! Úgy vélem, hogy talán most az egyszer nem volt hiábavaló, hogy én is megismételjem a tényeket.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
