TAMÁSSY ISTVÁN
TAMÁSSY ISTVÁN
TAMÁSSY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság - mint kijelölt bizottság - áttekintette és megvitatta a H/4560. számú határozati javaslatot. A vita során a következő szempontok merültek fel az előterjesztéssel kapcsolatban:
Magyarország államhatárát jelentős hosszon alkotják folyók és kisebb vízfolyások medrei. Az államhatárt alkotó vizek műszaki, gazdasági és egyéb kérdéseit már hatvan éve, 1937 óta rendezi nemzetközi szerződés, egyezményes viszony valamennyi szomszédunkkal, köztük 1993-ig Csehszlovákiával, majd különválását követően Szlovákiával.
A jelenleg hatályos egyezményt az 1976. évben írták alá a kormányok. A határvízi együttműködés keretében az 1965. évben Balassagyarmatnál kezdték meg - az akkori kormány felhatalmazása alapján - az árvíz-mentesítési és folyószabályozási munkákat az Ipoly folyón, amely 143 kilométer hosszon képez államhatárt Szlovákiával.
Ezen munkálatok végső, immár jogi lezárását szolgálja a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, az Ipoly, a Sajó és a Ronyva folyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerződés. A folyószabályozás során magyar területen megépítették Balassagyarmat, Szécsény, Litke és Dejtár, Ipolytölgyes, valamint Ipolyvece települések kereken 40 kilométer összhosszúságú töltéseit, melyek ellátják és szolgálják az érintett térségben élő többezer lakos árvízvédelmi biztonságát, életkörülményeit. Hatásában és az érintett területeken jelentősen kisebb vízügyi szabályozási munkákat végeztek még a vízügyi szervek a Sajó és a Ronyva folyók mentén is. Ezen szabályozási munkálatok első, korábbiakban sürgősnek tekintett üteme gyakorlatilag az 1988-89. évben lezárult. Azóta ilyen jellegű folyószabályozási, árvíz-mentesítési munkákat egyik állam sem végez.
A munkálatok elvégzése következtében megváltozott az érintett vízfolyások medrének vonalazása. Ennek következtében mind a Magyar Köztársaságból, mind pedig a Szlovák Köztársaságból azonos nagyságú - 209,4393 hektár - terület került leválasztásra, azaz a régi és az új folyómeder közé eső terület. Hogy a két ország között húzódó államhatár jellege ne változzék, azaz mindenütt, ahol eddig folyók képezték az államhatárt, ezentúl is azok alkossák, továbbá hogy érdekeiket és szerzett jogaikat a továbbiakban is kölcsönösen érvényesíthessék - ez teszi szükségessé a Szlovák Köztársasággal a területcsere-szerződés megkötését.
Az Ipoly folyó esetében azonban - amint már utaltam rá - e szokványos technikai jellegű feladatokon túlmenően jelentős mértékű folyószabályozási munka is megvalósult, aminek következtében Balassagyarmat városi szakasza az Ipoly medre eredeti helyétől jelentős mértékben észak felé eltolódott.
(17.20)
A város mellett közel 40 hektár terület alakult ki a szabályozás után, amely azonban a jogi helyzet eddigi rendezetlensége miatt de jure Szlovákia tulajdonában állt. Az 1970-es években megvalósult folyószabályozás óta irritálja e rendezetlen terület sorsa Balassagyarmat városát, mely korábbi északi irányú külterületeit elveszítve jelentős területínségben szenved. A nyolcvanas évek óta elkészült rendezési tervek e cirka 40 hektár terület igénybevételével számolnak, melynek legfontosabb eleme egy, a várost elkerülő útszakasz, amely a túlzsúfolt belső főútvonalat képes tehermentesíteni.
Fentiek alapján Nógrád megyében, különösen Balassagyarmat városában mindenki örömmel és bizakodva fogadta a jó hírt, hogy a belügyminiszter úrnak Pozsonyban április 21-én sok évi sikertelen akció után sikerült a szlovák partnerrel megegyezni az Ipoly, a Sajó és a Ronyva folyók területjogi helyzetét illetően. A környezetvédelmi bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta és a parlament számára elfogadásra ajánlja.
Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
