DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal kapcsolatos értékelés néhány gondolatát szeretném megfogalmazni az 1992. évi LXXXIX. törvény módosításával kapcsolatban.
A címzett és céltámogatási rendszer 1991-ben került bevezetésre a helyi önkormányzatok gazdálkodása, pénzügyi szabályozó rendszerének szerves részeként. Célját úgy fogalmazták meg annak idején: a helyi önkormányzatok társadalmi szempontból kiemelkedő fontosságú, nagy költségigényű infrastrukturális beruházásaiban az állami részvétel megjelenítése, a lakossági infrastrukturális ellátás különbségeinek mérséklése és színvonalának javítása.
Az infrastruktúrában meglevő területi különbségek kiegyenlítésére alapvetően a különfajta területfejlesztési célú támogatási rendszerek szolgálnak. A címzett és céltámogatási rendszer jelentősen hozzájárul az önkormányzatok infrastruktúrájának kiépítéséhez, fejlesztéséhez azonban még nem teljes mértékben s nem elégségesen. 1991 és '96 között a beruházási tevékenységhez 170 milliárd forint címzett és céltámogatás volt felhasználható az önkormányzatok számára a törvényekben megszabott körben és ott írt feltételekkel. Ez a támogatási összeg közel 400 milliárd forint összegű beruházás megvalósítását eredményezi. A címzett és céltámogatási rendszer működésének áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé tételéhez hozzájárult majdan az 1992. évben történt jogszabályi rendezés, amely összességében egységesebben kezelte a támogatási rendszer folyamatát.
A támogatási rendszer működése során az eredmények mellett azonban problémák is jelentkeztek. A problémák többsége nehézkessé, bonyolulttá tette a támogatási rendszert. A fő gondokat az Állami Számvevőszék vizsgálatai is megállapították, kellően alátámasztottan.
Álláspontom szerint a fő problémák a következők. A címzett támogatások elaprózódása: a címzett támogatások kétszakaszos döntési mechanizmusa biztosítja a szakmai kontrollt, a kétszakaszos döntési mechanizmus azonban kétségtelenül időigényes. A szakmai koncepció benyújtásától a címzett támogatásról szóló törvény elfogadásáig szükségesen hosszú idő alatt fejlesztési irányaiban is a konkrét beruházások tartalmát illetően merülnek fel bizonyos változtatási igények. Ezek miatt az első szakaszban hozott kormánydöntéshez képest a törvényjavaslat eltérő tartalmú lehet.
A címzett és céltámogatási igénybejelentések benyújtási határideje távol esik a tényleges döntés idejétől, így több beruházás esetében a költségkalkuláció már nála nem lehet reális. A többletköltségeket az önkormányzatoknak kell önerőből finanszírozni, noha tudvalévő, hogy ez bizonyos gazdasági nehézségeket jelent az önkormányzatok részére.
A céltámogatáshoz kapcsolódó alanyi jog minden évben azzal a következménnyel jár, hogy az igények többszörösen meghaladják a támogatási lehetőséget. A támogatott körben különböző okokra visszavezethetően esetenként nagy összegű a fel nem használt vagy jogszabály szerint fel nem használható támogatás. Erről a lemondás - szabályozottsága ellenére is - nem problémamentes.
A címzett és céltámogatási rendszer hatéves működése során szerzett tapasztalatok önmagukban is indokolják, hogy a törvény folyamatos karbantartását, módosítását, továbbfejlesztését az előterjesztők mindenkor figyelemmel kísérjék.
Jelentősebb módosítások történnek a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvényben, illetve az előterjesztés viszonylatában. A leglényegesebb változást a módosítás abban jelenti, hogy a beruházások támogatásának döntési hatáskörében újabb decentralizációs lépésre kerül sor, ugyanis a helyi önkormányzatok a felhalmozási, beruházási, felújítási kiadásaikhoz a cél jellegű decentralizált támogatásból igényelhetnek támogatást a területfejlesztési tanácsoktól ágazati és költségkorlát nélkül.
A címzett támogatások elaprózódásának fékezésére változatlan ágazati körben a címzett támogatás a jövőben önkormányzati, térségi feladat ellátását szolgáló és 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházás megvalósításához vehető igénybe.
A címzett támogatások igénybejelentésének határideje az előző év november 14-e, jelenleg az előző év április 14. A határidőt a törvénytervezet jogvesztőnek írja elő. A támogatható célok köre és feltételrendszere 1999-2001. évekre vonatkozik, szemben az utóbbi években egy évre meghatározott körrel és feltételrendszerrel. Ezáltal lehetővé válik az önkormányzatok beruházásainak megalapozott előkészítése, életszerűbbé válik a támogatás elosztása.
A céltámogatási igények bejelentésének határideje az adott év február 2., míg a jelenlegi határidő az előző év március 14. A határidő elmulasztása ez esetben is jogvesztő. A jogvesztő határidőt nem tartom szerencsésnek, mert eltérőek a körülmények az önkormányzati települések között, és több olyan feltétel is indokolná a jogvesztés törlését a tervezetből.
Már az 1997. évi költségvetési törvény tette lehetővé a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai számára fejlesztési célú támogatás nyújtását a céltámogatási körbe tartozó humán infrastrukturális beruházásokra is, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatási keretből. Ennek a szabályozásnak az átemelése a támogatási törvénybe lehetővé teszi a céltámogatási kiegészítő keret megszüntetését, és megvalósulhat a már említett területi decentralizáció is.
Az 1997. évi költségvetési törvény lehetővé tette az előbbieken túl a címzett és céltámogatásból 1997. június 30-áig lemondással felszabaduló összegnek a visszaforgatását a támogatási keretből már ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő igények finanszírozására. Július 1. után a lemondással felszabaduló összeg a működésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítő támogatását növeli. A törvényjavaslat az elkövetkezendő évekre érvényesíti ezt a szabályozást, ami az önkormányzati beruházások támogatási lehetőségeit növeli, támogatandóan. A lemondások szigorúbban szabályozott rendjét tartalmazza a törvényjavaslat, amely által lehetővé válik az Állami Számvevőszék vizsgálati megállapításai alapján a jogtalanul felhasznált támogatás megvonása. A beruházások jobb műszaki és pénzügyi előkészítését szolgálja a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének kötelezettsége is.
A címzett és céltámogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktívált, csak olyan gazdasági társaságba vagy közhasznú társaságba kerülhet, amelyet kizárólag az önkormányzat vagy kizárólag az önkormányzat és az állam alapítottak, és a beruházás befejezését követő tíz évig a társaságnak többségi tulajdonosai maguk az alapítók.
Az életszerű változtatások mellett nem lehetünk azonban elégedettek a támogatások különösen összegszerűségével, elosztásával. Nyilvánvalóan bizonyos szubjektivizmus is ehhez hozzájárul.
(18.30)
Figyelemmel kell lenni a pályázatban írt és elnyert beruházások szükségességére, költségigényére és magára az inflációra is, és amellett még az eltérő sajátosságokra is. Mindezek ellenére a Független Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket.
