DR. GOMBOS ANDRÁS
DR. GOMBOS ANDRÁS
DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Két témában szeretnék hozzászólni a költségvetés részletes vitájában, mind a kettő agrárvonatkozású kérdés.
Az első kérdés - amely tulajdonképpen a költségvetési törvény 67. §-ának módosítását indítványozta volna, amit Kertész képviselőtársammal nyújtottunk be - a mezőgazdaságnak egy viszonylag szűk szegmensét, de ugyanakkor nagyon jelentős szegmensét érinti, nevezetesen az öntözésről van szó. Tudjuk azt, hogy az országban körülbelül 350 ezer hektár az a földterület, amely földterület öntözési infrastruktúrával ellátott. Ebből az öntözési infrastruktúrából mintegy 120-130 ezer hektárnyit tudnak csak használni; egyrészt azért, mert elavultak ezek az infrastruktúrák, másrészt pedig azért, mert drága az öntözővíz. Ahhoz, hogy egy hektár mezőgazdasági területet tisztességes módon aszályos időben öntözni tudjunk, több tízezer forint értékű vízre, illetve költségre van szükség.
A 67. § arról intézkedik, hogy vízkészleti járulékot kell fizetni minden olyan felhasználónak, aki - beleértve a mezőgazdasági termelőket is - valamilyen módon vizet használ, ez pedig 1,35 forint/köbméter. Utána ez a paragrafus intézkedik arról, hogy aki viszont szabálytalanul jár el vagy nem rendelkezik ilyen vízjogi engedéllyel, engedély nélkül használja a vizet, különböző módon szankcionálva van. Módosító indítványunkban két alternatívát is megfogalmaztunk. Ehhez a két alternatívához, amely végül is csak a mezőgazdasági bizottságban kapott támogatást, egy csatlakozó módosító indítványt is benyújtottunk képviselőtársammal, amely próbálja a bizottsági vitában elhangzottakat felhasználva kezelni ezt a kérdést.
Nevezetesen arról van szó, azt szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdasági célú öntözővíz, valamint a halászati célú víz esetében a vízkészleti járulékot ne kelljen megfizetni a felhasználóknak. Nyilvánvaló, hogy ez bevételkiesést jelent. De ugyanakkor a másik lábát is próbáljuk megteremteni ennek a megoldásnak, mégpedig olyan formában, hogy abban az esetben, ha valaki engedélyköteles tevékenység nélkül folytatja a vízfelhasználást, ebben az esetben a törvényjavaslatban szereplő 6,80 forint/köbméter kvázi büntetési vízkészleti járulékot 10,80 forintra kívánjuk megemelni. Ez biztosítaná megítélésünk szerint nemcsak a nullszaldót az adott szituációban, hanem pluszbevételt is jelentene a vízügyi bevételek szempontjából. Ez volna az egyik oldala ennek a dolognak.
A másik oldala az, hogy nagyon sok esetben vízjogi engedély nélkül használják föl az öntözővizet. Megtörténik az a gyakorlatban, hogy - tételezzük föl - van egy 2 vagy 3 kilométer hosszú csatorna, amelyből öntöznek, és vízjogi engedéllyel rendelkezik a csatorna elején és a csatorna végén földterülettel bíró termelő. A két vízjogi engedéllyel rendelkező között lévő termelők vízjogi engedély nélkül, kvázi feketén öntöznek a területükön. Mi azt szeretnénk elérni, ezáltal ösztönzést kapjon, hogy igenis átlátható módon, engedéllyel rendelkező és engedélyt kérő emberek legyenek azok, akik az öntözővizet szeretnék felhasználni. Tehát gyakorlatilag egy nevelő célú, az átlátható gazdaság felé elmozduló megoldást javasolnánk.
Kérem azt a kormányzat képviselőjétől, hogy amennyiben csatlakozó módosító indítványunkat tudja támogatni, akkor esetleg szíveskedjék jelezni, és kérem képviselőtársaimat is arra, hogy módosító indítványunkat támogassák majd a szavazás során.
A másik kérdés szintén a mezőgazdasággal összefüggő, nevezetesen a termálvíz kérdése. Tudjuk azt, hogy az elmúlt évtizedek során kormányprogram intézkedett arról, hogy nagyon jelentős állami pénzeszközökkel termálvíz-hasznosítást indítottak el nemcsak jóléti és egyéb vonatkozásban, hanem mezőgazdasági vonatkozásban is. Az országban olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy körülbelül 1100 termálkút van Magyarországon, amit 1867 óta fúrtak folyamatosan. Ezeknek a termálkutaknak durván egyötöde, 210 termálkút az, ami mezőgazdasági hasznosítású.
Ezeknek a termálkutaknak a vizével azonban nemcsak öröm, hanem probléma is adódik. Két probléma is adódik. Az egyik az, hogy ez a termálvízkincs véges. Tehát ennek a víznek a visszapótlása mindenféleképpen szükségeltetik.
A másik kérdés, hogy nagyon sokfajta termálvíz van, és jó néhány olyan termálkút van, amelynek vize környezetszennyező. Nagyon helyesen a környezetvédelmi törvényben, de az 1984-ből származó kormányrendeletben is ezeknek a problémáknak a kezelésére nagyon szigorú szankcionálást írnak elő, és valóban a környezetet védeni kell. Valóban a vizet pótolni kell, visszapótolni kell, mégpedig visszasajtolással.
De amikor az örömről beszélünk, hogy Magyarország olyan geológiai körülmények között terül el, ahol viszonylag könnyen nyerhető nagyon magas hőfokú termálvíz, van egy kis üröm is, mert olyan geológiai adottságaink vannak, amely geológiai adottságok azt teszik csak lehetővé, hogy nagyon nehezen lehet visszasajtolni a termálcsurgalékot, illetve az elhasznált termálvizet, mert azok a kutak, amelyeket nagyon drága pénzért fúrnak meg, általában csak néhány évig képesek üzemelni, és fokozatosan emelkedik, szinte hatványozott módon a szükséges bar-nyomása ahhoz, hogy ezt a kutat művelni tudják.
Ebből is következik, hogy azok a termelők, elsősorban mezőgazdasági termelők, akik különböző zöldségtermesztést, hajtatott zöldségtermesztést végeznek, de állattenyésztés vonatkozásában is használják a termálvizet, nagyon nehezen birkóznak meg azokkal a feladatokkal, amit ennek a problémának a kezelése számukra előírna.
(18.00)
Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a mezőgazdasági termelés haszonrátája nagyon sokféle, de általában meglehetősen alacsony, és ebből az alacsony haszonrátából olyan tetemes költségeket önállóan nem tudnak felvállalni, hogy egyrészt megfúrják ezeket a visszasajtoló kutakat, másrészt pedig ezeket üzemeltetni is tudják.
Elmondtam az általános vitában azt is, hogy választókörzetemben több ilyen termálkút van - ez a több ez 38 kút -, amely elsősorban mezőgazdasági hasznosítás alatt van, és a mezőgazdasági termelők kiszámolták azt, hogy mennyibe kerülne, ha ezeket a kutakat megfúrnák és üzemeltetnék. Például van egy zöldségtermelő kft., amelynek az éves árbevétele 320 millió forint - bruttó árbevételről beszélek -, és ennek a három termálkútnak a kezelési költsége durván 600 millió forintba kerülne. Természetesen ez saját erőből kezelhetetlen.
Ezért is próbálok képviselőtársammal egy olyan módosító indítványt megfogalmazni, amely arról intézkedne, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap terhére csoportosítanánk át a Földművelésügyi Minisztérium előirányzatai közé külön soron egymilliárd forintot annak érdekében, hogy egyrészt ezeket a kérdéseket próbáljuk meg kezelni, és indítsuk el azt a gondolkodásmódot, mely a vízvisszapótlást, a megfelelő termálvízkezelést próbálná elősegíteni állami pénzeszközök felhasználásával is valamint próbálnánk elterjeszteni azokat a technikai eszközöket, melyek rendelkezésre állnak, és amelyek a szabályozott termálvízbányászatot teszik lehetővé. Ennek a kérdésnek a három lábon való komplex kezelése, úgy gondolom, mindenféleképpen indokolt lenne.
A tárcával jelenleg is folyamatosan folynak egyeztetések ennek a kérdésnek a kezelésére. Kérem az államtitkár asszonyt, hogy ennek a megítélésem szerint nagyon fontos kérdésnek a kezelésében nyújtson segítséget, esetleg kapcsolódó módosító indítványok formájában is próbáljunk lehetőséget biztosítani arra, hogy ez megoldást nyerjen. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a mezőgazdasági bizottság nagyon komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert hiszen az elmúlt időszakban egy albizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termálvíz-hasznosítások kérdésével albizottsági szinten foglalkozzon, és próbáljon javaslatokat kidolgozni - természetesen az illetékes tárcákkal közösen - annak érdekében, hogy ezek a problémák valóban a törvényi előírásoknak megfelelően, valóban európai uniós szinten megoldást nyerjenek.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)
