JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több módosító indítványt nyújtottunk be közösen. Ezek közül néhányat szeretnék itt, a részletes vitában is indokolni, és szeretném kérni hozzá képviselőtársaim támogatását.
Az első ilyen a mozgáskorlátozottak 3,6 milliárd forintos támogatási előirányzatának növelése. Az elmúlt években, '96-ban is, 1997-ben is 3,6 milliárd forint volt ez az előirányzat, és a tervezet sajnos, '98-ra is ugyanezt az összeget tartja nyilván. Úgy gondolom, hogy a '98. évi költségvetés általános irányainak megfelelően, amely irány azt tartalmazza, hogy ezen támogatásokat reálértékben kívánja tartani a költségvetés - és ezt többé-kevésbé meg is valósítja a különböző támogatásoknál, a szociális és egyéb kiadásoknál -, ezt itt is feltétlenül indokolt megtartani.
(17.30)
Ezek - a közlekedési támogatások, a beszerzési támogatás - előirányzatból kerülnek kifizetésre; itt jelentős volt az infláció az elmúlt 2 évben, de a következő évben is. Mindenképpen kérném képviselőtársainkat, támogassák ezt az indítványt, mert indokolt; szociálisan rászorult, mozgáskorlátozott személyekről van szó, akik, úgy gondolom, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a társadalomtól. Ezért ne hagyjuk ki a '98. évi előirányzat-emelésből az ő keretüket!
A következő ilyen kör: a hadigondozottak köre. A költségvetésben a hadigondozásról szóló törvény végrehajtását biztosító pénzeszköz - amely a közalapítvány részére kerül átadásra -, úgy gondolom, nem biztosítja a jelentkező szükséges igényeket. Nehéz pontosan kiszámolni azt, hogy a törvény végrehajtása során hányan fogják az igényüket bejelenteni. Éppen ezért vagy az általunk benyújtott módosító indítvány szerinti összeggel célszerű megnövelni ezt a kiadást, vagy pedig azt az előző években már bevett gyakorlatot kell követni, hogy ez az előirányzat év közben előirányzat-módosítás nélkül is eltérhessen az eredeti előirányzattól. Így szükséges azt biztosítani, hogy a hadigondozottak ellátása, a törvényből adódó kötelezettségek végrehajtásra kerülhessenek 1998-ban.
A továbbiakban a tűzoltósággal kapcsolatban és az ehhez benyújtott módosító javaslatokról néhány észrevétel. Elsőként: a legnagyobb - és tudom, hogy egy óriási - tétel a műszaki fejlesztés kérdésköre, amely az előirányzat szerint 1,5 milliárdot tartalmaz, és megítélésünk szerint innen 2 milliárd forint hiányzik. Miért merem ezt így mondani, hogy ez hiányzik innen? Azért, mert van egy érvényes kormányhatározat, amely 3 év alatt kívánta a tűzoltóságnál meglévő műszaki lemaradást behozni. Az ez éviben, a '97. éviben 1,5 milliárd szerepelt, és az elkövetkező 2 évben pedig 7 milliárd felhasználásáról van szó a kormányhatározatban. E kormányhatározat szerint megtörtént a pályázatok kiírása - ez tűzoltóautók, tűzoltófecskendők és speciális tűzoltójárművek beszerzésére irányul -, döntés is született benne. Én úgy gondolom, mindenféleképpen indokolt - a nemzetközi pályáztatásnak megfelelően - a költségfedezeteket biztosítani.
Természetesen én elfogadom azt a megoldást, hogy itt van lehetőség fizetési ütemezésre, de ezt a kérdést mindenképpen meg kell nézni, és amennyiben nincs lehetőség, akkor a költségvetésnek tartalmaznia kellene ezt az összeget, mert nem hiszem, hogy jobban járnánk, ha bármilyen kötbérre vagy egyéb kiadásokra kerülne sor, mert az lényegesen megdrágítaná ezt a műszaki fejlesztést.
Szintén a tűzoltósággal kapcsolatban, a beruházások kérdése: igen kis összegeket tartalmaz ez az előirányzat ebben az évben és a múlt évben is; ebben az évben 373 millió forint volt. A következő évi javaslat nem tartalmazza ezt az összeget sem: 280 millióra történő csökkentés szerepel a költségvetési javaslatban. A módosító indítványunk arra vonatkozik, hogy legalább 480 millió forint szerepeljen ezen az előirányzaton, mert ez feltétlenül indokolt ahhoz, hogy a megkezdett beruházások befejezésre kerüljenek, illetve ne legyen egy olyan leszakadás, mint ami most például a műszaki járműveknél, eszközöknél van.
Jelenleg 18 olyan tűzoltólaktanyának az újjáépítése szerepel a jogos igények között, amelyeknél néhány éven belül lépni kell. Ma egy tűzoltólaktanyának a felépítése 4-500 millió forint között van. Az ez évi előirányzat egy fél tűzoltólaktanyának a megépítését biztosítja. Én úgy gondolom, ez egy rendkívül kis összeg, és nagyon méltányos az a javaslat, ami módosító javaslatként benyújtásra került.
A harmadik, és még ez is tűzoltósággal kapcsolatos: a hivatásos állami tűzoltóságnál - valószínűleg számítási hibák vagy tévedés miatt - a személyi kiadáshoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék rosszul van tervezve. Mindenképpen kérném, hogy ezt korrigálják, mert egy költségvetés akkor megalapozott - még ha néhány tíz milliós tételről is van szó -, ha tudjuk, hogy a személyi kifizetéseket 41-43 százalék közötti járulék terheli. Itt nem fogadható el a 35 százalékos járulék.
A rendőrséggel kapcsolatban is több módosító javaslatot nyújtottunk be - több képviselőtársammal közösen. Ezekkel kapcsolatban elsősorban a saját bevételek kérdésköre: a saját bevételek tervezése a költségvetési javaslat szerint igen dinamikus növekedést irányoz elő; nincs lehetőség ezen bevételek realizálására. Egyrészt nem változtak a jogszabályi feltételek; sokszor beszéltünk róla itt a parlamentben is, a jogszabályi feltételeit is meg kellene teremteni annak, hogy a rendőrség a működése során pénzért végezhessen bizonyos tevékenységeket. Sokszor szoktuk emlegetni a sportpályák őrzését, szoktuk emlegetni a biztosítótársaságok érdekében kirendelt rendőröknek a munkáját, amit tulajdonképpen mások érdekében végeznek, és mégis a közpénzekből fizetjük őket.
Ezen bevételek beszedésére nem teremtettük meg a lehetőséget. Így, úgy gondolom, a bevételi előirányzatnál nem szabad nekik egy drasztikus bevételi előirányzatot előírni.
Még egy dolgot, ami nem nagyon nagy ügy, de azért volt '97-ben egy kampány: a fegyvertartással kapcsolatos vizsgáztatások és vizsgálatok. Ez ebben az évben, '97-ben jelentős bevételt eredményezett a rendőrségnél, de ez egy csúcs volt. A jogszabály változása miatt most már csak az új belépőknél kerül erre sor, ami lényegesen lecsökkenti a '98. évi bevételi lehetőségeket.
A másik: a rendőrségnél - összességében - a rendőrségi kiadások kérdésköre. A költségvetési javaslat azt tartalmazza, hogy összességében a '97. évi eredeti előirányzathoz képest 24 százalékkal növekszik a rendőrségnél a kiadási előirányzat. Ez viszont lényegesen kisebb, ha a '97. évi ténylegeshez viszonyítjuk; a '97. évi ténylegesben vannak egyszeres kiadások, amelyek csak egyszer, '97-ben jelentkeztek, így a Teve utcával kapcsolatos kiadások, a '96. évi év végi jutalmazási - 3 heti - bérnek a járulékai, és még lehetne néhány tételt sorolni, ami tényleg egyszeres, és ennek '98-ban nem kell megteremteni a bázisát.
Ugyanakkor olyan jelentős tételek vannak, milliárdos nagyságrendűek, amelyek '98-ban is jelentkeznek. Ha nem teremtjük meg ennek a feltételeit, akkor a rendőrség ugyanabba a helyzetbe kerül - és úgy gondolom, ez nem megengedhető -, hogy folyamatosan, hónapról hónapra halmozza az adósságállományát. Nagyon rossz gyakorlat az, hogy nem fizet tb-t, nem fizet az APEH felé a rendőrség. Én úgy gondolom, ennek elébe kell mennünk, és egy olyan korrekt költségvetési előirányzatot kell a költségvetésben szerepeltetni, ami összhangban van az illetményrendszerrel, és azokkal a tényleges kiadásokkal, amelyek szükségszerűen jelentkeznek a következő évben.
Több módosító javaslatunk irányult egyéb rendvédelmi szerveknél az illetménykérdésre. Úgy gondolom, ezeket külön-külön nem lehet kezelni; az illetménybeállást és a szolgálati törvényből adódó kérdéskört csak egységesen lehet kezelni. Jó lenne, ha a '98. évi előirányzatok már bizonyos lépéseket tennének a '99. évi kötelező bevezetés felé. Ez természetesen jó lenne, ezzel mindenki egyetért, csak a fedezet kérdése nagyon nagy gond - hogy honnan fedezzük.
Mi, akik csináltuk ezeket a módosító javaslatokat, elfogadjuk azt, hogy a költségvetés egységesen kezelje ezeket az előirányzatokat. De itt szeretném felhívni a figyelmet a büntetés-végrehajtási intézet komoly gondjára, ami nagyon nagy feszültséget jelent. Nem hiszem, hogy jó lenne az a megoldás, ha ott is a rendőrség által alkalmazott módszert alkalmaznák, hogy a tb-t nem fizetik be. Én úgy gondolom, azt is el kell kerülni, hogy ezen rendvédelmi szerveknél, például a büntetés-végrehajtástól - de lehet ezt mondani a honvédségre, másokra is - a rendőrséghez mennének át azok az emberek, akikre jelenleg például a büntetés-végrehajtásnál van szükség.
(17.40)
Éppen ezért kérem, hogy amennyiben lehet, ezen módosító indítványokat kiemelten a büntetés-végrehajtásnál is kezeljük, és lehetőség szerint egységes szemléletbe foglalva tegyük helyre ezeket a kérdéseket.
Befejezésül egy nagyobb kérdéskör, az önkormányzatokat illető költségvetési rész. Az első, amit szeretnék kiemelni: a költségvetés 2 százalékos létszámleépítést irányoz elő, és ebből a 2 százalékos létszámleépítésből előállott megtakarítások mint fedezet jelennek meg új feladatokra, illetve meglévő feladatokra.
Erre a 2 százalékos létszámleépítésre, létszámfogyásra nincs remény, nincs lehetőség. Elfogadtunk olyan törvényeket - akár a gyermekvédelemről szóló törvényt, akár az építésügyről szóló törvényt -, amelyek egyértelműen azt mondják, hogy nagyobb létszám kell. A szociális ágazatban egyértelműen azt mondják a szaktörvények, hogy akár a fogyatékosok otthonában, a bentlakásos intézményeknél a jelenlegi létszám nem felel meg a szakmai követelményeknek, tehát nincs meg a realitása annak, hogy erre 2 százalékos létszámfogyásra vagy leépítésre sor kerüljön.
Éppen ezért hiányzik a költségvetési fejezetből 8,6 milliárd forint. Tudom, hogy ez egy nagyon nagy összeg ugyanakkor azt is látni kell, hogy az önkormányzatok, az önkormányzatok költségvetései nagyon szélsőséges képet mutatnak, nagyon szegény önkormányzatok is vannak, és egy kicsivel jobb pozícióban levő önkormányzatok is vannak. Úgyhogy a hiányzó, tehát a létszámleépítésből beépítésre került 8,6 milliárd forint megoldására több módosító javaslat is van. Bármelyik elfogadható számunkra, ha támogatni tudja a kormány, hogy hova kerüljön be ez a pénz, csak ennek a fedezete egy nagyon fontos kérdése lenne.
A másik kérdéskör az önkormányzatoknál a szociális területen van. A gyermekvédelmi törvény végrehajtása során a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy igen nagy összeget jelent, és a költségvetési javaslat szerint ezen összeg fedezete a szociális normatívába kerül beépítésre. Ez nagyon sokunk véleménye szerint nem helyes. Ennek legalább a 70 százalékát be kell építeni a központosított előirányzatokba. Ha a központosított előirányzatokban szerepeltetjük, annak két nagy előnye van. Az egyik: ha ez 70 százalékban központosított előirányzatokban van, ha nem jók azok a számítások, amelyek azt mondják, hogy egy 18 milliárdos nagyságrendű ez az összeg, akkor - ha ez kisebb lesz - ez a pénz a költségvetésnél bent marad. Ha több természetes, akkor a költségvetésnek kell állnia, és nem az önkormányzatoknak. De úgy gondolom, hogy egy ilyen, egyelőre kiszámíthatatlan és nagyon nagy nagyságrendű dolgot nem lehet az önkormányzatokra ráengedni. Ez nem jelent több pénzt, csak azt jelenti, hogy nem a normatívában, hanem a központosított előirányzatokban szerepeljen.
Ugyanitt a szociális normatívánál több módosítást javaslunk. Egyrészt a felhasználási mutatónak a nem bevezetését javasoljuk. Ez egy olyan mutató lenne, amely a '98-as költségvetésben jelenne meg először. Úgy gondoljuk, ez az önkormányzatok finanszírozási rendjétől idegen megoldás lenne, hogy ott adjunk több pénzt, ahol többet használnak fel. Nagyon sok önkormányzat nem azért használ fel kevesebbet, mert olyan hozzáállás van, hanem azért, mert nem tud. Éppen ezért a szociális normatívában - és itt hangsúlyozom: a normatívában - nem lehet ezt így megjeleníteni, ezért azt javasoljuk, hogy ez a mutató ne szerepeljen a normatíva meghatározásakor.
Ugyancsak ezen normatíva meghatározásakor eltérést javaslunk. Egyrészt a munkanélküliek, illetve jövedelempótlósak számának megállapításánál ne egy időpontot vegyünk figyelembe, hanem több időpontot, mert igen változatosan alakul egy-egy önkormányzat területén a munkanélküliek száma. Semmi esetre se vegyük figyelembe a közhasznú munkákat végzőket úgy, mint akik rendszeres munkát végeznek. Úgy gondolom, hogy ennek megvan minden lehetősége, mert látjuk, hogy a szakminisztériumok támogatják ez irányú kezdeményezésünket.
Nem tapasztaljuk, hogy támogatás lenne az irányú módosító indítványunk felől, hogy ne a személyi jövedelemadót fizetők száma szerepeljen e normatívában mint meghatározó tényező, hanem az egy főre jutó személyi jövedelemadó, pontosabban ennek az egy főre jutó személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való eltérése. Úgy gondolom, hogy ez mind nem egy nagy horderejű változás, de az önkormányzatok közötti igazságosabb pénzelosztást lehetővé teszi.
Összességében jó néhány módosító indítványt felölelően ezt kívántam a részletes vitában elmondani. Nem mondtam mindig hozzá, hogy melyik módosító indítványról van szó, de úgy gondolom, hogy aki a költségvetést végignézte, pontosan tudja, hogy mely indítványokról szóltam, és mely indítványok tartalmazzák ezeket a kérdéseket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
