KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mai napirend utáni felszólalásom címe: "Újból a mezőgazdasági árakról és támogatásokról."
A mezőgazdasági termelésből élő több százezer gazda az 1994-es kormányváltás óta nagymértékben elbizonytalanodott jövője és létbiztonsága szempontjából. Sajnos, ennek oka ismert: a kormány úgynevezett integrációs és földeladási politikája. Ezért elmondhatjuk, hogy a szakértői kormány ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően javított volna helyzetükön, azon nagymértékben rontott. Különösen növelte gondjaikat azzal, hogy az állami támogatások túlnyomó többségét hitelekhez kötötte olyan ár- és piaci körülmények között, amikor a lecsökkent jövedelmezőség miatt az alacsonyabb szubvencionált kamatok is kitermelhetetlenek.
A gazdák tőkeszegénysége a többi gazdasági ágazathoz mérve sokszorosára növeli gazdaságuk elvesztésének kockázatát. Közismert az is, hogy a kormány három és fél éven keresztül helytelen támogatási taktikát alkalmazott, aminek az lett a következménye, hogy a támogatások nem jutottak el az integrátortól a termelőig. Emiatt több tíz milliárd forint pótolhatatlan veszteségük keletkezett az egyébként is forráshiányban szenvedő gazdáknak. Helyzetüket ezenfelül még súlyosbította például a normatív vetési támogatások megszüntetése. Habár ez kis bevételnek számított, de nem kapcsolódott konkrétan egyik alapanyag árához sem, így nem volt konkrét árfelhajtó hatása sem.
A jelenlegi támogatáspolitika egyik súlyos hibája, hogy kizárólag csak az új gépek beszerzését támogatja. A kormány nem hajlandó azzal a rossz gyakorlattal szakítani, hogy a nyilvánvaló realitások ellenére a használt, de még jó minőségű gépek vásárlását a gazdák részére elősegítse meglevő tőkéjük kiegészítésével, nem hitelből.
Mint agrármérnök elismerem, hogy a legmodernebb új gépek beszerzése a leglátványosabb, egyben a legcélszerűbb is lehetne. De azt is tekintetbe kellene venni, hogy a hiteltámogatások következtében az egyébként eladósodott szövetkezetekben sorra jelennek meg a 15-20 millió forint közötti értékű Valmet vagy Magnum erőgépek.
(19.20)
Ezt az összeget egy családi gazdaság, mely 50-100 hektáron gazdálkodik, nem tudja elviselni. Azonban a kormánynak alapvető kötelessége lenne, és soha nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a kisebbeket sem. A szövetkezeti gépcserék miatt viszont a házilag is javítható és karban tartható, de már használt gépekhez hozzájuthatna a családi gazdaság már 1-2 millió forinttól is.
Sajnos, most a földművelésügyi minisztériumi irányelvek alapján a megyei mezőgazdasági hivatalok az ilyen jellegű pályázatokat sorra elutasítják. Ilyen eset előfordult például az ősszel Biharban is, ahol egy 100 hektáron gazdálkodó termelő kiváló állapotú használt kombájn vásárlásához kért támogatást, amit azzal utasítottak el, hogy inkább 10 millió forint hitel felhasználásával vegyen újat. Az új kombájn egy évi hitelkamata meghaladta volna a használt kombájn teljes vételárát. Ennek a pályázatnak az elkészíttetése 50 ezer forintjába került a gazdának. Nyilvánvaló, hogy szükséges lenne a pályázati adminisztráció lecsökkentése is, esetleg a gazdajegyző segítségével.
A Magyar Igazság és Élet Pártja és annak kisgazda tagozata nevében felhívom a kormány figyelmét, tegyen intézkedést arra, hogy az amúgy is meglévő különbségek és szándékos megkülönböztetések miatt ne romoljon tovább a gazdák helyzete - ennek természetesen a most elmondottak csak egy nagyon kis részét képezik -, akkor a jövőben elkerülhetők lehetnek a gazdatüntetések és az azokra reagáló, túlreagáló rendőri intézkedések, melyek az egész magyar társadalom idegrendszerét időről időre felkorbácsolják. Köszönöm figyelmüket.
