KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatos vitákon, így most is, rendszeresen visszatér többféle vitapont, állítás. Ezekből kettőt szeretnék most kiemelni. Az első, hogy mi legyen a szerepe a nem kormányzati szerveknek, tehát az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek a foglalkoztatáspolitikában. A második pedig, hogyan csökkenthetők tovább a munkaadói terhek.
Az első kérdés tehát az, hogy milyen szerepet lehetne és kellene vállalniuk az önkormányzatoknak a foglalkoztatásban. Több képviselőtársam javasolta, hogy a törvény erejével növeljük az önkormányzatok felelősségét a munkaerő-piaci politikában, a szervezet munkájának a támogatásában. A javaslatok nagy részét, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási törvénynek a jelenlegi módosítással nem érintett szakaszaira vonatkoznak, a Házszabálynak megfelelően a bizottságok nem tárgyalták. Jelezni szeretném mégis, hogy a probléma napirendre tűzését igen fontosnak tartom. Ezért javasolom, hogy erre az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban térjenek vissza képviselőtársaim.
Támogatni fogom viszont azt a módosítást, amely azt célozza, hogy a települési önkormányzatoknak legyen szerepük annak megítélésében, mely civil, nem állami szervezetek kapnak támogatást egyes munkaerő-piaci feladatok megoldására. Egyetértés van abban is, hogy a civil szervezetek munkaerő-piaci foglalkoztatási szerepét, súlyát növelni szükséges. Ezért tettünk javaslatot támogatásukra a Munkaerő-piaci Alapból is, amennyiben hátrányos helyzetű munkaerő-piaci rétegek foglalkoztatását, beilleszkedését segítik. Ezt a lehetőséget kívánják képviselőtársaim kiterjeszteni a közhasznú szervezetekre is, amivel egyetértek.
Tisztelt Ház! Többször felvetődött annak szükségessége, hogy jogszabály biztosítsa a magán-munkaközvetítőkkel szemben, kapcsolatban álló munkavállalókat, munkanélkülieket, biztosítsa garancia azok védelmét.
A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit, így többek között a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat is. A védelemre különösen akkor van szükség, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, ezért a kormányrendeletben nem általában a közvetítést, hanem a külföldre történő közvetítést kívánjuk vagyoni biztosítékhoz kötni.
A második visszatérő kérdés a munkabért terhelő járulékok kérdése. Első lépésben a munkaadói járulék 0,3 százalékpontos csökkentésére tettünk javaslatot. Az eredeti javaslat szerint '98. április 1-jétől gondoltuk ezt meglépni. Az Érdekegyeztető Tanácsban tovább elemeztük a mérséklés lehetőségét, és a szociális partnerekkel úgy állapodtunk meg, hogy a csökkentés összesen 0,5 százalékpont mértékű lesz; két ütemben, először 1998. február 1-jétől, második ütemben július 1-jétől kerül sor a csökkentésre, így a járulék 4,5 százalékról 4 százalékra csökken. Ennél nagyobb arányú mérséklésre csak akkor kerülhetne sor, ha az államháztartás más befizetéseit - például a személyi jövedelemadót vagy a társadalombiztosítási járulékot - növelnénk. Ezért ezzel a lehetőséggel az Érdekegyeztető Tanács nem élt, és az erre irányuló módosító javaslatokat a kormány sem tudja támogatni.
A rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításakor többen hangsúlyozták, hogy ez esetben nem a munkáltatói terhek nagyságát kell elsősorban mérlegre tenni, hanem azt, hogyan növelhető a munkáltatók érdekeltsége a megváltozott munkaképességűek alkalmazásában. Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodást a bizottságok úgy fogadták el, és támogatták, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke '98-ban az eredetileg javasoltnál kevesebb, 11 ezer forint legyen, a következő évtől pedig a bérnövekedés mértékéhez kötődő automatizmus határozza majd meg a hozzájárulás nagyságát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még egy konkrét módosító javaslatra visszatérjek. Élénk vitát váltott ki az a rendelkezés, amely a korszerű, új munkakultúrát meghonosító és egyidejűleg több száz munkahelyet teremtők támogatását vezeti be.
(19.50)
Többen magasnak tartották a támogatás feltételeként a létesítendő munkahelyek számának alsó határát, illetőleg a támogatási forma bevezetését kizárólag csak az ország elmaradott térségeiben tartották indokoltnak. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy e térségekben eddig is mód volt munkahelyteremtő és -megtartó támogatásokra a decentralizált keretekből, de éppen a keretek nagysága és sokirányú leterheltsége miatt nem volt lehetőség nagyobb, az ország modernizációját érintő jelentős kezdeményezések ösztönzésére, támogatására.
Igen hatékony lehet az új technológia megtelepülésének támogatása például egy-egy nagyobb foglalkoztató megszűnése vagy egy iparág leépülése esetén olyan térségekben is, amelyek nem minősülnek elmaradottnak. Ezzel együtt is egyetértek azzal, hogy az ország elmaradott térségei e támogatást illetően elsőbbséget élvezzenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási törvény módosítására irányuló javaslatainkat most is élénk vita kísérte, sok javaslatot kaptunk, és ebből többet beépítettünk a törvénytervezetbe; ezért még egyszer szeretném a köszönetemet kifejezni.
Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslataikkal együtt támogassák most immáron szavazataikkal is ezen törvény módosítását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
