DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztói érdek az egyik legősibb és legelemibb emberi érdek - ahol pedig az érdek jelen van, ott elkerülhetetlen annak a sérelme.
Bizony tudomásul kell vennünk, hogy a fogyasztói érdekeink védelméért nap mint nap örökös harcot folytatunk a kontárok és csalók ellen, éppúgy, mint biztonságunk bármelyik más eleméért a bűnözőkkel szemben. Azt jelentené ez, hogy fogyasztói mivoltunkban örökösen kiszolgáltatottak vagyunk az igényeinket kielégítő termelőknek, kereskedőknek és szolgáltatóknak? Természetesen nem! Hiszen jogállamunkban érdekünk védelmének fegyvertára igényeink gyarapodásával együtt gazdagítható. Ilyen fegyverünk ma már például a nyilvánosság is, hiszen a fogyasztói érdekeink sérelmére elkövetett cselekményekről ma már nap mint nap értesülünk közvetlen környezetünkből, a sajtón keresztül, vagy éppen itt a parlamentben egy-egy képviselői felszólalás kapcsán.
Igen, a nyilvánosság erős fegyvere a fogyasztói jogok védelmének, csakúgy, mint emberi jogaink általában. A fogyasztói érdekek védelmében azonban mindig és mindenütt a jogszabályok bizonyultak a leghatásosabb, legerősebb fegyvernek. Eredetileg a jogszabályok a fogyasztói érdekek sérelmét tiltó és az elkövetést szankcionáló normákat határozták meg. Így a Magyar Köztársaságban is - mind a mai napig - a fogyasztói érdekek védelmére elsősorban a kereskedelmi jogszabályok szolgálnak, amelyek a fogyasztók sérelmeinek előfordulási eseteit és azok szankcionálását tartalmazzák. A modern nemzeti, de a határokon is mindinkább átívelő fogyasztói társadalmakban azonban egyre sürgetőbbé vált a fogyasztói jogok széles körű, ha úgy tetszik, világméretű deklarálása és a jogok egységes elvekre épülő védelmi rendszerének létrehozása. Elsőként az Amerikai Egyesült Államokban 1962-ben Kennedy elnök hirdette meg a fogyasztói alapjogokat, majd 1975-ben az Európai Közösség deklarálta a fogyasztók öt alapjogát.
Hazánkban a fogyasztói érdek ügye is - csakúgy, mint sok más emberi jog - a politikai rendszerváltást követően került, kerülhetett napirendre; napirendre került különböző fórumokon és intézményekben, de a fogyasztóvédelem ügye hét év után most került a kormány előterjesztése révén olyan stádiumba, amikor remélhetően hamarosan törvény születik a védelmére.
Az előzmények közül a fontosabbak:
1992-ben és '93-ban ellenzéki képviselők interpellációkban sürgették a kormánynál a fogyasztóvédelmi törvény előterjesztését; a szakminisztérium szakemberei folyamatosan dolgoztak az ügyön, de a kormány nem vette be jogalkotási programjába az előterjesztést. 1993-ban a képviselők egy munkacsoportot hoztak létre a fogyasztói törvényjavaslat elkészítésére. 1994 márciusában Lotz Károly és Katona Kálmán ellenzéki képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, de annak napirendrevételét a tisztelt Ház nem szavazta meg. 1996 márciusában az igazságügy-miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa előterjesztést nyújtottak be a kormány részére - az európai megállapodás szerint fennálló jogharmonizációs kötelezettségünk alapján - a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes jogszabályok felülvizsgálatának koncepciójáról. 1996. október 4-én az európai bizottság XXIV. fogyasztóvédelmi főigazgatóságának főigazgatója konzultációt folytatott az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagjaival az e tárgyban jelzett kérdésekre adott válaszokról.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzmények közül mint legfontosabbról, a magyar fogyasztóvédelem és az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek viszonyáról szólnék. Az Európai Unióban elismert öt fogyasztói alapjog a következő: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez való jog, a jogorvoslathoz való jog, a tájékoztatás, az oktatáshoz való jog, a fogyasztók érdekeinek képviseletéhez való jog.
Az Európai Unió tagállamainak nemzeti fogyasztóvédelmi rendszerei lényegében ezekre az alapjogokra épülnek. Az európai megállapodás "Jogszabályok közelítése" című fejezetének 68. cikkében kiemelt jogharmonizációs tárgyak között a fogyasztóvédelem is szerepel. Az európai megállapodás alapján a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak a közösségi normákhoz való közelítésére - vagy legalábbis a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérésére - tíz év áll rendelkezésünkre. A megállapodás e területén egyéb kötelezettséget nem ír elő a számunkra.
A jogharmonizációs feladataink felméréséhez többek között azokra a kérdésekre is válaszolni kellett, hogy: a fogyasztópolitika elismerten önálló politika-e az önök országában, elfogadtak-e általános törvényt a fogyasztóvédelemről? Kétségtelen tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy úgy a magyar fogyasztók közvetlen érdeke, mint az ország Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka 1997-re sürgetővé tette a jogalkotók számára a fogyasztóvédelem átfogó, általános törvényi szabályozását. Ilyen előzmények után született meg tehát az elénk terjesztett törvénytervezet.
Az előterjesztést - szinte természetesen - ellenzéki képviselőtársaink éles kritikával fogadták. Véleményem szerint ezek az észrevételek nem lényegre törőek, és egyébként sem állják meg a helyüket, de gondolom, a kormány előterjesztője a zárszavában ezt bizonyítani fogja.
Figyelemre méltóbbnak tartjuk azonban a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, így például elsősorban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület észrevételeit; javaslataikat mi is az előterjesztő szíves figyelmébe ajánljuk.
Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt egy törvénytervezet bírálatát megfogalmazzuk, először is célszerű megfogalmazni azokat a funkciókat, amelyek teljesítését igényeljük, elvárjuk az előterjesztett javaslattól.
(23.30)
Majd ezekkel az igényekkel szembesítsük a leendő törvénytől várható, remélhető funkcióteljesítéseket! Ezt a módszert egyébként az előterjesztőknek is célszerű lenne alkalmaznia. Itt szeretném megemlíteni követendő példaként azt a munkát, amelyet a társasházi törvény előkészítésekor a Miniszterelnöki Hivatal értékelemzői végeztek. Munkájukkal nagyszámú módosító javaslat benyújtását előzték meg, mert már az előkészítés szakaszában feltárták a tervezet hiányosságait.
Mit várnak, tisztelt képviselőtársaim, a magyar fogyasztók és a leendő nyugat-európai partnereink a fogyasztóvédelmi törvénytől? Mindenekelőtt és elsősorban azt, hogy törvény rögzítse legalapvetőbb fogyasztói jogainkat, és legyen olyan intézményrendszer, amely képes ezen jogokat érvényesíteni.
A fő kérdés, amelyre a vita során választ kell kapnunk, tehát az, hogy megfelel-e ennek az elvárásnak a T/4939. számú törvényjavaslat. A szabaddemokrata frakció véleménye szerint, tisztelt Országgyűlés, a válasz: igen, mert a tervezet kimondja, hogy forgalomba csak biztonságos áru hozható, rendelkezik a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelméről, rendelkezik a fogyasztók tájékoztatásáról és oktatásáról, a békéltető testület intézményének bevezetésével részletesen szabályozza a fogyasztói jogok érvényesítését segítő eljárást, és végül kijelöli, illetve megnevezi a fogyasztóvédelem intézményrendszerét, beleértve az érdekvédelmi szervezeteket is, és szabályozza azok eljárását.
Tisztelt Országgyűlés! A szabaddemokrata frakció álláspontja szerint végül is ez a törvényjavaslat az indokolt módosítások után elfogadva elősegítheti a magyar fogyasztók érdekeinek védelmét, és hozzájárulhat jogrendszerünk európai szintű harmonizálásához is.
Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps.)
