DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy vélem, hogy a múlt a héten tartalmilag válaszoltam az ön által feltett kérdésre, és akkor egyértelművé tettem azt, hogy 1994-ben az illető, azaz a volt ÁVH-s tiszt által feltett kérdésekre, illetve kérelemnek megfelelően írtak egy választ. 1994-ben!
Hangsúlyozni szeretném, hogy a Belügyminisztériumhoz - sajnos ilyen az életünk - mint jogutód munkáltatójához fordult annak idején az illető, és mivel azok az iratok, amelyeket ő kért, csak a Belügyminisztériumnál lelhetők fel értelemszerűen, ezért azt hiszem, hogy ebben kivetnivaló nincs. Az akkori válaszomban egyértelműen tájékoztattam önt arról, hogy egyrészt az ő megkeresésére ment el az a levél, másrészt pedig azóta a belügyminiszter úr, a közigazgatási államtitkár úr, illetve a kabinetfőnök úr, mindhárman különböző kérelmeknek, megkereséseknek eleget téve teljesen egyértelműen válaszoltak. Ezekben a válaszokban egyértelműsítették azt, hogy a volt ÁVH-s kérelmező beosztottjainak a vallomását idézték ebben az ominózus anyagban. Egyébként ez teljesen egyértelmű is. A feltett kérdésekre kapott válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze. Azt hiszem, hogy ezek után nincs miről vitatkoznunk, hogy vajon elfogulatlanok voltak-e ezek a vallomások vagy sem - teljesen egyértelmű, hogy elfogultak voltak.
Az előbb idézett, illetve említett három irat mindegyikében a belügyminiszter úr, az államtitkár, a kabinetfőnök tájékoztatta a kérelmezőket, illetve a hozzá fordulókat, hogy a belügyminiszter és a Belügyminisztérium álláspontja teljes mértékben megegyezik a közvélemény álláspontjával. Nagyon jól tudjuk, hogy az Államvédelmi Hatóság a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a terrornak olyan szervezete volt, amelytől az emberek a legjobban féltek, és amely a legtöbb szenvedést okozta nekik.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
