DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az interpellációban feltett kérdést köszönettel veszem, mert módomban áll a nyilvánosság előtt tisztázni a mezőgazdasági kistermelésen belül a vetőmag-, a bértermelés, az állatok bértartása, bérnevelése és bérhizlalása jövedelemadózási alapelveit.
Ugyanis a kistermelőket érintő adózási szabályok 1997. évre jelentősen megváltoztak. Sajnos, a kérdésben érintettek részére mindenben érthető és egyértelmű megfogalmazás nem valósult meg. Ezért év közben az szja-törvény módosításával pontosítottuk a "mezőgazdasági őstermelő" fogalmát. Erről az Országgyűlés '97. január 1-jére visszamenőleges hatállyal hozott döntést.
A mezőgazdasági kistermelésben elterjedt forma a vetőmag bértermeltetése, állatok bértartása, bérnevelése és bérhizlalása is, melynek során a végtermék előállításának csak egyetlen fázisát végzik el a termelők. Így bár az őstermelők tevékenységi köre a mezőgazdasági főtermék előállítására, valamint a saját gazdaságban előállított termék feletti jogosultságra épül, de a bevett gyakorlat miatt a bértermelés, bérhizlalás is meghatározott feltételek mellett a mezőgazdasági őstermelői körbe tartozik.
A kérdés az, hogy hogyan értelmezhető a mezőgazdasági kistermelés kedvezményeihez feltétlenül kapcsolódó bevételi korlát, amely meghatározza az igénybe vehető kedvezményeket. Az szja-törvény mind a kistermelői tevékenységi kört, mind a bevételi értékeket illetően a végterméket veszi alapul, tehát ebben a speciális termelési formában, amelyben a termék-előállítás egyetlen fázisa valósul meg, nem lehet ettől az alaptól eltekinteni. Ezért ugyanúgy, ahogy már az elmúlt évben, 1996-ban is, a bérhizlalása során a bevételben is és a költségekben is figyelembe kell venni a kihelyezett állatok kihelyezéskori értékét. Ugyanis a hízott kacsát előállító kistermelők között csak így állíthatók fel azonos versenykövetelmények.
Az interpellációval kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy ahhoz, hogy a kacsa bérhizlalása őstermelői tevékenységnek számítson, nem feltétel, hogy a sovány-kacsát az őstermelő tulajdonába adják. Az interpellációban szereplő felvetés lényegében arra irányult, hogy a kacsa-bérhizlalás jövedelmezősége a felvásárlási ár és a felmerülő költségek különbözete kevés. Ez pedig nem a példában bemutatott áfa-elszámolás problémája, hanem a bérhizlaló és a kacsát kihelyezők közötti megállapodás eredménye, melyet központilag, adminisztratív eszközökkel befolyásolni nem szeretnénk.
Megköszönöm képviselő úr ágazatunk iránt megnyilvánuló figyelmét, és kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
