DR. FAZAKAS SZABOLCS
DR. FAZAKAS SZABOLCS
DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Országgyűlés határozatában értékelte a gazdasági kamarákról szóló törvény végrehajtásának tapasztalatait, és felkérte a kormányt, hogy segítse elő az egyértelmű rendezést, beleértve a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását.
Az Országgyűlés a közigazgatási feladatoknak a kamarákhoz való átadásához kapcsolódóan fontosnak tartotta a kamarák finanszírozására vonatkozó alternatív javaslatok kidolgozását, a kamarai tagdíjak adóból való teljes vagy részleges levonási lehetőségének újbóli átgondolását, a kamarák döntési kompetenciájának tisztázását az állami pénzalapokból és pénzügyi célelőirányzatokból nyújtott támogatások odaítélésénél.
A törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők:
A kamarai tagdíjrendszer felülvizsgálata során mérsékelni kell a kamarai tagok terheit, és a jelenleginél arányosabb teherviselést biztosító tagdíjrendszert kell kialakítani. A követelményeknek megfelelően a tagdíj mértékének felső határa az iparűzési adó 25 százaléka, legfeljebb 10 millió forint legyen.
A jelenlegi tagdíjrendszer szerint a kamarai tagok csak székhelyük szerint fizetnek tagdíjat, ennek következtében az arányos közteherviselés elve szenved sérelmet. A módosítás lényege, hogy az Országos Gazdasági Kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes területi kamarákban megillethetik a tagok jogai és terhelhetik a tagok kötelezettségei.
A gyakorlati tapasztalatok azt igazolták, hogy a gazdasági kamarák tagkör-elhatárolásához nem teljesek az objektív ismérvek. E probléma megoldására a törvénymódosítás lehetőséget ad, hogy a vállalkozások maguk dönthessék el: melyik gazdasági kamarához kívánnak tartozni. A kamarai tag a választás lehetőségével ötévenként egyszer élhet, és csak olyan gazdasági kamarát választhat, amelynek feladatkörébe tartozó tevékenységet ténylegesen végez.
A kamarák fontos gazdaságfejlesztési feladatai indokolják, hogy részt vehessenek az elkülönített állami pénzalapokból és célelőirányzatokból nyújtott támogatások odaítélésének döntési mechanizmusában. A törvényjavaslat az Országgyűlés határozatának figyelembevételével tartalmazza, hogy a gazdasági kamarák külön törvények rendelkezései szerint részt vehessenek a törvényes feladatokkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési célelőirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.
A kamarák egyetértésével kialakított esetekben a törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a - nem törvényi szinten megállapított - közigazgatási hatásköröket a kamarák részére kormányrendelettel átadhassa. A javaslat elfogadása esetén a közigazgatási feladatok átadásának folyamata jelentősen fölgyorsulhat. A későbbi esetleges változások nemigen igényelnének törvényhozási eljárást, ugyanakkor a kamarai egyetértés a gazdasági kamarák számára kellő garanciákat biztosít. Ehhez kapcsolódóan a javaslat a közigazgatási feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit is megteremti. Ezzel lehetővé válik, hogy a gazdasági kamarák közigazgatási eljárási, szolgáltatási díjat szedjenek.
Az időközben megjelent magasabb szintű jogszabályok alapján a javaslat pontosítja a gazdasági kamarákról szóló törvényt. Így egyértelművé teszi, hogy a mesterképzés és -vizsgáztatás kamarai feladat.
Fontos garanciális jellegű rendelkezést tartalmaz az a javaslat, amely a kamaráknak jogot ad arra, hogy az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése érdekében működjenek együtt a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal.
A javaslat lehetőséget ad a gazdasági kamaráknak, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzenek. Ennek keretében a cégbíróság eltilthatja a céget a további működéstől, megszűntnek nyilváníthatja, amennyiben a törvényes működés másképp nem biztosítható.
Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy köszönetemet fejezzem ki a kamaráknak a konstruktív javaslatokért, észrevételekért, amelyekkel elősegítették a törvényjavaslat jobb megalapozását. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során elhangzott néhány olyan fontos észrevétel, javaslat, amelyek további megfontolást igényelnek.
Ezek közül szeretném kiemelni azt a javaslatot, hogy szervezettebbé kellene tenni a kormány és a kamarák közti együttműködést, esetleg olyan intézményes fórum kialakításával, amely lehetőséget nyújtana a jelentősebb gazdasági előterjesztések, javaslatok, jogszabálytervezetek megvitatására.
A különböző kamarai elnevezésű szervezetek számának szaporodása miatt meg kell fontolnunk a gazdasági és a szakmai kamarák közötti pontosabb elhatárolást, a kettős tagság kérdését.
(16.40)
A 2. ponthoz: a közigazgatási feladatátadás jelentős lépése az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény a magántulajdon garanciáit és a vállalkozói szabadság, valamint az azonos versenyfeltételek biztosítását helyezte a szabályozás központjába. Az új szabályozás a hagyományos kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe lépett, megszüntette a múlt századig visszanyúló céhes jellegű vonásokat, és felszámolta azokat a vállalkozásokat akadályozó kötöttségeket is, amelyek 1990-ig a kisvállalkozásra vonatkozó szabályozást jellemezték.
Az elmúlt években ugyanakkor szembetűnővé vált a szabályozás néhány fogyatékossága. Így például nem megfelelően érvényesültek az egyes tevékenységekre vonatkozó hatósági rendelkezések, nem hatékony az utólagos ellenőrzés, amely egyes esetekben nem megfelelő munkavégzést eredményezett.
A törvényjavaslat nemcsak abban újszerű, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadását a gazdasági kamarák hatáskörébe bocsátja, hanem abban is, hogy a hatósági és más előírások meglétét a gazdasági kamara előzetesen vizsgálja. A fentieken túlmenően széles körű szolgáltatási, tanácsadási tevékenységgel is segíti a vállalkozásokat. A törvényjavaslatban előterjesztett új rendszer számos előnnyel járhat mind a vállalkozók, mind a nemzetgazdaság egésze számára. A gazdasági kamarák eredményesen léphetnek fel a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal szemben, és segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet.
A törvényjavaslat további rendelkezése, hogy megkönnyíti a vállalkozások megkezdését. A gazdasági kamara szerzi be a vállalkozás megszervezéséhez szükséges adatokat; az egyablakos rendszer keretében a gazdasági kamara az érintett szervezetektől a vállalkozások részére biztosítja az adószámot, esetleg az adóazonosító jelet, a társadalombiztosítási számot, valamint a statisztikai számjelet, ezzel is mentesítve a vállalkozókat számos adminisztratív kötelezettségtől. Ezzel jelentősen egyszerűbbé válik az egyéni vállalkozások megkezdése. A bizottsági vitákban megfontolásra érdemes javaslatként vetődött fel, hogy a jogszabály hatálybalépését nem évközi időpontban kellene megállapítani.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatok régóta érlelődő gyakorlati problémákat oldanak meg, erősítik a kamarák köztestületi jellegét, a kamarai törvényben megállapított feladatok végrehajtásához jobb feltételeket nyújtanak, mérséklik a tagok terheit.
Megköszönöm a bizottságok támogatását, konstruktív javaslatait és észrevételeit, és egyben kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
