BUZÁS SÁNDOR
BUZÁS SÁNDOR
BUZÁS SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi törvény jelentőségéről - az eddig elhangzott vélemények alapján - valamennyien meg vagyunk győződve. Olyan széles és nagy kiterjedésű, a társadalmat érintő szabályozásról szóló törvényről van szó, amelynek időszerűségét eddig senki nem vitatta. Azt, hogy a kormány a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvény előkészítését milyen részletességgel és milyen körültekintéssel készítette el, ez a törvény jelentős mértékben tükrözi.
A szocialista frakció gazdasági munkacsoportja részéről volt alkalmunk figyelemmel kísérni a törvény-előkészítéssel kapcsolatos munkát, találkozni azokkal a civil szervezetekkel és egyéb, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátó felügyelőségek képviselőivel, akik érdemben véleményezték a törvényjavaslatot és nyilatkoztak a törvény által szabályozni szándékolt területről. A többségi vélemény azt tartalmazta, hogy a törvény időszerűsége és beterjesztése nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időben a társadalom, valamint a fogyasztók érdekképviseletét és védelmét.
Az eddig elhangzottakon túl egy-két konkrét kérdéssel szeretnék foglalkozni, többek között a fogyasztóvédelmi felügyelőség szervezetével. Feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a törvény - a beterjesztett törvényjavaslatban megfogalmazottakkal ellentétben - a területi felügyelőségek működését ne csak szakmai felügyelettel utalja a főfelügyelőség hatáskörébe, hanem a korábbi gyakorlat szerint szervezetileg is. A korábbi szervezeti forma mintegy egy évvel ezelőtt szűnt meg, és a területi felügyelőségek akkor kerültek közigazgatási irányítás alá. Ezt a szervezeti formát újra kell gondolni, mert a területi munkát, a területen végzett feladatokat csak úgy lehet átfogóan és egyértelműen a szakmaiság mellett biztosítani, ha ezt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egységes szervezeti keretben végzi, ugyanis a kettős irányítottság feszültséget indukál, és a munka szervezésében nagymértékű nehézséget jelent. Alapvetően indokolt ez azért is, mert a jelenlegi szervezeti keretek között a területi felügyelőségek irányítását tulajdonképpen a Belügyminisztérium, a szakmai felügyeletet - a törvény által szabályozottnak megfelelően - várhatóan az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium látja el, és ez a kettősség - még egyszer szeretném aláhúzni - az eddigi gyakorlat alapján azt a tapasztalatot engedi levonni, hogy ez a szervezeti keret nem kellően hatékony. Ezt a feladatok elvégzése érdekében feltétlenül át kell gondolni.
A következő terület, amivel foglalkozni szeretnék, az egyéb felügyelőségek, tehát a fogyasztóvédelemmel foglalkozó felügyelőségek és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kapcsolata. Tulajdonképpen a törvény egyértelműen szabályozza és meghatározza azt, hogy az új szabályozásnak megfelelően a már korábban törvényben vagy jogszabályban meghatározott jogköröket e törvény nem érinti. Azonban ahhoz, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok egyértelműen elvégezhetők legyenek, feltétlenül szükséges az e területen tevékenykedő szervezetek között a megfelelő harmonikus, egyeztetett együttműködés. A törvény nem általános jogkörrel, de lehetővé teszi - vagy szándékolja lehetővé tenni - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek azt, hogy a fogyasztókat érintő egyes területeken ellenőrzést, vizsgálatot kezdeményezzen. Ezt azonban - még egyszer hangsúlyozom - úgy kívánja szabályozni, hogy a már eddig megalkotott jogszabályokkal, törvényhelyekkel érintett hatásköröket nem érintheti és nem sértheti.
A következő terület, amivel foglalkozni szeretnék, a bírságolást, a bírság kiszabásának feltételeit és a bírság nagyságának meghatározását tartalmazza. Több észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz alsó és felső határt, és hogy ez így helyes-e. Az eddigi gyakorlat alapján azt a következtetést vontuk le - amit munkacsoportunk is és képviselőtársaink is támogatnak -, hogy ebben a törvényben nem szükséges alsó és felső határt megkötni, ezt a jogkörrel rendelkező hatáskörébe kell utalni, és minden esetben a bírságolás indoka tegye szükségessé vagy határozza meg, hogy a kiszabott bírság nagyságrendje mikor a leghatékonyabb. A jogorvoslati lehetőség megvan, és amennyiben a kiszabott bírságot a bírságolt vitatja, megvan a lehetősége a jogorvoslatra. Az igazságszolgáltatás területén erre megfelelő gyakorlat kialakítása történhet meg.
A következő terület, hogy a törvény egyértelműen szabályozza azt, hogy a bírság milyen célra használható fel; ezt törvényileg is kezdeményezzük, módosító javaslatot is be kívánunk nyújtani ennek érdekében. A fő célokat javasoljuk a törvénybe is beemelni, és ezt nem a kormány hatáskörében történő szabályozásra utalni.
Mivel indokoljuk ezt? Alapvetően az teszi szükségessé a törvényi szintű szabályozást, hogy a kiszabott bírság a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos felvilágosító, társadalmi és egyéb olyan célokra legyen fordítható, amelyek elősegítik a fogyasztók felkészítését, nem pedig a meglévő szervezetek működési költségeinek a fedezetét biztosítják. Megítélésünk szerint feltétlenül indokolt, hogy ez a törvény hatáskörében kerüljön szabályozásra.
Megítélésünk szerint a törvény fő célja - az eddig elhangzott véleményekkel ellentétben - megfelelően biztosítja azt, hogy e törvény a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos koordinációs feladatokat lehetővé tegye. A törvény biztosítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, lehetővé teszi a fogyasztóvédelemmel foglalkozó állami és civil szervezetek koordinált együttműködésének feltételeit, és egyértelművé teszi, hogy a fogyasztóvédelem szabályozása területén a törvény ne csak az áru, hanem a szolgáltatást végző szervezetek tevékenységét is szabályozza.
Összességében úgy ítélem meg, hogy a törvényjavaslat szerkezetében és beterjesztési formájában megvitatásra és elfogadásra alkalmas, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a törvényjavaslaton módosító javaslatok benyújtásával még javítani lehet, élve a felajánlott ellenzéki lehetőségekkel is. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, és biztosítsuk azt, hogy a fogyasztóvédelmi törvényt a parlament még ebben az ülésszakban el tudja fogadni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
