PÁPAI MIHÁLY
PÁPAI MIHÁLY
PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénytervezet közhasznú szervezetekről beszél. A "közhasznú szervezet" kifejezés egyszerű, laikus gondolkodás szerint olyan intézmény, amely fontos közfeladatot lát el. Ilyen lehet például az energia-, rádió-, televíziószolgáltatás, tömegközlekedés, víz, csatornázás stb. A példaként felsorolt tevékenységeket végző szervezetek azonban mégsem közhasznú szervezetek, hanem többségük valamilyen gazdasági szervezetként, részvénytársaságként működik.
Nagy meglepetéssel fogadta a közvélemény az energiakompenzációval kapcsolatos kormányintézkedést is, miszerint az e célra biztosított költségvetési keretet nem közalapítvány, nem közhasznú társaság és nem köztestület, tehát nem közhasznú szervezet, hanem magánalapítvány számlájára utalta át a kormány azzal a céllal, hogy ez az alapítvány bonyolítja le a kormány intézkedésével kapcsolatos teendőket. Ezek szerint tehát az állami költségvetésből több millió forint került átutalásra egy magánszervezet részére, amely szervezet természetesen nemcsak kötelezettségeket vállalt, hanem az azzal együtt járó jogosítványokat, például a kamatkedvezményeket is élvezi.
A fentiek teljes fogalmi zavarra utalnak. Van tehát olyan szervezet, amelynek a tevékenysége közhasznú jellegű, de ennek ellenére mégsem közhasznú szervezet formájában, hanem a társasági törvény alapján működik. A fogalmi zavarokat a javaslat tovább fokozza azzal, hogy egyáltalán nem foglalkozik a közhasznú szervezetek gazdaságban betöltött lehetséges szerepével, s indoklása azonosítja a közhasznú szervezeteket a civil szervezetekkel. Ez a két szervezeti kör azonban még távolról sem nevezhető azonosnak, mert közismert, hogy vannak civil szervezetek, amelyeknek a tevékenysége nem minősíthető közhasznú jellegűnek. Ugyanakkor vannak olyan civil szervezetek, amelyek csak bizonyos rétegek érdekképviseletére alakultak.
Végül vannak olyan szervezetek, amelyek a politikai életben meghatározó szerepet vállalnak, de természetesen nem politikai szervezetek: ilyen például a munkavállalói érdekképviseleti szervek rendszere. Ez utóbbi szervezet egyértelműen közhasznú szervezet, de arról a javaslat nem rendelkezik, hogy miként. A fentiek alapján a javaslat pontatlan, még a saját szabályozását sem oldja meg tökéletesen.
A javaslat preambuluma a közhasznú szervezetek egyik legfontosabb sajátosságaként említi az öntevékenységet és a nonprofit jelleget. Ezzel az általános érvényű megállapítással szemben a javaslat több helyen a közhasznú szervezetek gazdasági eredményére utal. Ez a kifejezés viszont azt jelzi, hogy a javaslat szerint a szervezet vagyoni eredmény elérésére törekszik, mert ennek következményeként gazdasági eredményt produkál. Ebben az esetben azonban nem nevezhető a közhasznú szervezet nonprofit szervezetnek, hanem nyereségorientáltnak, nyereségorientált szervezetnek.
Idevonatkozóan említhető a javaslat 5. § (1) bekezdés c) pontja, amely egyértelműen eredményről rendelkezik - igaz azonban, hogy annak felosztására nem ad lehetőséget; ha ugyanis azt tette volna, akkor teljesen egyértelműen gazdasági társaságról lenne szó. Véleményünk szerint a közhasznú szervezetek nonprofit jellegéből adódóan nem lehet szó gazdasági eredményről; ezzel szemben azonban nem kizárt, hogy a közhasznú szervezeteknek bevételeik legyenek - a bevétel azonban nem az eredményes gazdasági tevékenység függvénye.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A javaslat 6. §-a a kiemelkedően közhasznú szervezetekről rendelkezik, és azt minősíti a közhasznú szervezetek közül ilyennek, amely állami szerv vagy helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységet végez. Nem világos azonban az ilyen szervezetek hatásköre. Mit végez el az adott területen az önkormányzat, s milyen, ezzel összefüggő feladat kerül vagy kerülhet a kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységi körébe? A javaslat következetlenségére utal, hogy a továbbiakban nem foglalkozik az ilyen közhasznú szervezetekkel.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy felesleges a közhasznú szervezetek köréből kiemelni azokat, amelyek bizonyos állami, önkormányzati feladatokat látnak el. Helyesebb lenne azt egyértelművé tenni, hogy nem közhasznú szervezet közhasznú tevékenységet állami költségvetési juttatásból biztosított összeg felhasználásával nem folytathat. Másrészről ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű keret csak közhasznú szervezet részére biztosítható. Tekintettel arra, hogy a javaslat helyesen különböző előjogokat biztosít - itt gondolok illetékkedvezményre, vámkedvezményre a közhasznú szervezetek részére -, ezért várhatóan olyan szervezetek is kérik majd a bírósági bejegyzéseket, amelyek nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyeket a javaslat bevezetni tervez. Fontos feladat hárul tehát a bejegyzést elvégző bírósági szervezetre és a törvényességi feladatokat ellátó ügyészi szervezetre is. E két szervezet hatékony működése a közhasznú szervezetek létrehozásának és működtetésének egyik legfontosabb feltétele. Reméljük, az igazságügyi kormányzat megfelelő figyelmet fordít arra, hogy az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítsa.
A közhasznú szervezetek egy része társadalmi szervezet lesz; a társadalmi szervezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy rendkívül nehéz megtalálni a közgyűlések, taggyűlések olyan időpontját, amikor alaposan feltételezhető, hogy a részvétel biztosítja a testület határozatképességét. Az egyesületi törvény ezt a problémát úgy oldja meg, hogy lehetővé teszi a másodszori közgyűlés megtartását a jelenlévők létszámától függetlenül is. Az utóbbi időben a jogirodalom is foglalkozott a társadalmi szervezetek - például a társasházak működésével kapcsolatos - hasonló gondjaival. Egyetértünk azzal, hogy olyan törvényi szabályozást kell biztosítani, amely egyrészt lehetővé teszi a szervezetek életszerű működését, ugyanakkor lehetőséget biztosít valamennyi tag részvételére, illetve szavazati jogával való élésére. A javaslat 8. §-a foglalkozik a közhasznú szervezet létesítésére vonatkozó okirat tartalmával, s csupán utal arra, hogy a legfőbb szerv üléseinek határozatképesnek kell lennie, de nem rendelkezik a megismételt határozatképességről.
A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági eljárás - amint erre a fentiekben már utaltam - nem kis terhet jelent majd a bírói szervezet számára: fel kell készülnie egy viszonylag nagyobb munkamegterhelésre, melynek szükségszerű következményeként előfordulhat, hogy elhúzódik a bejegyzési eljárás. Igaz ugyan, hogy a javaslat az ilyen ügyek tekintetében soronkívüliséget biztosít, de ez önmagában - a feltételek biztosítása nélkül - nem teremti meg a gyors bejegyzés lehetőségét. Megfontolandó esetleg az - hasonlóan a cégeljárás új szabályaihoz -, hogy határidőt kellene megállapítani a bejegyzésre, törlésre, átsorolásra, regisztrálásra stb.; amennyiben a törvény nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, úgy célszerű lenne, ha a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet szabályozása tartalmazza a garanciákat a gyors eljárásra.
Összegzésként megállapítható, hogy a közhasznú szervezetek egységes jogi szabályozása indokolt, azonban ez a javaslat sok vonatkozásában nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogalkotásról szóló törvény meghatároz. Ezért elfogadására csak jelentős módosításokkal kerülhet sor.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
