ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF
ISTVÁN JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony... Azt hiszem, nem szól a saját mikrofonom. (Közbeszólások: De szól! - Maga elé helyezi a kézi mikrofont.) Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Kisebbségi véleményt szeretnék elmondani a két törvénytervezettel - az 1993. évi felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény módosításával - kapcsolatban.
A két módosító javaslat fő célja, közös célja a kisebbségi vélemény szerint, hogy az állami ellenőrzést fokozottabb mértékben kiterjeszti az egyházi oktatási intézményekre a közép- és a felsőoktatási intézmények esetében. Az állami ellenőrzés tettenérhetősége a törvénytervezet több pontján kitapintható: egyrészt nyíltabb, másrészt pedig szélesebb körű eszköztárat vonultat fel a törvénytervezet az állami ellenőrzésre.
A felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban a művelődési miniszternek lehetőséget ad, hogy döntsön az első évre való felvehető létszám arányának elbírálásában, ő gondoskodik az egyházakkal, illetve az egyházi intézményekkel kötött megállapodás létszámarányos betartásáról, és ezt évenként kell megvitatni és a megállapodást realizálni. Lehetőséget ad a művelődési miniszternek arra is, hogy törvénysértés esetén, ha úgy gondolja, hogy valamelyik egyházi intézmény szabályzata vagy szabályrendelete törvénybe ütköző, akkor megsemmisítse, illetve a bírói döntést megelőzően is megakadályozhatja. Igaz, hogy a törvénytervezet lehetőséget biztosít arra, hogy az érintettek bírósághoz fordulhassanak, de a bírósági ítéletek általában hosszadalmasak, és addig zűrzavart okozhatnak ezek a beavatkozások.
Különös megszorításnak és diszkriminatív megkülönböztetésnek tekintjük azt, hogy az egyházi felsőoktatási intézményekben és a közoktatási intézményekben - főleg a felsőoktatási intézményekben - valamennyi törvényi követelménynek meg kell felelni, az állami karok esetében, szakok létrehozásánál viszont ezt nem írja elő a törvény - ezt mindenképpen diszkriminatív jellegűnek tartjuk.
Állami ellenőrzésnek tekintjük azt is, hogy a hittudományi egyetemeken és a lelkésztovábbképző intézetekben lehetőséget biztosítanak arra: a törvénytervezet 5. § (4) bekezdése értelmében nem esik korlátozás alá a hitéleti képzés esetén a hallgatók világnézeti elkötelezettsége, így lehetővé válik az is, hogy egyházi intézetekben ateista vallástanárokat képezzenek. Úgy gondoljuk, hogy ez alkotmányellenes, és az alkotmányban foglalt ez irányú iránymutatásokkal nem összeegyeztethető.
Az egyházi felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzése felett megadja a minisztériumnak az ellenőrzés lehetőségét. A szabályozás technikája olyan, hogy lényeges kérdésekben az intézmény vezetőjével teszi lehetővé a megállapodást, lényegtelen esetekben pedig az illető intézmény fenntartójával. Úgy gondoljuk, hogy itt, e tekintetben mindig a fenntartóval kellene a megegyezést létrehozni - ezt módosító indítvánnyal kívánjuk javítani -, mert megítélésünk szerint csak ebben az esetben kerüljük el az alkotmányellenességet.
A közoktatásról szóló törvény esetében is sok kívánnivaló van, ezt is elfogadott, csak módosító indítványokkal lehet erősíteni. Nagy veszély az, hogy a jegyzők és a főjegyzők, illetve az önkormányzatok minőségi többségével történő döntés alapján adhatók vissza egyes olyan egyházi intézmények, amelyek visszaadása a kárpótlási törvényben, illetve az egyház-finanszírozási törvényben biztosított, más esetekben nem kaphatják vissza az egyházak.
(11.30)
Itt is az a véleményünk, amit elmondtam. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Általános vitára ezért és sok más ok miatt alkalmatlannak tartjuk.
