DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Bár az elnök asszony felhívására megjelent a kultuszminisztérium államtitkára, akit ezúttal is tisztelettel köszöntök, és örülök, hogy megtiszteli az Országgyűlést jelenlétével, nem hagyhatom szó nélkül, hogy annak a nemzetközi szerződésnek az előterjesztője, amelyen az összes törvénymódosítás alapszik, a Külügyminisztérium, sajnos, távol van.
Tisztelt Országgyűlés! Négy, egymással összefüggő, a szentszéki megállapodásból következő törvényjavaslat fekszik előttünk; három korábbi törvény módosítása, és egy új törvényjavaslat - ez a már többször érintett, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló.
Tisztelt Országgyűlés! Ezen javaslatok kapcsán nem az a kérdés, amit néhányan kimondatlanul is föltesznek, hogy eltartsa-e az állam az egyházakat, hanem az, hogy az 1994. július 15-én önök által megszavazott kormányprogram szerint miként lehet a koalíciós pártok által is elismerten nagy fontosságú egyházi működés anyagi hátterét kiépíteni, és amint arra az államtitkár úr utalt - Akar Lászlóra gondolok -, az egyházak teljes anyagi függetlenségét fokozatosan megvalósítani. A javaslatok ezen célokat szolgálják, noha az a Magyar Demokrata Fórum szerint is elfogadhatatlan, hogy az egyházak ezután kizárólag az új egyház-finanszírozási törvény alapján kaphassanak csak majd támogatást, és megszűnjék az egyedi támogatások és rendkívüli juttatások lehetősége. Érthető, hogy átláthatóvá és homogénné kívánja tenni a kormányzat ezt a finanszírozási rendszert, azonban ez részben ütközik a vatikáni megállapodással - hogy pontos legyek, az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodással - oly módon, hogy nincs arra garancia, hogy az e célra legalább fejben vagy szándék szerint elkülönített pénzek vajon nem kerülnek-e olyan helyre, ahonnan egyfajta garancia, egyfajta biztosíték a már eddig meglévő egyedi támogatások és rendkívüli juttatások lehetőségét - mint olyant - strukturálisan nem csökkenti-e.
Tisztelt Országgyűlés! Ami pedig a Róma szabta ruhát illeti: a Szabad Demokraták Szövetsége figyelmét sajnos fel kell hívni arra, hogy a Magyar Katolikus Egyház nem felekezet. A Magyar Katolikus Egyház világegyház, amelynek központja az Apostoli Szentszék, és amely nemzetközi jogalany. Ennek következtében a legnagyobb magyarországi történelmi egyház és a magyar állam közötti viszony szabályozása nemzetközi szerződésben történik, és bár nem hangzott el azon felekezet álláspontjának egésze, amely hangot kapott a Szabad Demokraták Szövetségének egyik felszólalásában, azért arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a nemrégiben keletkezett úgynevezett szabadegyház nem azonos - a történeti távlat és a történeti, kulturális, vallási jelentőség egész horizontját tekintve - például a magyar történelmi egyházakkal.
Általános vitában vagyunk, tisztelt Országgyűlés, tehát pusztán azokat a pontokat kívánom érinteni, amelyekre az államtitkárok, az államtitkár urak is utaltak, illetőleg amelyekre néhány előttem szóló ellenzéki képviselőtársam is utalt; nevezetesen: az egyházak közös állásfoglalásának azon fejezetére, amely néhány pontban összegyűjti azokat a legfontosabb területeket - tehát konkrét témákat, nem az egyes törvényjavaslatokhoz, vagy törvénymódosítások egyes paragrafusaihoz fűződő részletes kifogásokat, hanem azokat a témákat -, amelyeknek a rendezése ebből az utolsó változatból objektív okok miatt, előkészítetlenség miatt, mindegy, hogy mi miatt, de kimaradt, és amely területek legalább részben pótolhatók módosító indítványok által.
Az első ilyen fontos terület az, hogy az egyházak által végzett közszolgálati tevékenység átvállalt állami feladat, így annak finanszírozása értelmezésük szerint nem tekinthető egyházi támogatásnak.
A második a már többször említett hitoktatási kérdés, a hitoktatók kérdése. Ugyanis szerintük a hitoktatás önálló költségvetési címként való normatív támogatását ismételten és nyomatékosan kérniük kell. Nyilván azért kell kérniük, mert ez a vitákban vagy nem tisztázódott, vagy pedig a tisztázott eredmény, amennyiben negatív volt, azért nem került be, amennyiben pedig pozitív volt, akkor kimaradt. A hét évvel ezelőtti megszerzett és azóta folyamatosan gyakorolt jog elveszítése visszalépés volna.
A 3. pont, a személyi jövedelemadó ugyancsak sokszor érintett kérdés, az a bizonyos második 1 százalék, amely szerint ennek az 1 százaléknak a felajánlásából nem lehet következtetni az egyes egyházak tényleges létszámára, hiszen a nyugdíjasok, a diákok, a munkanélküliek, a pályakezdők és a földművesek nem, vagy alig fizetnek jövedelemadót.
Nagyon fontos a 4. pont, ugyancsak a személyi jövedelemadó költségvetési kiegészítéséről rendelkező törvényjavaslat adott bekezdésében. Az nevezetesen, hogy az ott szereplő végösszegek legyenek garantáltak, ahogyan azt az államtitkár úr is mondta, mely garancia 2011-ig marad érvényben.
(10.50)
Véleményük szerint, de ez már felsőoktatási kérdés, és ez egy másik törvénycsomag része, az egyházi felsőoktatási intézményekben folyó képzés során egyházi oldalról nem érvényesülnének maradéktalanul az alkotmányos alapjogok abban az esetben, ha az ide vonatkozó törvény 32. §-a maradna.
A 6. pont szerint elfogadhatatlan az iskolaátadás és a finanszírozás azon új szabályrendszere, amely ellentétes a szabad vallásgyakorlat és a szabad iskolaválasztás jogával.
A 7. pont - és ez a közoktatási megállapodásokat érinti -, azért fontos, hogy az iskolafenntartó egyházi vezetők és az önkormányzati vezetők közötti közoktatási megállapodások mint polgárjogi szerződések vétessenek tekintetbe, amelyeket bármely egyház esetén csak mindkét fél hozzájárulásával lehet megszüntetni, illetve felfüggeszteni.
Az egyházak álláspontja szerint, és ezeket a Magyar Demokrata Fórum osztja, nem indokolható, hogy a tervezetben a hitélettel kapcsolatos egyetemi, főiskolai támogatások összege a költségvetésben a többi világi szak támogatásától elkülönítve szerepeljen.
A 9. és a 10. pont voltaképpen biztosíték kérése, biztosíték igénylése egyrészt arra, hogy a megkezdett beruházások befejezést nyerhessenek, másrészt pedig arra, hogy az egyházakkal kötött vagy kötendő megállapodások minden kormányzati szerv részéről maradéktalanul végrehajtassanak.
Nem feladatom mérlegelni, de nyilván ennek a kérésnek is elég súlyos oka lehet, ha az állam minden szerve részéről nem azonos módon viselkedik az egyházakkal kapcsolatban - gondolok itt különféle minisztériumokra -, ami a törvények értelmezését illeti.
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvénymódosítás voltaképpen az egyházak gazdálkodási szabályairól szól, és ezeknek a szabályoknak a törvénymódosításban, a törvényjavaslatban feltüntetett módjával a Magyar Demokrata Fórum az alapelvet tekintve egyetért, és azt, mint azt majd másutt is jeleznem kell, megfelelő módosító indítványokkal korrigálni kívánja. Azért látunk erre esélyt, tisztelt Országgyűlés, mert egyrészt nemzeti ügyről van szó, és rendkívül nagy tömegeket, mondhatni az egész társadalmat érintő kérdésről van szó; másrészt pedig az a tény, hogy megszületett a kormányprogramnak megfelelően, még ha késve is, ha mulasztással is, de megszületett a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között ez a megállapodás, és ez a megállapodás egy politikai akaratot, politikai szándékot tükröz... - következésképpen a Magyar Demokrata Fórum lát esélyt arra, ha az alapelvekben megtörtént a lehetséges konszenzus, akkor ennek a módosításában is, ott, ahol közös megegyezésre lehet jutni, szintén van lehetőség.
Ez a módosítás, amit a kormány beterjesztett, ennek a tartalmára tekintettel van, és az ott megfogalmazott elvekkel összhangban kimondja, és ez a lényeg, hogy a vallásszabadságról szóló törvényben meghatározott közcélú egyházi tevékenységek folyamatos végzéséhez az egyházi intézmények az állami intézményekével azonos mértékű költségvetést kapnak. Ez, mint említettem, a megoldás lényegét tekintve elfogadható azon kiegészítéssel, amit a bevezetőben említettem, hogy tudniillik az egyedi támogatások eddigi lehetőségeit nem volna méltányos kizárni.
Ami a hitéleti és közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslatot illeti, itt is vannak olyan észrevételeink, amelyek egyrészt a finanszírozást illetik, másrészt az 1 százalékra vonatkoznak, harmadrészt pedig azon javaslatnak kell hangot adni ezzel kapcsolatban: elképzelhető volna, hogy a finanszírozás technikai bonyolítására legyen alkalmas, végezze ezt a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekkel foglalkozó államtitkársága - mint olyan strukturális központ, amely a szaktárcákkal, legyen az Pénzügyminisztérium vagy bármely más érintett tárca, az egyeztetéseket hatékonyan és megbízhatóan képes folytatni.
Kaptunk olyan észrevételt is a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználását, az 1 százalékot illetően, amely szerint célszerű volna, ha a technikai számot az APEH-től nem tavasszal, hanem ősszel lehetne kérni október végéig; tehát az államtitkár úr által jelzett és támogatandó, azt hiszem, úgy fogalmazott, hogy csúsztatott folyósítás (Akar László bólogat.) voltaképpen a gazdasági éven belül egy kicsit későbbre, vagy ha elölről nézzük, akkor hátrébb tolódna, hiszen az egyháznak ez technikailag egyszerűbb volna.
Ami az ingatlanokat, illetőleg a tulajdoni helyzet rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. évi törvényt illeti, itt ugyancsak azt a javaslatot tudjuk támogatni, hogy a szentszéki megállapodásban szereplő ingatlanokat illetően a 42 milliárd forintos járadékalap, illetőleg a 818, természetben igényelt ingatlan - ami megállapításra került, és ami az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás mellékletét képezi tételesen, pontosan, hellyel, utca-, házszámmal megadva - ügyében, tekintettel az önkormányzatok teljes mértékben méltányolandó aggályaira, a rugalmas eljárás technikáit dolgozzák ki közösen, összhangban a Magyar Katolikus Püspöki Kar álláspontjával, mely szerint a Magyar Közlönyben csupán a járadékalap összege, tehát a 42 milliárd, illetőleg az ingatlanok rögzített száma, tehát a 818 darab ingatlan mint olyan kerüljön közzétételre, pontos melléklet nélkül, hiszen éppen az önkormányzatok idézett felvetései nyomán lehetséges, sőt valószínű, hogy ennek egyes tételei módosulnak.
Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, ez a javaslatcsomag, ide értve a közoktatásról és a felsőoktatásról szóló törvénymódosításokat is - amelyekről a Magyar Demokrata Fórum a jövő héten kívánja kifejteni álláspontját az általános vitában -, a Magyar Köztársaság és a Szentszék közötti megállapodásból következik.
Ha elfogadjuk azt, hogy ez a nemzetközi megállapodás két fél kölcsönös politikai jóakaratának az eredményeképpen született meg, és egy olyan kísérletet tesz az állam és az egyház anyagi, egyéb szervezeti viszonyának rendezésére, amely kísérlet jelenleg leírva, tárgyalható formában mindeddig az egyetlen kísérlet, akkor a Magyar Demokrata Fórum ezt a kísérletet szeretné közelebb vinni a sikerhez, módosító indítványaival szeretné elérni, hogy az a szándék, amely nemcsak politikai szándék, hanem Magyarország hívő népének és a nem hívő társadalom túlnyomó, jóakaratú részének tükrözi a nyugalom és a stabilitás iránti vágyát, ha ez a szándék testet öltött, akkor a módosító indítványokban, azok kormánypárti fogadtatásában is - reményeink szerint - pozitív visszhangra talál.
Tisztelt Országgyűlés! A konkordátumról a Magyar Demokrata Fórum ugyancsak a jövő héten kívánja kifejteni részletes álláspontját.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
