DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztővel egyetértek abban, hogy egy fontos törvényjavaslat megtárgyalására kerül most sor. Az igaz, hogy 1992 óta a társadalmi szervezetek tulajdonai, ingatlanai vonatkozásában nem történt semmiféle előrelépés. A Független Kisgazdapárt álláspontja e tekintetben az, hogy nem tulajdonba kell adni az ingatlanokat, hanem ingyenes használatba, legfeljebb egy alacsonyabb csökkentett bérleti díj mellett fejthetik ki tevékenységüket a társadalmi szervezetek. Tulajdonba adás vagy bérlet, vagy ingyenes használat mellett is ugyanazt a tevékenységet lehet ellátni folyamatosan, szükségszerűen, és azt hiszem, akadály nélkül is.
Erre a törvénytervezetre a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy előkészítetlenül került be a parlamentbe, tudniillik nem látjuk, hogy milyen mértékű a vagyon, milyen értékű az a vagyon, amelyet a társadalmi szervezetek e törvényjavaslat alapján majdan hatályába lépve megkaphatnának.
A társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységet nem folytatnak. Vajon ahhoz az ingatlanrészhez, amelyet megkapnak tulajdonul vagy teljes ingatlanként, lesz-e annyi fedezetük, hogy ennek az ingatlannak legfeljebb az állagmegóvó munkáit is el tudnák végezni? Megítélésünk szerint ezt a mérhetetlen - talán 200-300 milliárd forint értékű - vagyont nem szabad tulajdonba adni, ezt legfeljebb hasznosítani lehet, és az állam viselje annak a költségeit, ha valóban az a társadalmi szervezet hasznos tevékenységet fejt ki az állampolgárok vagy az állam érdekében.
Az ingatlanok értékét nyilvánvalóan az is nagyban befolyásolja, ha vidéken vagy esetleg egy városban, vagy a fővárosban található. Nyilvánvalóan továbbra is maradhat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében vagy irányítása alatt ez a vagyonrész, semmivel sem hátráltatná a társadalmi szervezeteket.
A társadalmi szervezeteknek a köre, megnevezése sem szerepel sem a törvény rendelkező részében, sem pedig indokolásában. Tudniillik a törvény indokolási része utal arra, hogy el kell adni ezt az ingatlanvagyont, mert a fenntartása tetemes költség, és vagyoncsökkenéssel jár. Nem biztos, hogy ha ez az ingatlan, illetve ez az ingatlanrész az állami tulajdonból kikerül, akkor valóban a vagyoncsökkenés nem következik be a társadalmi tulajdon tulajdonában, illetve használatában.
A következő a gondunk ezzel a törvénnyel: bizottság vagy pedig társadalmi szervezetek egy összessége fogja elbírálni, hogy kik milyen mértékben vagy pályázat útján hogyan juthatnak tulajdonhoz. Nem engedheti meg a parlament azt, hogy a társadalmi bizottságot vagy szervezetet meg ne nevezze, kik lesznek a tagjai, kikből áll ez, és merre viszi a tulajdonrendezés mikéntjét és formáját. Lényegében azt látjuk benne, hogy szabad prédává válik az a tulajdon, amelyet ma a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezel.
A másik dolog: ha ezek a társadalmi szervezetek a jelenleg meglévő vagyont ma tulajdonba kapják, a későbbiek során, a társadalmi fejlődés során létrejövő új szervezetek milyen vagyonhoz jutnak? Mert nyilvánvalóan őket is meg fogja illetni a tevékenységükhöz szükséges mértékű ingatlan.
Hiányzik a törvényjavaslatból, hogy mit nevezünk szükségesnek egy tevékenység folytatásához; folyamatos-e ez a tevékenység; ezt ki fogja elbírálni - vajon az a bizottság, amelyről pillanatnyilag a törvénytervezetben nem is olvashatunk és nem is tudunk róla? Megítélésünk szerint ilyen formában tulajdonba adni milliárdos vagyonokat, ez a nemzeti vagyonnak az elherdálását és szétszórását jelentené.
Ha belenézünk az indokolás további részébe, az alkalmazási kört és hatályát tekintve, kérem szépen, annyira nem sürgős, hogy ezt a nemzeti vagyont minden kontroll nélkül tulajdonba kelljen adni. A törvény utal arra, hogy a jogosult szervezet tulajdonába kell adni azt az ingatlant, ha a szervezet elhelyezését szolgálja, és a tevékenységéhez szükséges mértékűnél nem nagyobb. Ki fogja meghatározni ezt a tevékenységet? Hol használnak jelenleg a társadalmi szervezetek a tevékenységet meghaladó tulajdoni hányadot vagy használati jogot? Mihez kötődik ez a tevékenység? Taglétszámhoz? Települések számához? Vagy a tevékenység milyen formájához? Ezért mondjuk, hogy ez a törvény eléggé hiányos ahhoz, hogy ilyen mértékű nemzeti vagyon áramoljon ki a kincstár kezéből. Ez így megfoghatatlan, és úgy ítéljük meg, hogy ez a törvény alapjaiban is elhibázott.
Speciális rendelkezést is tartalmaz az előterjesztés. Aki ellenértékért vásárolta meg az ingatlant, az ellen nincs is kifogása a Kisgazdapártnak, vagy ha saját maga kerete terhére építette meg ezeket az ingatlanokat, akkor a felépítése után lehetett volna tulajdonjogilag is rendezni. A tulajdonba adás következtében nyilván lesznek közös tulajdonok. A közös tulajdonnal kapcsolatban sem lehet kifogást emelni, csupán a használati jog tekintetében kell azért egy bizonyos keretet szabni, hogy a későbbiek során ebből jogvitája ne legyen az érintett tevékenységet kifejtő szervezeteknek. Úgy ítéljük meg, hogy ez gondot nem jelentene.
A műemlékvédelem alatt álló épületekkel vagy a természetvédelem területén lévő ingatlanokkal kapcsolatosan a törvényjavaslat elsődlegesen azt mondja ki, hogy el nem idegeníthető, kivéve, ha ehhez hozzá nem járul az illetékes tárca.
(18.10)
Akkor el kell dönteni, hogy eladható-e vagy sem, mert egy társadalmi szervezet a műemlékvédelem által előírt szabályokat építés vagy állagfenntartás tekintetében nem fogja tudni finanszírozni, és ebből következőben a későbbiek során még több gond lesz.
Előírja e törvénytervezet, hogy a használónak ne legyen köztartozása akkor, amikor az ingatlan tulajdonba adásáról esik szó. Nem tudom, mire vonatkozhat ez a köztartozás, okozati összefüggésben van-e az úgynevezett tulajdonba adással; ha valóban köztartozása van egy társadalmi szervezetnek, akkor nyilvánvaló, hogy ezt a tulajdont - legyen ez résztulajdona is - a későbbiek során sem fogja tudni állagában fenntartani, és lényegében az állami vagyon fogyása következik be.
Az elidegenítési és terhelési tilalmat 15 évben javasolja e tervezet előírni. Megítélésem szerint nem 15 évet kell írni; társadalmi szervezet egyáltalán ne lehessen abban a helyzetben, hogy az ingatlant elidegeníti, még akkor sem, ha az adott időszakban kötelezett ennek az összegnek vagy az összeg egy bizonyos részének a költségvetésbe történő befizetésére.
További gondot okoz ez a törvénytervezet akkor, amikor a 10. § szerint javasolja, hogy az érintett ingatlant az elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt végrehajtási eljárás keretében lehessen értékesíteni. Vajon milyen végrehajtási eljárás folyhat egy társadalmi szervezet ellen, s vajon miért lehetne kielégíteni az állami vagyonból? Ez - úgymond - rossz gazdálkodásra ösztönzi a társadalmi szervezeteket, mert ha valaki a tevékenységétől eltérően nagyobb mértékű ingatlanrészt kapott, megítélésünk szerint ez már nem ösztönzi őt takarékos gazdálkodásra még az ingatlana vonatkozásában sem.
A tulajdonra vonatkozó eljárás tekintetében észrevételt nem teszek.
A bérleti joggal kapcsolatosan azért legyen szabad megjegyeznem: itt a bérleti jog - ha ezt valóban megszerzi az adott társadalmi szervezet, mi lesz a bérleti díj összege? Ugyanaz a bérleti díj vonatkozik-e rá, amely más ingatlanok vonatkozásában szabad megegyezés tárgyát képezi-e, vagy egy mérsékeltebb bérleti díjat köteles fizetni az adott társadalmi szervezet a tevékenysége során? Hogy ki bérelhet, ezt nyilván egy úgynevezett bizottság vagy társadalmi szervezetekből összeálló bizottság fogja elbírálni. Ezt magának a törvénytervezetnek kellett volna meghatároznia, keretek közé szorítania, hogy kik jogosultak vagy kik nem jogosultak mindezek elérésére.
Összegzésül elmondom: a Független Kisgazdapárt részéről valóban előkészítetlennek tartjuk, az általam elsorolt okok miatt. Külön azért is, mert a szakszervezeteknek mérhetetlen nagy értékű vagyonuk van. Nem látjuk, hogy milyen az elosztása ennek a vagyonrésznek a többi szakszervezet között, vagy végül is az a bizottság, amely majd megalakul, hogyan fogja ezt a vagyonrészt megosztani úgy, hogy megfeleljen az adott társadalmi szervezetek mindegyikének.
Úgy ítéljük meg, hogy ingyenes használati joga maradjon fönn ezeknek a társadalmi szervezeteknek, és az állam tartsa kezében ezeket az ingatlanokat állagmegóvás szempontjából is, mert a társadalmi szervetek ezt nem fogják tudni fedezettel biztosítani annál is inkább, mert az ingatlanoknak egy túlnyomó része 40-50 éven keresztül tatarozva sem volt, a legszükségesebb munkálatokat sem végezte el rajtuk a tulajdonos, tehát az állam. Nem várható el, hogy egy társadalmi szervezet ugyanezt meg tudja tenni.
A tulajdonba adással kapcsolatban: úgy látjuk, hogy a nemzeti vagyon kiárusítása következik be, ezért a Független Kisgazdapárt a társadalmi szervezetekre vonatkozó, így előterjesztett tulajdonba adást nem is tudja támogatni. Azzal egyetértek, amit államtitkár úr mondott, hogy a pártokkal kapcsolatos ingatlanok tulajdonba adására, illetve használati jogának rendezésére nem került sor. Tudniillik el kell mondani, hogy a Kisgazdapárt ott sem támogatta és nem is támogatja a tulajdonba adást; mi az ingyenes használat mellett vagyunk a pártok tekintetében ugyanúgy, mint a jelen törvénytervezet megadása tekintetében a társadalmi szervezeteknél.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps.)
