DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításának beterjesztését a Független Kisgazdapárt indokoltnak tartja, de rögtön hozzáteszi, hogy álláspontja szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény olyan jelentőségű, és számos olyan terület nem kellően vagy egyáltalán nem szabályozott ebben a törvényben, hogy indokoltabb lett volna egy teljesen új törvény beterjesztése.
Így a hiányosságokat illetően hadd hivatkozzam arra, hogy hiányzik az egyes intézmények feladatkörének pontos meghatározása. A továbbiakban a hiánylistán látszik még a párhuzamosság kiküszöbölésének elmaradása és számos egyéb terület. Így hadd utaljak rá, hogy az euro-atlanti integrációval legalább hat intézmény foglalkozik, hat különböző helyen, nemegyszer óriási költségtöbblettel, párhuzamosan mennek el egymás mellett ezek az intézkedések. Elég, ha arra utalok, hogy így a külügyben van európai integrációs ügyintézés, az iparügyi minisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Honvédelmi Minisztériumban, van tárcaközi bizottság s a többi. Ezek rendkívül költségesek, és nemegyszer egymásnak ellentmondó intézkedéseket hozó lehetőségeket teremtenek. De ha még nem is egymásnak ellentmondó intézkedésekről van szó, csak párhuzamos ügyintézésről, már azt sem hinném, hogy megfelelne a harmadik évezred közelségének és a köztisztviselői jogállás kellő jogi alapokra helyezésével egy modern közigazgatás megszervezésének.
A Független Kisgazdapárt nem csinál titkot abból a véleményéből, hogy ezeket a kérdéseket koncentráltan, célszerűen kellene ügyintézni, megfelelő szervezeti keretek között.
Az állandó átszervezgetések ellehetetlenítik a közigazgatás megfelelő működését. Ezt a Független Kisgazdapárt - kerek perec kimondom - tűrhetetlennek tartja azért, mert ez a gyakorlat hosszú időre megbénítja a szóban forgó terület működését. Emlékeztetném önöket arra, hogy ezekre a felesleges átszervezésekre jó példa, mondjuk, az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium összeolvasztása, majd a tervek szerinti újabb szétválasztása. De hivatkozhatnék a privatizáció szervezeti koncepciójának változtatgatására vagy a rendőrség átszervezésének különböző változataira. Hiszen a különböző humoristák céltáblájává is váltak, mondjuk, a központi nyomozóhivatal, majd a Központi Bűnügyi Igazgatóság elnevezésbeli meg szervezeti változtatgatásai.
(17.50)
De a Független Kisgazdapárt a lényeget abban látja, hogy a gazdaságpolitika összehangolására is ilyen állandó átszervezési és változtatgatási elképzelései voltak a kormányzatnak. Így emlékeztetem önöket arra, hogy volt idő, amikor miniszterelnök-helyettesi posztot kívántak létrehozni a gazdaságpolitika összehangolására, majd egy minisztérium szervezésének terve merült fel. De felmerült az APEH és a VPOP összevonásának szükségessége, ezt keresztül is vitték, majd utána felmerült a szétválasztás szükségessége, ez is megtörtént. Úgy gondolom, ezek a magyar költségvetésnek és az adófizető állampolgároknak rendkívüli kiadást okozó tételek, amelyek ráadásul a munka hatékonysága ellen is hatnak.
Ezeknek és az ezekhez hasonló, a köztisztviselők tömegének helyzetét befolyásoló átszervezéseknek a Független Kisgazdapárt megállapítása szerint az a közös motívuma - és ez a dolog lényege -, hogy nem gazdasági, hanem politikai, hatalmi vagy személyi indíttatásúak ezek az átszervezgetések. Ez volt például a helyzet a Fidesszel való koalíciót a közelmúltban szorgalmazó Nagy Sándor esetében, akinél a személyi ambíciók kielégítésére az MSZP-SZDSZ koalíciós szakítópróbáig terjedően sor került. Egyértelmű tehát, hogy ezek olyan, személyes politikai, hatalmi kérdések, amelyek a köztisztviselői karnak és az egész közigazgatásnak óriási károkat okoznak, hiszen az ilyen személyi ambíciók a köztisztviselői karnak méltánytalan helyzetet teremtenek, a köztisztviselők tömegét méltánytalan helyzetbe hozzák, hiszen az ilyen átszervezéseket általában tömeges elbocsátások, felesleges megrázkódtatások kísérik.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint szükség van a közigazgatás megszervezésére. Nem állandó átszervezésére, szeretném nagyon határozottan kihangsúlyozni. Egyszer kellene megszervezni, de akkor alapos, hatékony megszervezésről van szó, és akkor az átszervezgetésekkel fel kellene hagyni.
Kérem, hogy konkrétumot is mondjak: a Független Kisgazdapárt határozott szándéka, hogy a magyar közigazgatást megszervezze akként, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell telepíteni a törvény-előkészítést. Hatalmas apparátus áll a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezésére, nem működik hatékonyan. Szerintünk a Miniszterelnöki Hivatalhoz telepítendő törvény-előkészítés egy koncentráltan, jól működő törvény-előkészítést tenne lehetővé a jelenlegi, gyalázatosan rossz törvény-előkészítés helyett - sajnos, a köztisztviselői jogállás módosításáról szóló törvényt is ilyennek minősítem - és úgy gondolom, ez az átszervezés, illetőleg ez az egyszeri megszervezése a közigazgatásnak óriási gazdasági hasznot hozna, többek között a Ház munkáját gördülékennyé tehetné, különösen akkor, ha az a politikai szándék később megvalósulna, ami a kétkamarás parlamentté való átalakítását célozná a jelenlegi államhatalmi struktúrának.
A másik ilyen kör, amelyet a Független Kisgazdapárt nagyon is indokoltnak tartana indítványozni, hogy a gazdaság eddigi szétszabdalt irányítása helyett létre kellene hozni egy gazdasági csúcsminisztériumot a gazdasági növekedés elősegítésére, a gazdaság összehangolására, a stratégiai feladatok szervezésére, tehát alapvető gazdasági feladatok ellátására. A Pénzügyminisztériumot mi egyszerűen pénzügytechnikai feladatok ellátására tartanánk alkalmasnak, elsősorban kincstári feladatok ellátására, a költségvetés végrehajtására kellene összpontosítani.
A harmadik terület, ahol összpontosítanánk az erőt - és számos adminisztrációt meg lehetne szüntetni a közigazgatás megszervezésével -, az FM-et kellene csúcsminisztériummá fejleszteni. Éppen a miniszterelnök úr beszélt ma arról, hogy az MSZP is felismerte a vidék fejlesztésének szükségességét. Kérem, én úgy gondolom, hogy ennek meg kellene teremteni a szervezeti kereteit is. Ennek a törvénynek a módosítása vagy új törvény alkotása során lehetne egy olyan koncentrált erőt létrehozni, amely a vidék fejlesztését valóban lehetővé tenné, nem egymásnak rivalizáló különböző csoportok finanszírozásával, hanem egy koncentrált erő vonalba állításával. Így a vidék fejlesztése valóban megvalósítható lenne. A Független Kisgazdapárt szerint a Földművelésügyi Minisztériumhoz nemcsak az élelmiszeripart, hanem a vízügyet, a területfejlesztést, a környezetvédelmet, bizonyos önkormányzati feladatokat, speciális hitelrendszert és a mezőgazdasággal összefüggő bioenergiai kérdéseket is ide kellene koncentrálni, akkor a vidék fejlesztése valóban lehetővé válna. De kérem, az, hogy különböző jogcímeken mondjuk kontrakarírozzák a mezőgazdasági érdekeket egy mezőgazdasági országban, ez a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan.
Vagy valóban igaz az a szándék, amely a kormányzati oldalról ma a miniszterelnöki kampánynyitó expozéban elhangzott itt a Házban, hogy a vidéket fejleszteni kell - és akkor szerintem a Független Kisgazdapárt konkrét elképzeléseit el kell fogadnia az MSZP-nek, tehát koncentrált erőket kell létrehozni, éppen a köztisztviselői jogállásról szóló törvény módosítása kapcsán -, vagy pedig csak beszél a kormányzati hatalom ezekről a kérdésekről. Kimondjuk nyíltan: egy ilyen megszervezés lenne az igazi alapja egy jó köztisztviselői törvény megalkotásának.
A mostani nagy terjedelmű módosítás tovább bonyolítja a helyzetet, és még a legaktuálisabb kérdésekre sem ad megoldást. Ilyen kérdéseknek tekinti a Független Kisgazdapárt - természetesen nem sorolom fel az összeset, hanem csak néhányat, hogy érzékeltessem, mi a valóságos álláspontunk - mondjuk, a törvény hatáskörének a bővítését, ami nagyon fontos feladat lenne.
Itt utalnék arra, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a Ház elé terjesztettem korábban az ÁPV Rt. feladatainak a köztisztviselői törvény hatálya alá való vonását. Erre előterjesztettem egy országgyűlési határozati javaslatot - sajnálatos módon a tisztelt Ház elutasította. Ugyanakkor ma hallhattunk a miniszterelnöki expozéban is ezekről a kérdésekről. Milyen jó lett volna nem törődni azzal, hogy kisgazda indítványról van szó, hanem meg kellett volna néznie a kormányzati oldalnak, hogy jó-e ez az indítvány, függetlenül attól, hogy politikai ellenfél terjesztette elő, mert akkor ennek a kérdéskörnek a rendezése kapcsán lényegesen előrébb tarthatna épp a kormányzati oldal!
(18.00)
De hadd utaljak arra, hogy egyrészt a Ház elutasította ezt az indítványomat, ugyanakkor most bővíti a versenyhivatallal a kört úgy, hogy a kivételezettek körét is bővíti. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nem lehet kétféle köztisztviselői kart sikeresen üzemeltetni, tehát a köztisztviselői kar akkor tud jól működni, ha az egységes egész. Tehát a kivételezettek körét bővíteni bűn a köztisztviselői garnitúrával szemben, a kisgazda álláspont szerint nem lehet ugyanis a köztisztviselőket első- és másodrangú közhivatalnokokra kettévágni. Így hadd hivatkozzam arra, hogy a köztisztviselői törvény hatálya alól már korábban kivétetett az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság. Ha ezt a kört bővítjük a Gazdasági Versenyhivatal munkatársaival is, akik pótlékolt jövedelmet kapnak, úgy gondolom, ez egyértelműen egy rossz irányba ható dolog.
A mi megítélésünk szerint a másik ilyen kérdéskör lehetne, amelyet a tisztelt Ház figyelmébe ajánlanék, hogy a pályáztatás kérdését illetően bizonyos körben azt kötelezővé kellene tenni. Ez a leghatározottabb álláspontom. Bár a megüresedett helyek közzétételi kötelezettsége, ami a törvény módosításában megjelenik, előrelépés; tehát nem akarom elvitatni a világ minden kincséért sem a pozitívumait ennek az előterjesztésnek sem, de rögtön hadd mutassak rá arra, hogy ezt nem tartom elegendőnek.
A 31. § (2) bekezdését kifejezetten alkotmányellenesnek tartja a Független Kisgazdapárt, mert a vezetői megbízatás indokolás nélküli megszüntetése, a vezető indokolás nélküli visszahívhatósága bizony, mondjuk ki egyenesen, hűbéri kiszolgáltatottsághoz vezet. A mi meglátásunk szerint ezért tehát ezt a részt ki kell iktatni ebből a törvényből.
Az, hogy a főosztályvezető-helyettesi megbízás - ez az új törvény 30. §-ában szerepel - szervezeti egység vezetése nélkül is biztosítható, ez viszont a mi megállapításunk szerint a kliensi rendszer újjáélesztéséhez vezethet, hiszen pénzt, paripát és fegyvert lehet osztogatni anélkül, hogy ténylegesen erre a munkakörre szükség lenne, mert hiszen szervezeti egységre nincs szükség, de a kedvenceknek lehet adni ilyen pozíciókat és a hozzá járó fizetést. Kifejezetten állampárti megoldás, ezért ellenezzük.
A vezetői megbízás indokolás nélküli visszavonását illetően még rá kell mutatnom arra, hogy ez óriási zavarokat kelthet a köztisztviselői kar tartalékát illetően, amelyet jó szándékkal hoz létre a törvény módosítása, hiszen erre az intézményre szükség lenne; de ha a vezető olyan kiszolgáltatott, mondja a Független Kisgazdapárt, hogy indokolás nélkül megszüntethető a vezetőnek a státusza, akkor a vezetői tartalékok helyzete szinte önmagában válik tarthatatlanná. És hadd mondjam ki, hogy vajon az ilyen vezetői tartaléknak milyen lehet a gerince, ahol a vezetővel ezt meg lehet tenni? Tehát ezek átgondolatlan, rossz intézkedések.
Végül legyen szabad rámutatnom arra, hogy az összeférhetetlenséget illetően egyértelműen helyeseljük azt a szándékot, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat kiterjesztik a korábbi állapotokhoz képest. Ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy kevés a bejelentési kötelezettség előírása például a 21/A §-t illetően - ez egy új törvényi szabályozás -, mert a Független Kisgazdapárt megítélése szerint törvényi szinten kellene limitálni, hogy a köztisztviselő legfeljebb hány igazgatótanácsi és hány felügyelőbizottsági helyet tölthet be és élvezheti az ezzel járó magas jövedelmet, hiszen az ilyen pozíciók halmozása önmagában is összeegyeztethetetlen a köztisztviselő jogállásával. A jelenlegi helyzetből is tudnék konkrét példákat felhozni, hogy kik halmoznak ilyen igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságokat: egyértelmű, hogy ez is a kliensrendszerbe illeszthető megoldás. Ez azzal a kárral is jár, hogy a köztisztviselőket szinte rangsorolja olyan köztisztviselőkké, akik el kell hogy végezzék a munkát, mégpedig rendkívül szerény javadalmazásért - mondhatnám, hogy szinte tizedrangú munkatársként vegetálnak azok a köztisztviselők, akik a munka oroszlánrészét elvégzik és akik az egész közhivatalnoki rendszert fenntartják és üzemeltetik -, és ugyanakkor a politikai indíttatású, szűk vezetőréteg pedig halmozottan élvezi az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságokat, a vele járó csillagászati jövedelemmel. Ez demoralizálólag hat az egész köztisztviselői karra, és hangsúlyozom, hogy összeegyeztethetetlen is a köztisztviselői kar egész megítélésével.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint most már tehát nem lehet várni azzal a ténnyel, hogy limitálni kell, végül is meddig lehet elmenni az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagságok számában: vagy a jövedelemhez viszonyítva, vagy egyébként kellene ezt limitálni, de valamilyen korlátot be kell építeni a módosított törvénybe.
Természetesen a Független Kisgazdapárt - remélhetőleg a munka elképzelhetetlenül összesűrűsödött fejezeteinek lehetősége mellett - megkísérli megfelelő módosító indítványokkal a mostani törvénymódosítást jobbítani; és ezt követően fogunk nyilatkozni arról, hogy ez a módosítás - ismétlem: nagy terjedelmű módosítás - végül is elfogadható-e a számunkra vagy sem. De nem győzöm hangsúlyozni: bizony, most már megérett volna egy jó köztisztviselői törvény megalkotásának az ideje; sajnos, ez a jelenlegi kormánystruktúra mellett még mindig további késedelmet szenved.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
