DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Amikor először megismerkedtem interpellációjának írott szövegével, akkor az volt a reakcióm, hogy ügyes! Amikor azonban többször elolvastam ezt az interpellációt, már nem voltam ilyen derűs hangulatban, ugyanis az interpelláció szövege nagyon sok tévedést és csúsztatást tartalmaz, és - különösen a jelenlegi helyzetben - mindenképpen alkalmas egyfajta hangulatkeltésre az egészségbiztosítással szemben.
De nézzük a tényeket! Először is: az érintett dolgozói csoport köztisztviselő, és nem közalkalmazott.
Másodszor: a pénztár az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetésben meghatározott működési költségvetéséből fizeti a béreket, jutalmakat, helyi közlekedési bérletet - a hatályos törvények és kormányrendeletek szerint.
Harmadszor: a tartozások behajtása, illetőleg a méltányossági kör alkalmazása - ahogyan ezt egy hasonló interpellációjára már tervezett válaszban részletesebben ki fogjuk fejteni - nincs összefüggésben a mostani kérdéssel, beszámítására egyébként nincs is jogi lehetőség.
Negyedszer: a tárgyjutalomra az 1995. évi bérmaradvány, a bérletekre a megállapított működési költségvetés ad fedezetet.
Tisztelt Képviselő Úr! Részletesebben szólnék a tényekről. A pulyka-ügy: A pénztár mint önálló jogi személy és önálló költségvetési szerv kizárólag a saját köztisztviselői részére a helyi szakszervezettel egyetértésben adott természetbeni juttatást, és ennek közterheit megfizette. A jutalom forrása az 1995. évi bérmaradvány, amely jutalomként kifizetésre is kerülhetett volna, elégséges forrás hiányában azonban differenciált jutalmazás helyett valamennyi dolgozó egységesen és átlagosan 2291 forint értékű természetbeni juttatást, azaz pulykát kapott. (Derültség.)
Ami a bérlet-ügyet illeti: a pénztár vezetése a szakszervezet helyi szervezetével egyetértésben döntött úgy, hogy köztisztviselői részére 1997-ben éves BKV-bérletet biztosít a hatályos jogszabály rendelkezései alapján, és ezzel a beszerzéssel a hivatal jelentős árengedményt ért el: miután az nem 1997. évi árszinten történt, az éves bérlet összege kevesebb, mint tizenkét havi havibérlet ára. Emellett az eljárás az ügyviteli terheket is csökkenti, a bérletek vásárlásának költsége, ára és közterhei kizárólag a pénztár költségvetését, és nem az állampolgárok kifizetésének fedezetét jelentő szolgáltatási költséget terhelik.
Valóban a szóban forgó időszakban zajlott a BKV Rt. tartozásrendezése, azonban ennek semmi köze nincs a bérletvásárláshoz. A pénztár az általános feltételek szerint vásárolt bérleteket, vagyis a BKV Rt. tartozásának rendezésével összefüggésben semmilyen engedményt nem kapott.
Kérdéseire válaszolva tehát a véleményem tényekre alapozott: extra szociális juttatás nem történt, a törvényi lehetőségek szerinti juttatások igen.
Második kérdésére nem tudok válaszolni, tisztelt képviselő úr, mert a feltett kérdéskörben erről - a tények és a dokumentumok alapján - nincs szó. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(15.50)
