DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom, hogy a fejlett jogállamok ügyleti gyakorlatában előfordul-e ez az úgynevezett zsebszerződés. Ez nálunk roppant divatos, sőt némi jogtörténeti múltra is visszatekinthet. A gyors változás jegyében a múltban is sűrűn születtek zsebszerződések államosított gyárakra, lakóházakra, majd a későbbiek folyamán a lakás- és üdülőtulajdon-szerzési korlátozásnak a kijátszására - a kockázat néha még eredményesnek is bizonyult.
Ami azonban most a termőföldeknél mutatkozik, az már láthatóan ijesztő méreteket ölt. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 40 ezer hektár szántóföld van már zsebszerződéssel külföldi kézen az ország északnyugati szegletében, és a "kézen" kifejezés azért helytálló, mert a birtoklást a zsebszerződés fedezetéül szolgáló haszonbérleti szerződéssel biztosítják.
A tapasztalat szerint minden jelenségnek megvan az előidéző oka. Ha a zsebszerződések elszaporodásának a tényleges okát keresem, akkor nem nehéz megtalálni erre a kérdésre a választ. Már előre kérem a másik oldalt, hogy lehetőleg ne tessenek kiabálni, hogy az ellenzék szándékosan konfrontál, csak tényeket szeretnék majd felsorolni, és arról már nem az ellenzék tehet, hogy a tények egyértelműen a kormány felelősségét bizonyítják, és a jelenlegi... (Közbeszólás a bal oldalon: Melyik kormányét?) ...útelzárások és zsebszerződések elszaporodása között is megállapítható a felelősség súlyát növelő összefüggés. Az adatok szerint a termőföldek 80 százaléka haszonbérlet útján hasznosított. Tehát a tulajdonosoknál elapadt a hagyományos termelői kedv. De ez a mezőgazdaság helyzetének ismeretében szinte érthető is. Valójában a marha nálunk nem attól bús, hogy olcsóbb lett a marhahús, hiszen az életét valójában nem a hízott állapotban történt levágás közvetlen veszélye, hanem inkább az éhhalál fenyegeti, hogy nem érdemes etetni és tartani.
A kormányok a világ minden táján elég bőkezűen támogatják a mezőgazdaságot. Viszont a népszerűsített felosztó-kirovó fogalompárból úgy látszik, nálunk inkább a kirovás áll közel a kormány szívéhez.
1996 végén kétségtelenül a jogalkotás bőkezű volt. Megjelentek a jogszabályok az egyes agrárgazdasági célok költségvetési támogatási rendjéről. Tehát a téli lámpafénynél van mit olvasni és böngészgetni, hogy milyen úton-módon és igazolásokkal lehet például a tenyészkan utáni 105-110 indexpont szerinti, egyenként 10 ezer forint összegű normatív támogatáshoz hozzájutni. Csakhogy az egész rendszer kissé akadozva és nyögvenyelősen működik.
Ugyanez nem mondható el a zsebbe nyúló szabályozásokról, az adóterhek és járulékok emeléséről, a korábbi kedvezmények megvonásáról, ahol most már többek között a tejfel, a túró, a füstöltáru, még a bor előállítása is karanténba kerül. A termelő viszont örüljön annak, hogy évi 50 ezer, illetve állítólag most már 250 ezer forint évi összeg erejéig tehermentesen ehet, ihat és vidámkodhat. Ha nem akar kiskaput keresni, hanem szabályosan, jogkövető módon, a nagykapun keresztül akar közlekedni, akkor vegyen igénybe egy számítógéppel felszerelt szakértőt, hiszen nagy jövedelméből nyilván erre is telik.
Én kérdezem, hogy vajon miért nem teremti meg a kormány az agrártámogatás hatékonyan működő - tehát működő - rendszerét. Csökkenti a falun élőkre nehezedő terheket, és nem magyarázza meg érthetően a zsebszerződőknek, hogy ne bízzanak a tulajdonszerzési korlátozásnak a feloldásában, hiszen az általunk aláírt európai megállapodás örökös kivételi listáján ott szerepel a föld és természeti erőforrások tulajdona és eladása, tehát a csatlakozás esetén sem kell feloldanunk a tulajdonszerzési tilalmat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
