BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS, a külügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént egy nagyon szép magyar közmondást idézett egyik képviselőtársunk, amely úgy szólt, hogy az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Úgy gondolom azonban, hogy ehhez két fél kell, s akik az ígéretet nem fogadják őszintén, azoknak utóbb nem sok jogalapjuk és nem sok erkölcsi alapjuk van az ígéret betartását számon kérni.
Úgy gondolom tehát, hogy a mai román politika és a román közjogi méltóságok által nem egyszerűen ígéretként megfogalmazott, hanem aláírt alapszerződéssel kapcsolatos kétségeket kifejezni most, amikor az alapszerződés végrehajtása, úgy tűnik, hogy egy lehetséges kedvező irányban hat, enyhén szólva is kétkulacsos politikának hat. Kétkulacsos politikának, kétkulacsos állásfoglalásnak azért, mert akik ezt a véleményt megfogalmazzák, azok feltehetően nem képesek, csak személyekben gondolkodni, és nem veszik észre, hogy bármilyen fontos a történelemben a személyiség szerepe, azok, akik közjogi méltóságként aláírnak egy nemzetközi megállapodást és utóbb a betartásán is munkálkodniuk kell, azok sokkal többet és sokkal fontosabb dolgot jelenítenek meg személyükben, mint egy-egy ember képe - azok egy nemzetet jelenítenek meg Magyarországon is és Romániában is. Ha ezt a felelősséget valaki elvitatja felelős kormánytisztviselőktől, felelős politikusoktól, akkor az egyúttal azt is mondja, hogy saját maga is ezekhez kíván hasonlítani.
Mi úgy gondoljuk, hogy mindaddig, amíg az ellenkezője nem bizonyosodott be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), addig ez nem több, mint olcsó vádaskodás. Ezért úgy gondolom, hogy ezt a kétkulacsos politikát a magyar parlamentnek nem szabad magáévá tenni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
