DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Országgyűlés! Mindazon képviselők, akik az ezt megelőző bizottsági ülésen nem látták indokoltnak és különösen időszerűnek annak az igazságügyi reformnak nevezett törvénycsomagnak a támogatását, amely négyszintű bíróság rendszert kíván az egyszerűsítés jegyében és a hatékonyság növelése érdekében bevezetni ma Magyarországon, természetesen az ehhez fűződő és ezzel szervesen összefüggő Pp.-módosítással kapcsolatban is ugyanezeket az általános kifogásaikat fogalmazták meg; amint hallottuk, létszámukban kevesebben voltak jelen a bizottsági ülésen, de mindezt a véleményt van szerencsém tolmácsolni.
(18.30)
Megkérdeztük a bizottság ülésén, hogy tulajdonképpen indokolt-e most már hetedik alkalommal a Pp. novelláját előterjeszteni annak ismeretében, hogy a bizottságban jelen lévő igazságügyi minisztériumi tisztviselő és maga a miniszteri indokolás is leírva elismeri, hogy az ezt megelőző, úgynevezett gyorsításra vonatkozó Pp.-módosítás nemhogy nem hozta meg a kívánt eredményt, hanem egyenesen az ügyek további jelentős elhúzódását eredményezte.
Fölmerült az a kérdés, hogy végeztek-e bármilyen értelemben hatásvizsgálatot, és általában lehet-e számszerűsíteni a hatásköri változásokkal kapcsolatban azt, hogy milyen erőátcsoportosítást kívánna meg a hatásköri szabályok megváltoztatása, a megyei bíróságra áttett hatáskörökkel kapcsolatban az ottani bírói létszám és a bírói kapacitás megerősítése, illetőleg nem áll-e fenn az a veszély, hogy a helyi bíróságokon az amúgy is, indokai szerint és ismereteink szerint is túlterhelt helyi bíróságokon az ily módon elvitt hatáskörhöz a szükségszerű elvándorlás további olyan vérveszteséget fog okozni, amely a bírói létszám pótlása nélkül a helyzetet nemhogy a kívánt, hanem a nem kívánt irányba fejlesztené, és további ügyhátralékkal, két éven túli befejezetlen ügyek tömegével találnák szembe magukat azok, akik bírósághoz fordulnak.
Fölmerült az a kérdés, hogy alkotmányos-e egyáltalán a jogorvoslati jog ilyen formájú korlátozása. Ez egy költői kérdés, hiszen maga a kormány sem tartja alkotmányosnak, miután ennek megfelelően kívánja módosítani az alkotmányt; holnap fogunk erről majd hallani bővebben.
Tehát jelenleg és véleményünk szerint az alkotmány módosítását követően is az alkotmányos elvekkel ellentétes lesz, és a nemzetközi szokásokkal és a kialakult bírósági eljárások általános rendjével ellentétes az, hogy a bíróság rátekint egy ügyre, majd egyfokú eljárásban jogerős ítéletet hoz. Ennek enyhítését próbálja a kormány a javaslatban valamilyen módon úgy megoldani, hogy kiiktatva a rendes fellebbezési fórumot egy rendkívüli perorvoslattal ad lehetőséget az ily módon jogerős, közigazgatási ügyekben hozott döntés elleni felülvizsgálati eljárás megengedésével, pontosabban engedélyhez nem kötött szabad útjával.
Mindezen problémákra, sajnos, azt kell mondanom immár másodszor - a múlt héthez képest másodszor -, nemhogy nem kaptunk választ, hanem egy olyan ígéretet kaptunk, hogy legkésőbb a mai tárgyalás megkezdéséig az Igazságügyi Minisztérium számokkal, a rendelkezésére álló statisztikák alapján kimutatásokkal igyekszik legalább azokat a kérdéseket megvilágítani, ami a hatáskör-átcsoportosításból az évek során ismert és felmért statisztikák alapján várható. (Sic!) Különböző, ma is elhangzó számok teljesen más számokat tükröznek, mint amelyeket ott hallottunk, például ott 40 százalékát jelölte meg a bizottsági ülésen megjelenő előterjesztő képviselő az első fokú hatáskörből megyei bíróságra kerülő ügyeknek. Nem kaptunk pontos számot az úgynevezett kis perértékű ügyekkel kapcsolatban annak a rendkívül aggályos rendelkezésnek a bevezetéséhez, amely gyakorlatilag a fellebbezés klasszikus és az ügyfelek szempontjából lényeges kérdését olyan mértékben redukálná, amely nem is felel meg a fellebbezési eljárás szabályainak.
Mindezekre tekintettel az a kisebbségi vélemény alakult ki, amelyet képviselőtársaim, ellenzéki képviselők - de nemcsak ellenzéki képviselők - úgy fogalmaztak meg, hogy nem kívánták támogatni az általános vitára bocsátást. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
