DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A bírósági szervezeti rendszer reformja szükségszerű változtatásokat követel a bírósági eljárást szabályozó büntető- és polgári eljárási jog területén is. Az előttünk fekvő T/4233. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról ezen igénynek tesz eleget, hiszen a négy fokozatú bírói rendszer kiépítése szükségszerűen vonja magával az eddigi feladatok és hatáskörök eljárási törvényben történő megváltoztatását.
Az ítélőtáblák felállítása lehetőséget ad arra, hogy a helyi és a megyei bíróságok között az ügyek elsőfokú elbírálása tekintetében arányosabb munkamegosztás érvényesüljön. A javaslat egyik alapkoncepciója az, hogy a bonyolultabb ügyek a helyi bíróságok hatásköréből kerüljenek át a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe. Az köztudott, hogy a bonyolultabb ügyek elbírálása speciálisabb szakértelmet, nagyobb bírói tapasztalatot igényel. Ennek megfelelően a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe kerülnek a cégekkel kapcsolatos perek, a cégnek nem minősülő, de a megyei bíróság által nyilvántartásba vett szervezetek elleni perek, a személyiségi jogi perek, az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, a közigazgatási perek, valamint a sajtó-helyreigazítási perek. Nyilvánvaló, hogy az is növelni fogja a megyei bíróság előtt induló ügyek számát, hogy a javaslat a 10 millió forintos perértékhatárt nem változtatja.
A fenti hatáskör-megállapítás nyilvánvalóan azt fogja eredményezni, hogy a helyi bíróságok leterheltsége csökken, remélhetőleg tehát az ott lévő hátralékot fokozatosan feldolgozzák; másfelől a megyei bírósághoz kerülő perek gyorsabban fejeződhetnek be, figyelemmel a jelenlegi restanciahiányra és az ott szolgálatot teljesítő bírák nagyobb szakmai tapasztalatára.
A javaslat a továbbiakban meghatározza a másodfokon eljáró bíróságokat. Igen jelentős új szabályozás, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon csak az ítélőtáblához tartozó ügyekben jár el. Ezen rendelkezés előnyös hatása az lesz, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak igen szűk körben kényszerül fellebbezések elbírálására, így jobban érvényesül az egységes jogalkalmazást elősegítő szerepe.
A javaslatnak talán a legnagyobb vitát kiváltó rendelkezése az, hogy a bírósági szintek számának növelése kapcsán változtatásra került a polgári perek jogorvoslati rendje. A legfontosabb változás a kis perértékű ügyekre vonatkozó fellebbezési és felülvizsgálati szabályokban következik be.
A javaslat ezen kis perértékű ügyek pertárgyértékét 200 ezer forintban állapítja meg. A javaslat ezen ügyek esetében akként rendelkezik, hogy a fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése esetén vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. E vonatkozásban lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan szabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.
Ezen ügyekben a fellebbezést a tanács elnöke hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nélkülözi az elsőfokú eljárásban megsértett eljárási vagy anyagi jogszabály avagy jog vagy jogos érdek megjelölését.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen ezen ügycsoportokban fellebbezni csak úgy lehet, ha a fellebbező fél az ítélet jogszabálysértő voltát állítja, és erre fellebbezésében hivatkozik is. Így tehát a fellebbezési eljárás nem folytatása az elsőfokú eljárásban csupán ellenőrző szerepet tölt be azzal, hogy az elsőfokú eljárásban elkövetett jogszabálysértést kiküszöbölje.
A fenti szabályozással szemben már eddig is többen azt az érvet hozták fel, hogy ez hátrányosan érinti az ezen 200 ezer forint ügyérték alatti perben szereplő feleket. Ezzel szemben viszont elmondható, a társadalomnak is érdeke, hogy a kis ügyekben olcsóbb eljárási rendet tartalmazó igazságszolgáltatás működjön. A fenti eljárási rend a kis perértékű ügyekben tehát arra fogja kényszeríteni a feleket, hogy bizonyítékaikat az elsőfokú eljárásban maradék nélkül feltárják, bizonyítási kötelezettségüknek eleget tegyenek. Vélhetően tehát ezen új jogorvoslati rend a 200 ezer forint perérték alatti ügyekben aktív pervitelt fog eredményezni a felek részéről. De más vonatkozásban azt is le kell szögezni, hogy az eljárási követelmény, nevezetesen az anyagi vagy eljárási jogszabálysértés megjelölése korántsem teljesíthetetlen feltétel, különösen nem az arra tekintettel, hogy már a keresetlevél benyújtásakor is meg kell jelölni az irányadó jogszabályokat.
Ugyancsak az eljárás gyorsítását szolgálja a tervezet azon rendelkezése, amely a fellebbezés, illetőleg a felülvizsgálat esetén szűkíti a felhasználható új bizonyítékok körét. Ezen rendelkezés is vélhetően szintén arra fogja késztetni a peres feleket, hogy bizonyítékaikat már az elsőfokú eljárásban maradéktalanul feltárják. Remélhetőleg mindez a fellebbezések számának csökkenése irányába fog hatni. De a javaslat egyéb vonatkozásban is az egyszerűsítés irányába hat, mikor ezen fellebbezések tárgyaláson kívüli elbírálását fő szabályként teszi lehetővé a másodfokú bíróság számára. A felek előtt természetesen nyitva áll a tárgyalás kitűzésének kérelmezése.
Ugyancsak a kis perértékű ügyekben az eljárás felesleges elhúzódását gátolja azon új rendelkezés, mely szerint a kis perértékű ügyekben felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi.
(19.20)
Ezen rendelkezés egyrészt ésszerű gátat szab ezen kis perértékű ügyekben a feleslegesen nagy költségekkel járó további eljárásoknak, ugyanakkor tekintettel van arra a körülményre is, hogy ezen ügyekben is előfordulhatnak olyan törvénysértések, amelyeknek orvoslására a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás szükséges, azaz ezen ügyekben is nyitva áll a jogegységi eljárás lefolytatásának lehetősége. Ezen esetekben is a fő szabály az, hogy a bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyalás nélkül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, avagy a Legfelsőbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány kisebb jelentőségű változtatásra szeretném felhívni a figyelmet. Az ügyvédség vonatkozásában jelentős a szabályozás, miszerint a javaslat meghatározza az ügyvédi ellenjegyzés tartalmát. Eszerint az ügyvéd az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Azon jogszabályok ugyanis, amelyek eddig az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták, ez idáig csak hivatkoztak az ellenjegyzésre, de annak tartalmi meghatározása nem történt meg, azt csak a javaslat vezeti most be.
Végezetül: régi elvárásnak tesz eleget a javaslat, mikor akként rendelkezik, hogy a kötelező jogi képviselet esetében - amennyiben a törvény nem tesz kivételt - a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan méltánytalan helyzeteket küszöböl ki a jövőben.
A fentiekben a teljesség igénye nélkül ismertetett javaslat tehát egy vonatkozásban megfelel a bírósági szervezet változásából fakadó eljárási igényeknek, más vonatkozásban viszont alkalmas eszköz a polgári peres eljárások időtartamának csökkentésére, az eljárás egyszerűsítésére. Minderre figyelemmel a Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Balsai István rendkívül sokirányú felvetéseket tett a tervezettel kapcsolatban, én csupán egyre szeretnék utalni, mikor Balsai István úgy nyilatkozott, hogy a tervezet tulajdonképpen arcul csapja a kiskeresetű embereket. Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a polgári perrendtartás jelenlegi szabályai most is hatályban vannak, ezek nem változnak, a kiskeresetű félnek is lehet nagy értékű pere és a nagykeresetű félnek is lehet kis értékű pere, tehát ez csak a pertárgyértékre vonatkozik, a polgári perrendtartás változatlanul kirendelt védővel és költségek előlegezésével védi a kiskeresetű feleket a továbbiakban is. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
