DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaságról szeretnék beszélni. A korábbi időben kevesebb szó esett erről a témáról, mert nem volt vele annyi gond. A mezőgazdaság olyan, mint a levegő vagy mint az oxigén: mindaddig, amíg rendelkezésünkre áll, és bővében vagyunk vele, nem hiányzik, észre sem vesszük; akkor azonban, amikor szűkében van, észrevesszük, és sok esetben elkezdünk idegeskedni és kapkodni.
Az elmúlt időszakban a magyar mezőgazdasággal nem volt különösebb probléma, hisz az élelmiszer-ellátás Magyarországon nem volt gond. Az élelmiszer-ellátás rendben volt, az emberek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban megtalálták az üzletekben, amit kerestek. Ezen túlmenően a termelésnek körülbelül egyharmadát exportpiacokra tudtuk vinni.
Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott feszültségek azonban a mély rétegekben ott vannak, és esetenként hullámokat vernek, olyanokat, amelyek a felszínen is megjelennek. Ennek a jeleit figyelhetjük meg ma, amikor az emberek az utcán vannak, és demonstrálnak. Hiányzik a hátuk mögül egy támaszték az esetek nagy részében. Volt korábban egy nagyüzemi háttér, ami ezeknek az embereknek rendszeres fizetést biztosított, ami fizette a társadalombiztosítási járulékukat, rendezte az adóikat, nyugdíjjárulékukat, ezenkívül elvégezte az adminisztrációjukat is, és integrálta a háztáji termelésüket. Ez most nincs meg, nagyon sokan támaszték nélkül vannak, és nem éreznek biztos talajt a lábuk alatt.
Ehhez hozzátartozik még az a földkárpótlási rendszer, melynek következtében tömegesen jutottak földhöz olyan személyek és állampolgárok - magyarok és külföldiek egyaránt -, akik a földet megművelni nem óhajtják, hanem bérleti díjat szednek érte. Ez a pénz, amely nem kis összeg, hanem jó néhány milliárd forint, kikerül a mezőgazdaságból, máshol hasznosítják.
Mindezek megfigyelhetők a háttérben, különösen akkor, amikor a törvényhozásnak is vannak súrlódásai. A tanulságot mindenképpen le kell vonnunk: nagyobb fokú kommunikációra van szükség, különösen az érdekképviseletekkel. Ezeknek a száma növekvő. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyiket is a jövőben diszkriminálni kell. A realitásokat azonban mindenképpen meg kell érteni mindazoknak, akik az érdekképviselet tagjai, vagy akik valamilyen célból vagy okból demonstrálni kívánnak. Akkor járunk jó úton, ha a kommunikációt és a kérdések megtárgyalását előzetesen csináljuk - és nem utólagosan. Az utólagos tárgyalások már csak nagyon erős kompromisszumok árán érhetnek el valamilyen eredményt.
A Földművelésügyi Minisztériumban elkészült a nemzeti agrárprogram alaptézisrendszere, amit a kormány vitára bocsát. Ebben a programban a magyar mezőgazdaság adottságaiból indulunk ki, és mindazokat a kérdéseket számba vesszük, amelyek ennek a társadalomnak a kötelességévé teszik, hogy a mezőgazdaságot és a vidéket felértékelje. Hisz nagyon sokat veszünk mi ki a természetből, amit nem teszünk oda vissza. Ezt a vidéken és a mezőgazdaságban lehet megtenni.
Tisztelt Parlament! Azzal a kéréssel fordulunk mindenkihez, hogy a nemzeti agrárprogram javításához, annak jobbá tételéhez szíveskedjenek segítséget nyújtani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
