DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hatékony jogi eszközt adjon az ügyfél kezébe az államigazgatás úgynevezett hallgatásával szemben, azaz mulasztás esetén nyíljon lehetőség az államigazgatási szervvel szemben a megfelelő hátrányok alkalmazására.
A javaslatot mind az általános, mind a részletes vita keretében nagyfokú egyetértés kísérte. Szeretném ezúton is megköszönni képviselőtársaimnak a javaslat támogatását, a módosító indítványok benyújtásában megnyilvánuló segítőkészségét és segítő közreműködését. Az általános támogatottság abban is kifejeződött, hogy a módosító javaslatok döntő többsége csak szövegpontosításra irányul.
Mindezek előrebocsátásával két olyan javaslatról szeretnék szólni, amelyeket a kormány nem tud támogatni.
Koscsó Lajos és Szabó György képviselő urak elhagyni indítványozták az államigazgatási eljárás 4. §-a (2) bekezdésének szövegét érintő javaslatukban az "ügyfél kérelmére" szövegrészt, mondván, hogy a felettes szerv az ügyfél kifejezett akarata nélkül is magához vonhassa az ügyet. E javaslatot az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság nem támogatta. A kérelemre indult államigazgatási ügyekben régtől ismert alapelv a rendelkezés elve, tehát az ügyfélnek a saját ügye sorsát illető törvényes korlátok közötti rendelkezési szabadsága, amelyet álláspontom szerint sértene a fenti megoldás. Praktikus érv pedig az ügyfél kérelmének beépítése mellett az, hogy a felettes szerv általában nem képes utasításai teljesítését teljeskörűen figyelemmel kísérni, s így az ügyféli kérelem mintegy jelzésül szolgálhat számára.
Salamon László és Sasvári Szilárd képviselő urak az államigazgatási eljárás 92. § (2)-(3) bekezdésének olyan irányú módosítását javasolták, amely szerint ha a közigazgatási szerv nem hoz érdemi határozatot az adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben, akkor legyen köteles az ügyfélnek a késedelemmel arányos térítési díjat megfizetni. Az elérni kívánt céllal - nevezetesen az ügyfél jogainak fokozottabb védelmével - magunk is egyetértünk. Az a szövegszerű módosító javaslat azonban, melyet képviselő urak benyújtottak, az ügyfél számára az ügy elintézésének érdemét tekintve megnyugtató megoldást nem vázolt fel.
Az államigazgatási eljárás teljes körű felülvizsgálata során azonban - ígérhetem - keresni fogjuk azt a jogintézményi megoldást, mellyel az ilyen kvázi-monopolhelyzetben lévő hatósági szervek mulasztásával szemben ne csak egy, a benyújtott törvényjavaslatban megjelenő represszív jogkövetkezményt, hanem a mulasztás megelőzésének és az ügyfél védelmének olyan összehangolt rendszerét alkossuk meg, amely nemcsak az államigazgatás hallgatásával szemben védi az ügyféli jogosítványokat, az ügyfél jogait.
A bizottsági vitákban is hangot kapott az az igény, miszerint fogalmazódjék meg, hogy hatályos szabályok szerint jelenleg is lehetőség van az államigazgatási jogkörben okozott kárnak a polgári törvénykönyv szabályainak megfelelő megtérítésére.
Az államigazgatási eljárás keretében a hatóságoknak előírt tájékoztatási kötelezettség során a jövőben az eddig folytatott gyakorlatnál hangsúlyozottabban kell felhívni a figyelmet az ügyfeleknek e kártérítési igényük érvényesítésének lehetőségére. A hatósági tevékenységet irányító jogkörben a szolgáltató közigazgatás követelményeinek megfelelően erre kiemelt gondot fogunk fordítani. A képviselői indítvánnyal szemben elfoglalt álláspontunk szerint az államigazgatás törvényes működéséhez fűződő társadalmi és egyéni érdek egyaránt azt indokolja, hogy a felettes szerv a mulasztóval szemben ne mérlegelhesse a felelősségrevonást, hanem a törvény kötelezze a felettes szervet arra, hogy legalább kezdeményezze a fegyelmi eljárás megindítását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal pontosított, kiegészített törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
