DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Ha röviden válaszolnék a kérdésére, azt mondhatnám, hogy a kedvezményezett települések listájáról azért kerülhetett ki néhány település, mert megváltozott mind a besorolás alapját képező mutatók köre - hiszen ma 15 olyan mutató alapján történik meg a besorolás, amire eddig nem volt példa -, a megfigyelés időpontja és az alkalmazott módszer is. Nagyon fontos továbbá, hogy a lista a települési szintű adatokon nyugszik. Ez a besorolás objektív kritériumok, komplex mutatórendszer és a helyi munkanélküliségi ráták szerint történt.
A kritériumokat - és ezt hangsúlyozom a képviselő úrnak - a KSH bevonásával egy, a téma legnevesebb kutatóival kibővített tárcaközi szakértői testület határozta meg, a konkrét számításokat a Központi Statisztikai Hivatal végezte.
Én azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy tökéletes besorolást készíteni és természetesen minden település számára elfogadható listát összeállítani nem lehet, hiszen minden módszernek megvannak a maga hibái, de azt gondolom, hogy a jelenlegi módszer sokkal jobban közelíti a települések fejlettségbeli különbségeit, mint az eddig az adatok alapján lehetséges volt.
Az általam elmondottak alátámasztására hozzátennék néhány adatot a tisztelt képviselő úrnak. A kedvezményezett települések népességének száma 15 százalékról 26,7 százalékra nőtt. A listán szereplő települések száma nem kevés: 1405, 51-gyel több, mint a korábbi lista volt, s 1091 korábban is támogatott település szerepel benne; 1 674 420 főt érint. Az új szisztéma nyertesei zömében a kistelepülések, 616 ötszáz fő alatti lakossal rendelkező aprófalu kerülhetett bele, ami mind számukban, mind jövedelmezői pozícióikat tekintve kimutatható, míg legfőbb veszteségei a korábban csupán térségi alapon történt besorolást nyert körzetközpontok voltak. Kérem képviselő urat, fogadja el válaszomat. (Taps a bal oldalon.)
