DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, ha a távolból nézzük, a súlyos, nagy kérdésekhez mérten parányi az a kérdés, amivel foglalkozni szeretnék. De jelezni akarom, hogy az általam tapasztaltak nyomán bátran merem mondani: a Néppárthoz befutott rengeteg panasz százezreket érint, Budapest egész kertövezetét, az ország számos olyan részét, ahol haszonkertek dívnak, rengeteg olyan állampolgárt, aki gyümölcsöskertet vagy díszkertet gondoz, és vizet használ - természetesen locsolásra.
Tisztelt Országgyűlés! Természetes az, hogy a vízkincsért fizetni kell. De egyáltalán nem természetes az, hogy Nagy-Budapest egész területén és számos más övezetben a minisztérium 1995. évi rendeletének néha pontos, néha félreértelmezése nyomán, de a felhasznált víz árával majdnem azonos, közel azonos összegben csatornahasználati díjat kell fizetni. A kisgyermek is tudja, hogy a locsolt vizet a föld beissza. Miért kell tehát csatornahasználati díjat fizetni? Látszólag van megoldás, mert például Budapest Főváros Közgyűlése egy - nem olvasom a számát - önkormányzati rendelet alapján a csatornahasználati díjat tíz százalékkal kedvezményezi, ha ez locsolásra kerül felhasználásra. De hiszen nem a tíz százalék nem kerül a csatornába, hanem a száz százalék sem, kivéve, ha valami üzemi baleset történik.
Kérdezem tehát az illetékes minisztériumot: miért, milyen alapon nyújt ilyen terhet a kertkultúránk fejlesztőinek vagy fenntartóinak - akár haszonkertről, akár díszkertről van szó -, milyen alapon kér pénzt olyasmiért, ami nem jár szolgáltatással. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
