DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban így igaz: az elmúlt év december 3-án ön a kérdésére Lakos László földművelésügyi miniszter úrtól azt a választ kapta, hogy a jelen törvényi szabályozás megfelelő eligazítást ad. A helyzet azóta sem változott érdemben. Az 1996. évi XXXII. törvény rendezte egyértelműen azoknak a földeknek a sorsát, amelyek egy csőd- vagy felszámolási eljárás alá került szövetkezetben sem a kárpótlási földalapban, sem pedig az egyébként visszamaradt és visszatartott feloszthatatlan vagyonban szerepeltek. Nevezetesen ezeknek a tulajdonjogát a felszámolásban részt vevők bizony elvonhatták a helyi termelésben érintettektől, mert ez a szövetkezet vagyonába tartozott, és ezt a földet így nem tudták megmenteni.
Nagyon sok ilyen probléma jelentkezett, ez a korábbi szabályozás hibája volt, sajnos, míg 1996-ban sikerült ezt a törvényi rendelkezést úgy megalkotni, hogy ettől fogva a felszámolási eljárás alá került szövetkezeteknél - függetlenül attól, hogy a tagság eldöntötte-e az adott föld sorsát, hogy az részarány-földtulajdonba kerül, hogy meghozta-e erről azt a határozatot, ami a bejegyzésre alkalmas -, ez a földvagyon már nem kerül, nem kerülhet a szövetkezet egyéb vagyontárgyaival együtt a felszámolási eljárás alá - magyarul: ez a helyiek érdekeit fogja szolgálni. Azonban ennek a törvénynek, mint az ebben az Országgyűlésben megalkotott törvények jó részének, nincs visszamenőleges hatálya, tehát a kérdést az dönti el, hogy az adott szövetkezetnél a felszámolási eljárás a törvény hatályba lépése előtt vagy az után indult. Ha előtte indult, akkor vizsgálni kell, hogy az adott tagság meghozta-e az erre vonatkozó határozatokat, és így a földet meg tudják menteni, ha utána, akkor viszont ilyen probléma nincs.
Ön mint országgyűlési képviselő természetesen megteheti, hogy olyan jellegű módosítást indítványozzon, ami ennek a törvényhelynek a visszamenőleges alkalmazására vonatkozik. Nevezetesen: kimondaná, hogy a folyamatban lévő felszámolási eljárás alá vont szövetkezetekre is ezen jogszabályhely vonatkozik. Azonban azt is látni kell, hogy ez viták tömkelegét indítaná meg. Számos szövetkezet, illetve a tagság, akik elveszítették a földjüket a korábbi szabályozás szerint - mert ott a felszámolás során ezt a földet jórészt nem azok vásárolták meg, akik ott helyben laknak és ezzel foglalkoznak, hanem külső befektetők -, most kérhetnék, hogy akkor azt a tulajdonszerzést, amit annak idején ez a felszámolásban részt vevő kivásárló megtett, állítsa vissza. Erre jogi lehetőség nincs, mert az már lefutott eljárás. A mostani folyamatban lévő eljárásoknál viszont az jelentene gondot, hogy már meghirdetett és elindított árveréseknél kellene leállítani azt a rendelkezést, amely a szövetkezeti földnek a tulajdonára vonatkozik.
Úgy gondolom, hogy ez a szabályozás megfelelő, egy olyan cezúra, amitől kezdve egyértelmű a továbbiakban követendő eljárás, és a visszamenőleges hatálynak egy mostani elindítását a magam részéről nem látom célszerűnek. Nyilvánvaló, hogy ha ez olyan jellegű jogi problémát érzékeltet, amelyet a Ház többsége közösen, közös akarattal támogatásáról tudna biztosítani, akkor az ellenzéseimet természetesen mint kisebbség visszavonnám, és tudomásul venném, hogy ilyen szándék van. De még egyszer hangsúlyozom: nem látok arra most módot és indokot sem, hogy ezt a visszamenőleges hatályt érvénybe léptessük. Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
