BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igen rövid alkotmánymódosítási javaslat fekszik előttünk. Én igyekszem ennek megfelelően rövid lenni, bár nem hiszem, hogy annyira rövid tudok lenni, mint amennyire az előterjesztő és a bizottsági előadók is rövidek voltak.
Előre kell bocsátanom, hogy ezt az alkotmánymódosítási javaslatot a szabaddemokrata frakció nem támogatja, és a felszólalásom második részében azt fogom kifejteni, hogy miért nem támogatjuk.
Jellemezve ezt az alkotmánymódosítási javaslatot, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy két baj van vele: az egyik az, hogy túl kevés, a másik az, hogy túl sok.
(17.20)
Abban az értelemben túl kevés az én meggyőződésem szerint, hogy több alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy a kormány által benyújtott, de nem a kormány által kidolgozott törvényjavaslatokat a választási rendszer módosításáról, illetve a választási eljárás módosításáról nyugodt lelkiismerettel el lehessen fogadni. Ahhoz, hogy azt a választójogi módosítást el lehessen fogadni, amiről a múlt héten már elkezdtünk vitatkozni, és még ma este folyik róla a vita - és amelyik egyfajta megoldást kíván találni a kisebbségek parlamenti képviseletére, és erről a továbbiakban ma még fogunk beszélni -, ahhoz valójában a mi alkotmányunkban módosítani kellene a választások alapelveiről szóló 71. § (1) bekezdését, amely kimondja azt, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szavazással választják. Ugyanis az a törvényjavaslat, amelyet néhány perc múlva tárgyalni fogunk, nem egyeztethető össze nyugodt lelkiismerettel a választójog egyenlőségének elvével.
Erről majd a későbbiekben fogunk vitatkozni. Azt gondolom, a választójog gyakorlása részben a jelölésben, részben a szavazásban való részvételt jelenti, és az a törvényjavaslat, amelyről itt szó van, sem a jelölésben, sem a szavazásban nem biztosítja a polgárok egyenlő szerepét a választásban, és ezért csak akkor lenne elfogadható, ha az alkotmány 71. §-ának (1) bekezdését módosítanánk - enélkül nem lehet megtenni.
Ilyen értelemben gondolom, hogy a benyújtott alkotmánymódosító javaslat túl kevés. De hozzá szeretném tenni, hogy én viszont nem szeretném, ha ezt módosítanánk, mert hiszen a választójog általános és egyenlő volta a modern demokráciák választójogának egy egészen fundamentális alapelve a francia forradalom óta, Magyarországon a 150 évvel ezelőtti első népképviseleti választás óta, és én nagyon nem szeretném, ha ettől eltérnénk. Azt gondolom ezért, nem lenne helyes, ha többet módosítanánk az alkotmányon, de fel kellett hívnom a figyelmet arra, hogy ilyen értelemben ez a javaslat túl kevés.
Más értelemben azonban azt gondolom, tisztelt Országgyűlés - és ez a fő oka annak, hogy mi nem támogatjuk ezt az alkotmánymódosítási javaslatot -, hogy ez az alkotmánymódosítási javaslat túl sok. Túl sok, magával a létezésével túl sok, mert konkrétan az a megoldás, hogy az országgyűlési képviselők többségét egy májusi időpontban és néhány képviselőt egy fél évvel későbbi időpontban választanak, ez szerintem helytelen javaslat. Az Országgyűlést egyszerre, egy időpontban kell megválasztani, ezt így tartalmazza jelenleg a magyar alkotmány, és helyes, hogy így tartalmazza. Sokan fölvetették már, hogy ez a megoldás aggályos, de szeretném felhívni a figyelmet egy olyan összefüggésre, ami az eddigi vitákban mintha figyelmen kívül maradt volna.
Van a mi alkotmányunk 33. §-ában egy nagyon fontos rendelkezés. A 33. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a miniszterelnököt - a köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Tehát a miniszterelnök megválasztása olyan szavazás az alkotmány szerint - és ez az egyetlen ilyen szavazás a magyar alkotmányban -, amikor az összes képviselő 50 százalékának plusz egy képviselőnek a szavazatára van szükség.
Miért tartalmazza az alkotmány '89-ben vagy '90-ben - már nem emlékszem pontosan - született rendelkezése ezt a nagyon fontos rendelkezést? Hiszen sehol máshol nincs ilyen szabály az alkotmányban, csak a miniszterelnök megválasztásánál, és ami ezzel összefügg: a kormányprogram elfogadásánál. Azért iktatták az alkotmányba ezt az egészen kivételes rendelkezést, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, ami akkor lenne, ha a jelen levő képviselők fele kellene a miniszterelnök megválasztásához, hogy a jelen levő képviselők fele az Országgyűlésben megválasztja a miniszterelnököt és bizalmat szavaz neki, majd egy későbbi időpontban, amikor a jelenlevők összetétele ettől eltér, esetleg kisebbségbe szorul a miniszterelnök, illetve a kormány.
Ez egy nagyon fontos stabilizáló, garanciális rendelkezése a mi alkotmányunknak. Nem mindenütt van ez így, például a cseh alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, és ott mód volt arra, amikor kisebbségben volt a kormány, hogy az ellenzéki képviselők egy része ne legyen jelen, így megválasztották Klaus miniszterelnököt két évvel ezelőtt miniszterelnöknek, és aztán meg lehetett volna buktatni, és többször borotvaélen táncolt a parlamenti többsége.
A mi alkotmányunk ezt nem teszi lehetővé, nagyon bölcsen azt mondja, hogy a miniszterelnök megválasztásakor a megválasztott képviselők, tehát az összes képviselő 50 százalékának plusz egynek jelen kell lenni. Ez tehát egy nagyon fontos stabilizáló elve a magyar alkotmánynak, és az az ötlet, hogy a képviselők egy részét utólag választják hozzá az egyszer megválasztott képviselőkhöz, ezzel az alkotmányos alapelvünkkel ellentétes. Mert ha elfogadnánk azt, amit az alkotmánymódosítás tartalmaz, akkor fél év múlva új összetételű Országgyűlés jönne létre, és előállhatna olyan helyzet - és ezt már sokszor, sokan megfogalmazták -, hogy a megválasztásakor 51 százalékos vagy 52 százalékos többséggel rendelkező kormánytöbbség a 13 kisebbségi képviselő megválasztása után elveszti a többségét.
Az a válasz, hogy a kisebbségi képviselők majd lesznek olyan bölcsek, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, nem válasz. Jogszabályt, alkotmányt, választójogi törvényt, parlamenti szabályozást nem úgy kell kialakítani, hogy bízunk benne, nem élnek a benne levő jogokkal azok, akik élhetnek vele, hanem bizony a szélsőséges esetekre is kell építeni. Ezért az egész alkotmányunk, az egész választójogi rendszerünk úgy van megalkotva, hogy az ilyen szélsőséges lehetőségekkel is számoljon.
Azt gondolom tehát, hogy ez az októberi halasztásos ötlet rossz ötlet, nem fér össze a magyar alkotmánnyal. Igyekeztem bemutatni, hogy mennyiben nem fér össze a mi alkotmányos struktúránkkal, és ezért nem támogatjuk.
De van még egy ok, amiért én túl soknak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és ezért nem javasolom. Ez nem a konkrét tartalma, hanem a ténye. Azt hiszem, volt ennek az Országgyűlésnek egy nagyon bölcs döntése valamikor 1995 elején, amikor az alkotmányozási moratóriumban megállapodott. Ugyanis az előző ciklusra jellemző volt, hogy rendszeresen fúrta-farigcsálta az előző Országgyűlés az alkotmányt; ha volt egy törvény, ami nem fért bele az alkotmányba, akkor hozzáigazították az alkotmányt; nem sokszor, de azért a szükségesnél sokkal többször előfordult. Hála istennek, volt nekünk egy alkotmányozási moratórium nevű megállapodásunk, ami ezt lényegében több mint két éven keresztül lehetetlenné tette.
Azt gondolom, addig beszélhetünk alkotmányról, amíg a törvényeket igazítják az alkotmányhoz, és nem az alkotmányt a törvényekhez.
(17.30)
Az a divat, hogy először kitalálunk egy törvényhozási szándékot, aztán megnézzük, hogy stimmel, passzol-e ez az alkotmányhoz, és ha nem passzol, akkor az alkotmányt igazítjuk hozzá a törvényhozási szándékhoz, ez szerintem nem helyes szándék. Az az alkotmány, amelyet hetente módosítanak hozzá a pillanatnyi, rövid távú politikai szándékhoz szabott törvényekhez, nem alkotmány. Az, hogy egy héten két alkotmánymódosítási javaslatot kapnak kézbe a képviselők, abszurd helyzet!
Ezért azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a leghelyesebb, ha nem módosítjuk az alkotmányt, és ha a kisebbségek országgyűlési képviseletéről próbálunk valamilyen megoldást törvénybe iktatni, akkor olyan megoldást keressünk, amely összeegyeztethető a hatályos alkotmánnyal, amely egy jó alkotmány. Keressük ezt a lehetőséget, létezik ilyen lehetőség, próbáljuk ezt megtalálni! De ez már a következő napirendi pont kérdése.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
