HORN GYULA
HORN GYULA
HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm ezt a nagyon termékeny és főképpen építő vitát, amely itt lezajlott. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon.)
Hangsúlyozni szeretném a következőket Torgyán József képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban: mindazokkal a számokkal, amelyekkel itt dobálózott, már élt az elmúlt három és fél év alatt - azt hiszem, alig volt olyan parlamenti ülésnap, hogy ne tette volna. (Gyimóthy Géza: Igaza van!) Meg kell mondanom, hogy zagyvaságról van szó egyszerűen, összehasonlíthatatlan számokat hasonlít össze, és sorolhatnám a végtelenségig. (Gyimóthy Géza: Igaz vagy nem igaz? - Dr. Torgyán József: A sajtó adta le!) Erre nincs mit válaszolni. Egyet azért szeretnék képviselőtársaim nevében mondani: amit viszont a fényképezgetés kapcsán mondott, ízléstelen, durva, és nem méltó a parlamenthez. Én ezt visszautasítom! (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Hát ne fényképezkedjetek!)
A másik megjegyzésem: ön képtelen attól megszabadulni, hogy a múltat emlegesse. Hadd jegyezzek meg valamit: azért ez a kormány '94-ben nagyon sok mindent örökölt, alapvetően negatív dolgokat. (Zaj az MDNP, MDF padsoraiban. - Dr. Pusztai Erzsébet: Az előtte lévő semmit sem! - Dr. Gáspár Miklós: Az előző negyven évet!) Hölgyeim és uraim, majd bemutatjuk például azt a négyéves kormányzás kapcsán, hogy mit örökölt ez a kormány az agrárszférában, Torgyán József úr (Dr. Gáspár Miklós: Az előző negyven évet!), az önök áldásos közreműködésével (Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Nem igaz!), hogy talpára kellett állítani azt a magyar mezőgazdaságot (Folyamatos zaj a jobb oldalról. - Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Hazugság!), amelyet önök tönkretettek! És sorolhatnám tovább. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Hölgyeim és Uraim! Tényszerűen fogunk ezekről beszélni, mert itt február 2-án elmondtam, hogy a kormány elszámol a négyéves tevékenységével, és benne arról is, hogy az agrárszférától a közbiztonságig, a kultúrában, az oktatásban mit tett. (Dr. Pusztai Erzsébet: Meg az egészségügyben! - Dr. Torgyán József: Adott hozzá pénzt? - Folyamatos zaj a jobb oldalon.)
A másik, amit, ha úgy tetszik, szakmai kérdésként felvetett - mert mondjuk, annak lehet nevezni -, az a lakáskamatok ügye. Felhívom a szíves figyelmét, képviselőtársam, hogy nem ez a kormány emelte fel, hanem az előző kormány. Még azt sem mondom, hogy indokolatlanul - feltehetően indokolt volt -, de ennek a kormánynak kell valamilyen megoldást találni (Közbeszólás a jobb oldalról: Megoldhattátok volna már a problémát!) azok bajaira, akiknél önhibájukon kívül felhalmozódott a lakáskamat-tartozás. (Dr. Pusztai Erzsébet: A közüzemidíj-tartozással mi van?!) Sajnos ez is ránk hárul! (Taps az MSZP padsoraiban.)
A közbiztonsággal összefüggésben emlékeztetni kívánom a hölgyeket és urakat, hogy ennek a parlamentnek nem volt olyan ülésnapja, ahol ne került volna szóba a közbiztonság legkülönbözőbb kérdése. Legyen az napirend előtti, azonnali, interpelláció s a többi. A belügyminiszter, az igazságügy-miniszter és mások folyamatosan foglalkoztak ezzel, és a kormány valóban ugyancsak a legkülönbözőbb formákban foglalkozott vele. De a másik: ez is beletartozik abba - anélkül, hogy belemennénk itt részletekbe -, hogy igen, tételes elszámolás készül. De hangsúlyozni szeretném, hogy itt nincs kormány és nem is lesz, amely megelégedhetne azzal, ami a közbiztonság terén történt.
Egyet kérek önöktől, uraim, illetve két dolgot. Az egyik, hogy ne csúsztassanak! (Közbeszólások az MDNP soraiból: Jaj! - Derültség az ellenzék padsoraiban.) Pokorni Zoltán képviselőtársam, egyetlen szóval nem mondtam azt, hogy a kormány most koncepciót gyárt! (Gyimóthy Géza: Megindult a csillár!) Ellenkezőleg! Mindvégig arról beszéltem, hogy milyen konkrét intézkedésekre, lépésekre van szükség és szándék. Én megjegyeztem, képviselő úr, amit mondott, figyelmesen meghallgattam, úgyhogy arra válaszolok, amit mondott.
A másik: azzal viszont, látja, egyetértek, amit arról mondott, hogy igen, az ellenzéknek is el kellene magában mélyedni - nem pontosan idézem, azért még nem klasszikus -, és meg kellene változtatnia a magatartását. Tudniillik én emlékszem, hogy egyes képviselőtársaim az ellenzéki padsorokban keményen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar rendőrség eléggé elbizonytalanodjon, hogy az erkölcsi hitelét megtépázzák, hogy elbizonytalanodjon a konkrét intézkedésekben. Nem is olyan régen volt, amikor erélyesen fellépett, és önök csináltak, ha úgy tetszik, hisztérianapot abból, hogy a rendőrség olyanokkal szemben lépett fel, akik keményen meg akarták zavarni, bontani a közrendet, az ország nyugalmát. (Dr. Kónya Imre: Milyen csúsztatás!) Rögtön felléptek ellene! (Taps a kormánypártok padsoraiban. - István József: Rágalom! - Gyimóthy Géza: Szégyelld magad!)
Vagy a másik: amikor norvég, holland s a többi nyugati példára és mintára... (Zaj. - Gyimóthy Géza: Szégyelld magad!) Képviselő úr, elképzelhető, hogy bárki kormánypárti képviselő elmondhassa nyugodtan, zavartalanul a mondanivalóját? (Dr. Dávid Ibolya: Csak az igazat! - Közbeszólások a jobb oldalról.) Azt hiszem, ez a Ház elnökének is feladata. Nos, folytatom, uraim!
