DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Az elmúlt év végén fogadta el a Ház az egészségügyről szóló törvényt. Ennek a törvénynek a tartalma, a szabályozás tematikája olyan problémákat vetett fel, amelyek mindenképpen indokolták, hogy a büntetőjog reflektáljon a törvényben szabályozott kérdésekre, megszabja a határokat, hogy meddig mehet el az egészségügyben tevékenykedő orvos, kutató, milyen tájékoztatási kötelezettséggel rendelkezik.
A törvényjavaslat tehát tartalmát tekintve elsősorban az egészségügyi törvényhez kötődő módosító, illetőleg új törvényi tényállásokat tartalmazna.
A büntető törvénykönyv mostani módosítása ebben a kormányzati ciklusban a hatodik alkalommal történik. Hatodik alkalommal tárgyal az Országgyűlés büntető törvénykönyvi módosítást.
Ennek vannak pozitív üzenetei, az tudniillik, hogy a törvényhozás igyekezett - mint ahogy korábban is tette - követni a viszonyok változását, és ahol kell, ott a büntetőjog igenis reflektált a változásokra. A büntető törvénykönyv módosításának következményeként ezzel az új 11 törvényi tényállással több mint 50 új tényállás került a büntető törvénykönyvbe.
Ezt - némiképpen visszagondolva a parlament tegnapi napjára, az ott elhangzott vitára - azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a törvényalkotásban a büntetőjog lehetőségeinek a kiszélesítése jelen volt, jelen van, és a törvényhozás igyekszik megfelelő eszközöket biztosítani arra, hogy ahol kell, ott büntetőjogilag is értékeljen társadalomra veszélyes cselekményeket. Van olyan büntető törvénykönyvi tényállás jelenleg is, amely kapcsolatban van az orvosi tevékenységgel, de amit most ez a javaslat tartalmaz, ez teljesen újszerű problémákra kíván válaszolni.
A javaslat kidolgozásában nagyon széles szakmai együttműködésre került sor. Nemcsak jogászok, hanem orvosok, a Népjóléti Minisztérium szakemberei is részt vettek ebben a munkában, hiszen ebben benne van az egészségügyi beavatkozás, az orvostudomány kutatási rendje, az egészségügyi önrendelkezési jog, továbbá maga az emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, a test, illetőleg testrész. Az elmúlt néhány hónap történései is ráirányították a közvélemény figyelmét mindarra, amit ez a törvényjavaslat érint, és reményeink szerint ez a büntető törvénykönyvi módosítás megfelelő eszköznek bizonyul majd ezeknek a jogilag bonyolult ügyeknek a megközelítésére.
Még egy elemre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1996 novemberében fogadta el és 1997 áprilisában megnyitotta az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezményét, amely nagyon sok tekintetben iránymutatást jelentett a július 1-jén hatályba lépő egészségügyi törvény számára és a büntető törvénykönyv módosítására is.
A büntető törvénykönyv módosítása - amely nem túlságosan nagy terjedelmű - kilenc tényállásból három tényállást az orvostudományi beavatkozásra dolgozott ki, három tényállás az orvostudományi kutatás törvényi rendjének a különböző módon való megszegését fenyegeti.
(11.40)
Egy tényállás tilalmazza és meggátolja az emberi klónozást, amely szintén a közelmúlt egyik izgalmas és sokak számára fenyegető problémájaként jelent meg. Egy szakasz az önrendelkezési jog megsértésének azokkal az eseteivel foglalkozik, amelyek körében indokolt a büntetőjogi fellépés, amelyek abba a körbe tartoznak, amelyben az orvostudományi kutatás, beavatkozás is büntetőjogi jelentőséggel bír. És végül egy szakasz foglalkozik a köznyelv szerinti szerv- és szövetkereskedelemmel, pontosan meghatározza azt, hogy mik tartoznak ide, melyek vannak ezzel összefüggésben.
A büntetési tételek tekintetében meggyőződésünk, hogy ezek a büntetési tételek megfelelő szigorúsággal szolgálják a viszonyok büntetőjogi védelmét, hiszen itt az alapesetek tekintetében öt évig terjedő szabadságvesztésről, minősített esetek tekintetében kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésről van szó, és miután ezek az ügyek újszerűek, bonyolultak, speciális szakértelmet igényel büntetőjogi elbírálásuk is, ezért tartjuk indokoltnak, hogy első fokon az elbírálásuk a megyei bíróság hatáskörébe tartozzon.
Meggyőződésünk továbbá az is, hogy a büntető törvénykönyvi módosítások nemcsak a büntetőjogi védelem szempontjából fontosak, hanem az orvosok, a kutatók, a tudósok számára is nagyon jelentősek, hiszen megszabják a határokat, hogy meddig terjedhet az orvostudományi kutatás, hol az a határ, ahonnét már a büntetőjog védelmével kell számolnia a kutatónak.
A módosítás során külön szeretném kiemelni a témával szoros kapcsolatban, a főtémával szoros kapcsolatban nem álló, de jelentőségénél fogva kiemelkedő büntető törvénykönyvi módosítást, az úgynevezett egyedi azonosító jel meghamisításának tényállását. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a tényállás elfogadása esetén ezáltal tulajdonképpen a gépkocsilopásokhoz kapcsolódó cselekmények büntetőjogi szabályozottsága gyakorlatilag zárttá válik. Az elmúlt esztendőben elfogadott büntető törvénykönyvi módosítás jelentős mértékben megemelte a gépjármű jogtalan elvételére vonatkozó büntetési tételeket, ugyanakkor korábbiakban a gépjárművel kapcsolatos okmányok hamisítását rendelte a büntető törvénykönyv büntetni, majd ennek az előkészületét is büntetni rendelte. Most ebben az esetben, ha az egyedi azonosító jeleket meghamisítják, a motorszámot, alvázszámot átütik - miután ez szintén szorosan összefügg a gépkocsilopásokkal, a gépkocsilopásokkal kapcsolatos szervezetszerű bűnözéssel -, ennek a körnek a büntetőjogi védettsége zárttá válik. Ugyanez természetesen más olyan eszközök tekintetében, fegyverek tekintetében is alkalmazandó, nem csak a gépjárművek esetében.
Jelentős szakmai vita kísérte a törvényjavaslat kidolgozását. Tulajdonképpen egyetértés alakult ki a törvényjavaslatok tartalmát illetően. Az alkotmányügyi bizottság is egyhangúlag támogatta a javaslat általános vitára történő kijelölését.
Kérem önöket, hogy a vitában támogassák a kormány előterjesztését.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
